A Klímapolitikai Intézet legfrissebb tanulmánya rámutat, hogy sikeres mezőgazdaság jövője a digitalizáció és a robotizáció, azaz a precíziós eszközök alkalmazásában rejlik, mivel ez már a vetésnél jelentősen befolyásolni tudja annak hatékonyságát, illetve később az állomány fejlődésének dinamikáját is.
Már most fel kell készülni a következő évtizedek szélsőségeire
A klíma megváltozása és az időjárás szélsőségei fogják meghatározni a következő évtizedet a mezőgazdasági ágazatban Magyarországon is. Egyszerre kell felkészülni a hőstresszre, a szárazságra, a csapadékintenzitás növekedésére és a zivatarok okozta szélsőségekre a vegetációs időszakban, különösen nyáron.
A mezőgazdasági termelők eredményes gazdálkodásához a mai viszonyok között már elengedhetetlen a modern technológiák alkalmazása, de ettől összetettebb a probléma.
Az öntözés önmagában nem jelent elégséges megoldást a szárazságra és az aszálykárokra. Csak úgy lehet az időjárás és a klímaváltozás szélsőségire felkészülni, ha több alternatív technikát és technológiát egyszerre vet be a hazai agrárszektor, illetve a központi döntéshozatal a szakemberekkel, kutatóközpontokkal, gazdálkodókkal kooperálva régiónként, helyi szinten próbál megoldást találni és segítséget nyújtani.
Magyarországnak világviszonylatban is egyedülálló növényi génbankja
Ki kell használni azt az adottságot, hogy Magyarországnak világviszonylatban is egyedülálló növényi génbankja van (Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központ, Tápiószele), és folyamatosan tud nemesíteni és fejleszteni a változó klímához, illetve időjáráshoz alkalmazkodó vetőmagokat.
Önmagában a fajtaválasztás csak részsiker, az egész technológiai rendszer átalakítására van szükség a talajműveléstől, az intelligens gazdálkodáson át a növényvédelemig. A talaj ugyanis mindennek a kulcsa, ha képes megtartani a vizet, akkor a növények kisebb károsodással vészelhetik át a csapadékhiányos időszakokat.
Hazánkban jelenleg 4,3-4,4 millió hektár áll művelés alatt, ebből alig több mint 2 százalékot, nagyjából 100 ezer hektárt öntöznek. A legambiciózusabb tervek az arányt két-háromszorosára emelnék, ami 200-300 ezer hektárt jelent, ennél többet reálisan nem is lehetne bevonni.
Minél hamarabb megoldást kell találni a célzott felszíni és felszín alatti víztározásra
A készletek mezőgazdasági és ivóvíz-utánpótlási célú hasznosítására új technológiai megoldásokkal oldható meg ez a feladat. Nem szabad elhanyagolni a lehulló csapadék betározását sem (záportározók).
A felszíni vízvisszatartás különböző formái a klímaváltozás negatív hatásaival szemben való védekezés leghatékonyabb eszközei. Az öntözés mellett egy vízmegtartási koncepció megalkotása lehet a megfelelő megoldás aszálykárok mérséklésére.
Megoldás lehet az is, hogy a szántóföldi művelést áthelyezik az aszályos régiókból a kevésbé aszályosabba, például az Alföldről a Kisalföldre vagy a Dunántúl síkvidékeire.
Reneszánsza lehet stressztűrőbb, rövid tenyészidejű fajtáknak
A termelésben újra előkerülhetnek a kevésbé produktív, de stressztűrőbb, rövid tenyészidejű fajták, például egyes szójafajták vagy a tönkölybúzák.
Az idei és tavalyi aszály felgyorsíthatják a kukorica visszaszorulását Magyarországon, ma már legalább 300-400 ezer hektáron nem termelhető igazán eredményesen. A szántóföldi termőterület egyelőre 6-8 százalékát kitevő, kukoricatermesztésre mindinkább alkalmatlan terület várhatóan rohamosan nőni fog a következő években a klímaváltozás előrehaladtával.
Forrás: MTI
Összeállította: Barna Ferenc
