Lengyel kukorica, román napraforgó? Változik az agrárimportunk

Írta: Gönczi Krisztina - 2022 március 31.

Tavaly több mint 2,5-szeresére nőtt a kukoricaimportunk, a Romániából érkező agrárimportunk pedig közel 60 százalékkal nőtt. A rossz termés ellenére még mindig a gabonafélék dominálják a magyar agrárexportot.

vasúti szállítás
A legtöbb bevételt még mindig a gabonaexport hozza (forrás: wallhere.com)

A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek kivitelének értéke 10.644 millió eurót, behozatalának értéke 7080 millió eurót tett ki 2021-ben, az agrár-külkereskedelem aktívuma 3565 millió euró volt az AKI statisztikai jelentése alapján. Az agrárexport aránya a teljes nemzetgazdasági exporton belül szűk 9 százalékot ért el, hasonlóan a 2020. évi eredményhez.

Top-3 exporttermék: gabona, takarmány, hús

A magyarországi export erősen, az import valamivel kevésbé koncentrált. Az agrárexport értékének közel 80 százalékát, az import értékének 65 százalékát 10-10 árucsoport adta 2021-ben. Az öt legnagyobb értékű árucsoport – a gabonafélék, az állati takarmányok, a húsfélék, az ital, szesz, ecet, valamint az állati és növényi zsírok, olajok – részesedése a teljes agrárexportból közel 52 százalék volt. Az öt legnagyobb importértékű árucsoport – az állati takarmány, az egyéb ehető élelmiszer-készítmények, a húsfélék, a cukrászati termékek, valamint a tejtermékek, tojás, méz – aránya a teljes agrárimportból 38 százalékot ért el.

agrár export import

Nagy árnövekedés a növényolajpiacon, megugró kukoricaimport

Jelentős exportérték-növekedést tudott felmutatni a napraforgómag-olaj (+41%), de emellett 36,9 százalékkal nőtt a baromfihús exportárbevétele is. Volumenében a kivitt állati takarmány nőtt a legnagyobb mértékben. Külkereskedelmi egyenlegünket is – a gabonafélék után – a húsok és a takarmányok javítják a legnagyobb mértékben.

A magyarországi agráregyenleg döntő hányadát (38 százalék) most is a gabonafélék tették ki, azaz ebből mutatjuk fel a legnagyobb pénzügyi pozitívumot. Pedig a gyenge termés miatt jelentősen csökkent a kiszállítható kukorica mennyisége. Annyira, hogy a behozott kukorica volumene több mint a két és félszeresére nőtt (+175%). (Lásd cikkünket: Hihetetlen: már a kukoricát is a lengyelektől vesszük.) Repcéből is bőven megdupláztuk az importált mennyiséget (+125%), sőt, napraforgómagból is 74 százalékkal igényelt többet határon túli forrásokból a hazai feldolgozóipar. Lásd: Vigyázat: 1,5 millió tonna román szotyi zúdul a piacra!) Pedig a termés még a rosszul sikerült kukoricából is fedezné a hazai igényeket. A nagyarányú importban vastagon közrejátszott az, hogy az emelkedő terménypiaci árak kivárása késztették a gazdálkodókat, szokatlanul sokáig készletezték az árut.

Románia már nemcsak célpiac, hanem forrás is

Agrárexportunkban a feldolgozatlan, elsődleges és másodlagos feldolgozottságú termékek aránya lassan a magasabb feldolgozottságú termékek felé mozdul el. A másodlagos feldolgozottságúak aránya mintegy 40 százalék, a másik két kategória 30-30 százalék körül mozog. Az importban az elsődlegesen feldolgozott termékek és a nyersanyagok a behozatal 25-25 százalékát tették ki 2021-ben, továbbra is a magas feldolgozottságú termékek súlya a meghatározó.

Az első öt legnagyobb exportpiac – Németország (1554 millió euró), Románia (1431 millió euró), Olaszország (1375 millió euró), Ausztria (940 millió euró) és Lengyelország (544 millió euró) – együttes részesedése a teljes agrárexportból 54,9 százalék volt 2021-ben. Tavaly az Olaszországba és Ausztriába kiszállított áruk értéke mintegy 20 százalékkal nőtt. Az importot tekintve az öt legfontosabb partner – Németország (1291 millió euró), Lengyelország (921 millió euró), Szlovákia (652 millió euró), Hollandia (577 millió euró) és Ausztria (546 millió euró) – részesedése a teljes agrárimport értékéből 56,3 százalékot ért el. Kiemelendő, hogy a Romániából érkező behozatal értéke 58,6 százalékkal (!) volt több, mint 2020-ban.

agrár külker partnereink

Összeállította: Gönczi Krisztina