A vetőmagszektor az agrárium exportorientált ágazata. Az egyes fajták és hibridek más-más célországokba igyekeznek a hazai termelésből. A háború megbolygatta a megszokott értékesítési csatornákat.
Magyarország a legnagyobb vetőmag-előállító országok előkelő tízes rangsorába tartozik. Az elmúlt években a hazai szántóterület 3-4 százalékán, mintegy 100-120 ezer hektáron 100 növényfaj több mint 1600 fajtájának vetőmagját állította elő a szektor – hangzott el a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VSZT) jubileumi rendezvényén. A szervezet idén 30 éves, elnöke az ismét megválasztott Takács Géza.
Az ágazat a búzavetőmagot főként Olaszországba, Ausztriába, Romániába, Lengyelországba és Szlovéniába, a napraforgó-vetőmagot elsősorban az Európai Unióba és az EU-n kívüli országokba exportálja. Kukorica-vetőmagot legnagyobb mennyiségben eddig Oroszországba, Romániába, Ukrajnába, Lengyelországba és Franciaországba szállítottunk. Az orosz–ukrán háborús konfliktus a vetőmagexportra is jelentős hatást gyakorolt, így szükség van új célpiacokra és a szektor versenyképességének fokozására.
A tavalyi, történelmi mértékű aszály hatalmas károkat okozott a szántóföldi növénytermesztésben, így a vetőmag-előállítást is negatívan befolyásolta. A jelen legnagyobb kihívása az éghajlatváltozás. A probléma kezelésében fontos szerep hárul a fajtanemesítésre, hiszen a növények termőképessége és betegségekkel szembeni ellenállósága mellett legalább ennyire lényeges az alkalmazkodó képességük, a szárazság- és hőtűrésük – fogalmazott Nagy István agrárminiszter köszöntőjében. Emellett az egyik legnagyobb feladat a hazai öntözésfejlesztés és a csatornarendszerek rehabilitációja.
Kapcsolódó írásunk: Vészharang: már a vetőmagon megy a spórolás.
