Az EU a duplájára növelte a vámmentesen behozható moldáv csemegeszőlő mennyiségét, de a gyengélkedő euró és a romló európai vásárlóerő miatt az import 20 százalékkal is elmaradhat a korábbi becsléstől. Magyarország szinte csak azért hoz be szőlőt, hogy abból is bort készítsen.
Időben érkezett az eső
Moldova déli részén közel két hete megkezdték a késői „Moldova” csemegeszőlő betakarítását. Ez a fajta 90 százalékban dominálja az ország szőlőexportját. Az aszály miatti aggodalmak alaptalannak bizonyultak: a termés minősége megfelelő, illetve kiváló értékelést kapott a hírek szerint. Az augusztusi időjárás a minőséget, a szeptemberi pedig a mennyiséget növelte anélkül, hogy az esők a bogyók repedéséhez vezettek volna. A szemek cukortartalma sok ültetvényen 17-20%-os, helyenként ennél is több. Az egyetlen kifogásolható jelenség a kis méretű fürtök viszonylag magas aránya, mivel a termelők egy része igyekezett spórolni a műtrágyán.
Vámmentes moldáv export
2020-ban, a világjárvány mélypontján a moldávok 30 ezer tonna csemegeszőlőt exportáltak, míg 2021-ben 65 ezer tonnát. Idén az orosz-ukrán háború okán az EU Tanácsa több mint a duplájára emelte a Moldovából vámmentesen behozható paradicsom, fokhagyma, csemegeszőlő, alma, cseresznye, szilva és szőlőlé mennyiségét. Mintegy 55 millió euró értékben érkezhetnek ezek a termékek az EU területére, ebből a szilva mintegy 10 millió eurós értéket képvisel, a szőlő pedig 27 millió eurót az előzetes becslések szerint. A Bizottság mintegy 58 ezer tonnás szőlőmennyiséggel kalkulált. (Az EU teljes csemegeszőlőimportja 680 ezer tonna körül mozog, ennek csaknem kétharmada Németországba érkezik.)
Nem annyi jön, mint jöhetne
A moldovai, belföldi, nagykereskedelmi szőlőárak meglehetősen alacsonyak, négyéves mélyponton vannak, kilónként 0,33 dollárt érnek a fürtök. Ám ezek az első, nem a legkiválóbb minőségű tételek. Az export minőségű „Moldova” szőlő ára vélhetően gyorsan eléri a 2020-2021-es szintet, azaz a 0,54-0,57 dollárt kilogrammonként. Ennél magasabbra nehezen kúszhat, mivel a kereskedőknek egyensúlyozniuk kell a fogyasztók vásárlóereje és a megnövekedett csomagolási-szállítási költségek között. A logisztikai kiadások a szőlő fogyasztói árának már legalább a 30-40%-át teszik ki az ágazati becslések szerint.
Tekintve, hogy most az euró gyengébb a dollárnál, átlagban is 0,58 eurót kell fizetni egy kiló moldovai szőlőért. Az 58 ezer tonnás uniós importhoz az kellene, hogy a szőlő ára ne lépje át a 0,47 eurós határt. A gyengélkedő euró és a romló európai vásárlóerő miatt az EU szőlőimportja 11 ezer tonnával (–20%) is elmaradhat a korábbi becsléstől.
Nem csemegéből vagyunk nagyok
Hazánk csemegeszőlő-termelése – akárcsak az unióé – csökkenő tendenciát mutat, 2020-ban alig 8 ezer tonnát tett ki. Ezzel a mennyiséggel az EU 8. legnagyobb előállítói voltunk. Az ország 2020-ban 20 millió dollárt költött friss szőlő importjára, és csak 5 millió dollár folyt be az exportjából, ám a környező országokból érkező behozatal elsöprő többségéből bor készül itthon. Borexportunkból 2020-ban több mint 137 millió dollár bevétel keletkezett, míg importra csak 23,5 millió dollár ment el. Exportbevételünk ötöde Szlovákiából származik, nagy vásárlók még a németek és a csehek. Az importkiadások harmada olasz borokra ment el, bő negyedét pedig francia borokra fordítottuk.
Lásd még a témában: Vámmentes gyümölcspiaccal csalogatja Moldovát az EU.
