India igyekszik kihasználni, hogy a növényvédőszer-hatóanyagok kínai termelése megbicsaklott a környezetvédelmi szigorítások és a Coviddal járó lezárások kapcsán. Gyártási versenyben a két óriás.
Lassan, de begyűrűzik az ár
2021-2022-ben a gyomirtók piacán meredek áremelkedés kezdődött, mivel a legnagyobb mennyiségben felhasznált hatóanyagok gyártója, Kína gyártási és szállítási problémákkal küzdött a Covid idején. (Itt írtunk róla: Már a glifozát sem olcsó, ez jön a totális gyomirtók piacán). Mindez a magyar növényvédőszer-piacon is gyors dráguláshoz és a forgalom csökkenéséhez vezetett. 2022 utolsó negyedévében a legnépszerűbb totális gyomirtók ára már több mint a háromszorosa volt az egy évvel azelőttinek, az eladott mennyiségük ezzel párhuzamosan a felére-harmadára esett.
2023-ra visszalendült az inga, és a javuló ellátást/szállítást nem követte a kereslet növekedése. Következmény: hullámvölgy a gyomirtók piacán. Sajnos az egyéb készítmények felültek az inflációs vonatra, és 20-30 százalékos drágulást mutattak Magyarországon. Pedig – hogy csak egy példát mondjunk – a szintén Kínából származó azoxistrobin gombaölő hatóanyag gyártásában nagy árverseny bontakozott ki a világpiacon: India igyekezett kihasználni a meggyengült kínai termelést, és olcsóbban kínálta a hatóanyagot, mint amennyiért azt a versenytársa 2022-ben árusította. A kínai gyártók válaszul még lejjebb mentek az árral, mire India dömpingárazással vádolta meg.
Egyetlen piac létezik: a világ
A két ázsiai óriás nincs könnyű helyzetben. A Covid óta a legtöbb növényvédőszer-gyártó két vasat tart a tűzben: miközben nem adta fel a kapcsolatait a kínai beszállítókkal, kiépítette India felé is az ellátási láncot, és folyamatosan versenyezteti a beszállítóit. A tét egyre nagyobb, hiszen a gyomirtónak ellenálló, transzgénikus növények (szója) terjedésével egyre nő a termesztéstechnológiához kapcsolódó herbicidek iránti igény is. A glufozinát globális üzemi felhasználása 2019 és 2021 között csaknem 12 százalékos éves növekedési rátát mutat. A leggyorsabban Brazíliában emelkedik a kereslet iránta (31%-os éves növekedés), de még az USA-ban is 8,5%-os a felhasználás éves bővülése. 2023-ban már 36 ezer tonna körüli mennyiséget igényelhet belőle a világ az agribusinessglobal.com szerint.
Mivel a gyomirtónak ellenálló növények termőterülete szoros összefüggést mutat a totális gyomirtók kiszórt mennyiségével, ezért az EU Bizottság legutóbbi törvénytervezetében úgy foglalt állást, hogy ha a génszerkesztést precíz nemesítési technológiának tekinti, akkor annak végeredménye nem lehet gyomirtószer-tolerancia. Ez a tulajdonság ugyanis aligha jöhet létre nemesítés révén, és ellentmond annak is, hogy a génszerkesztést a környezeti fenntarthatóság érdekében engedélyezik. (A témával részletesen foglalkozni fogunk novemberi lapszámunkban.)
