Furcsa és veszélyes helyzet alakult ki a búzatáblákon: miközben sok állományban aszálytünetek látszanak, a párás, csapadékos idő a kalászfertőzés kockázatát is növelheti. Most nem sablonmegoldásra, hanem táblaszintű döntésre van szükség.
Most kell okosnak lenni a búzában
A búzák kalászolnak, helyenként már a portokok is megjelentek, vagyis a növények olyan fejlődési állapotba értek, amikor különösen érzékenyek lehetnek a kalászt érintő fertőzésekre. A helyzetet bonyolítja, hogy az állományok erősen heterogének: nemcsak táblák között, hanem akár egy táblán belül is jelentős eltérések lehetnek. Ez azért fontos, mert ilyenkor nem lehet minden területre ugyanazt a döntést ráhúzni. Egyik táblán már erősebb lehet a fertőzésveszély, máshol még az aszály okozta stressz a meghatározó.
Egyszerre lehet jelen az aszály és a fertőzésveszély
A forrás szerint az előrejelzések csapadékosabb periódust mutatnak, bár a termelők jól tudják: az eső akkor számít igazán, ha már a mérőben vagy a talajban van. Mégis kialakulhat egy különösen nehéz helyzet: a búzában egyszerre jelentkezhetnek az aszálytünetek és a kalászfertőzés kockázatai. Ez elsőre ellentmondásosnak tűnhet, de szakmailag nagyon is érthető. A talaj vízhiányos lehet, a növény stressz alatt állhat, miközben a kalászon a harmat vagy egy rövid, csendes eső elegendő vízborítást adhat a fertőzés elindulásához.
Nem kell napokig szakadnia az esőnek
A kalászfuzáriózis szempontjából az egyik legfontosabb üzenet, hogy nem feltétlenül kell hosszú, tartós eső a fertőzés kialakulásához. A kalászon kialakuló vízborítás harmatból is létrejöhet. A példaként említett szentesi mérés szerint az éjszaka már este hat óra előtt 80 százalék fölé emelkedett a páratartalom, majd gyorsan 90 százalék fölé ment, a maximum pedig 96 százalék felett alakult. A harmatpont 13 Celsius-fok körül volt, és ez az állapot estétől reggelig fennállt. Ez azt jelenti, hogy a harmatképződés feltételei hosszú órákon át adottak voltak. Az ilyen hosszan tartó vízborítás a kalászon már segítheti a fuzáriumos fertőzést, különösen akkor, ha napközben még kisebb eső is társul hozzá.
Kialakulhat erősebb kalászfuzáriózis is
A jelenlegi helyzetben még nem lehet biztosan megmondani, hogy valóban járványos fertőzés alakul-e ki. A kockázat azonban létezik, és több tényezőn múlik. Számít a fajta érzékenysége, a fertőző anyag mennyisége a területen, az állomány fejlettsége, a helyi mikroklíma és természetesen az is, hogy történik-e védekezés. A legnagyobb hiba most az lenne, ha valaki csak országos időjárási előrejelzés vagy megszokás alapján döntene. A kalászfertőzés veszélye táblánként eltérő lehet, ezért a saját állomány megfigyelése most kulcskérdés.
A védekezést nem rutinból kell eldönteni
A forrás szerint most nem lehet általános „okosságot” mondani, mert a döntés erősen függ a helyi viszonyoktól és attól, milyen potenciál látszik az adott állományban. Fertőzésveszély kialakulhat, de a megtérülés miatt érdemes alaposan átgondolni, indokolt-e a beavatkozás. Ez különösen fontos olyan állományokban, ahol az aszály már eleve visszafogta a terméspotenciált. Ha gyenge a várható hozam, más lehet a gazdasági küszöb, mint egy jó állapotú, nagy termésre képes táblában.
Most a helyi döntés ér a legtöbbet
A búzatermesztőknek a következő napokban érdemes figyelniük a kalászolás és virágzás állapotát, az éjszakai páratartalmat, a harmatképződést, a kisebb esőket és az állomány általános kondícióját. Ahol a kalász hosszú ideig nedves marad, ott a fertőzésveszély érdemben nőhet. A jó döntéshez most nem elég az előrejelzés. Táblaszintű szemle, fejlődési állapot, fajtaérzékenység és várható megtérülés együtt adhat választ arra, hogy szükséges-e védekezni.
Forrás: Agrometry Facebook oldala
MezőHír Tudástár: kalászfertőzés – a búza kalászát érintő gombás megbetegedések összefoglaló neve, amelyek párás, harmatos vagy csapadékos időben fertőzhetnek; a kalászfuzáriózis különösen veszélyes, mert terméscsökkenést, minőségromlást és toxintermelést okozhat, miközben a fertőzés kockázatát a fajtaérzékenység, a mikroklíma és az állomány fejlettsége is befolyásolja.
