Az ó készleteket még mindig sok ország exportkorlátozásokkal védi, de már látszik a jele annak, hogy a legnagyobb kibocsátók keresni szeretnének az olajnövényekkel, növényi olajokkal. A termés szépnek ígérkezik hozzá.
Bővülő kínálat
A növényolajpiacról érkező hírek mindig fontosak, de azt is látjuk, mennyire meg tudja rángatni egy-egy termény aktuális árát néhány ország exportkorlátozó döntése, vagy a regionális termést módosító becslések. Az utóbbi időben a legnagyobb hatással a növényolajpiacra az volt, amikor az indonéz kormány exportkorlátozást jelentett be a pálmaolajra. Az áprilisi döntést alig egy hónap múlva módosítaniuk kellett, mivel egyáltalán nem csökkentette a belföldi árakat. Az indonéz kereskedelmi minisztérium a múlt héten már azt közölte, hogy 1 millió tonna pálmaolajat különít el exportra. A hír nyomán a pálmaolaj jegyzése a malajziai tőzsdén 2 százalékkal tonnánként 1426 dollárra esett. Mivel a pálmaolaj a világ legfontosabb növényi olaja és Indonézia a legnagyobb exportőre, ez a hír mindenképpen enyhít az árakon.
A növényi olajok árára erősen hat a várhatóan jó brazil, amerikai és argentin szójatermés. Elsősorban ennek köszönhető, hogy a világ olajmagtermelése idén meghaladja a felhasználást, amire már nagy szükség volt. Európa számára azonban legalább ennyire izgalmas kérdés az idei repce- és napraforgókínálat.
Ukrajna kiesésével Oroszország igyekszik előnyhöz jutni a napraforgópiacon. Tavaly 15,5 millió tonna napraforgót termeltek, ennek javát házon belül dolgozták fel. 2022 elején kvótát vezettek be a napraforgóolaj kivitelére, eszerint 1,5 millió tonnát lehet kiszállítani augusztus 31-ig. Az ország elleni szankciók dacára jól fogy az orosz termék, mivel kevés az alternatívája. Ezért a mezőgazdasági tárca további 400 ezer tonnával javasolja a kvóta emelését. Kereskedni alapvetően a szovjet utódállomokkal, Kínával és Törökországgal tudnak – amennyire a pénzügyi rendszer blokkolása ezt lehetővé teszi. Európa nem szándékozik orosz termékeket vásárolni, de az orosz kínálat bővülése fontos a világpiaci árak szempontjából.
Ukrajnában napraforgóbóla tavalyi csaknem 17 millió tonnás termésnek csak a bő fele lesz meg, 9 millió tonna. Ebből olajat gyártanak, és 3,8 millió tonnát exportra bocsáthatnak belőle. Az EU 1,6 millió tonna napraforgóolajra tartana igényt, ez tehát fedezhetőnek látszik. Repcéből ellentmondásosak a hírek, az ukránok szerint csak 1,5 millió tonnára van kilátás, míg az amerikai becslés 2,8 millió tonnáról szól. Egy biztos, az EU 2 millió tonnára számítana ebből az irányból. Ha csak a becsült 1,3 millió tonna érkezik meg, akkor a különbözet fedezhető lesz a kanadai termésből. Szójából 40 százalékos az ukrán terméscsökkenés, 2,1 millió tonnát prognosztizálnak most, ami 0,8 millió tonna exportját teszi lehetővé. Ebből a növényből is legalább dupla ennyire számított volna az európai közösség, a GM-mentes különbözet Szerbiából szerezhető be.
Kanada a repceellátás szempontjából fontos ország. Itt a hírek szerint 7 százalékkal kisebb idén a növény termőterülete, mint tavaly, viszont sokkal jobb átlaghozamokra számítanak, így az össztermés közel 60 százalékkal több lehet. Az exportálható mennyiség a tavalyi 5,5 millió tonnáról 9 millió tonnára emelkedhet az USDA szerint. Ebben az előrejelzésben is van némi bizonytalanság. Kanada számára éveken át Kína jelentette a legfőbb piacot, mígnem 2019-ben növény-egészségügyi okokból két fontos exportőrüket kitiltották az országból. Addig Kína vásárolta meg Kanada repcemag-, repceolaj- és repcedaraexportjának mintegy 40 százalékát. Három év után májusban Peking ismét engedélyt adott a két nagy kanadai vállalatnak, hogy repcét szállítson a területére. Kanadának tehát idén fel kell töltenie saját mélypontra esett készleteit, kiszolgálnia Kínát, és Európa is igényelni fog néhány millió tonna magot tőle.
Európa: kisebb importigény
Fontos, hogy Európában mind repcéből, mind napraforgóból nagyon jók a terméskilátások. Az EU Bizottság 4,7 millió hektár napraforgó-területtel számol, ami új rekordot jelent. Ebből az olajmagból Románia a legnagyobb termelő az unióban, idén 1,3 millió hektár körüli területen indulhatnak meg a kombájnok. A második top-termelő Bulgária mintegy 875 ezer hektáros területtel. Franciaországban 729 ezer hektárral kalkulálnak, míg Magyarországon 680 ezer hektár a becslés. (Május közepén a Mezőhír nem zárta ki a 700 ezer hektáros területnagyságot sem.) Spanyolországban 654 ezer hektár lehet a termőterület. Az említett országok 4,4-4,5 százalékos területbővítést hajtottak végre. Uniós átlagban 2,38 tonnás termést prognosztizálnak az elemzők, a legnagyobb hozam Magyarországon várható, hajszál híján 3 tonnás országos átlaggal. A magyar termés több mint 14 százalékkal haladhatja meg az előző évi szintet – emelik ki az elemzők.
Repcéből is szebb uniós termésre van most kilátás, szűk 8 százalékkal haladhatja meg az előző évit, 18,3 millió tonnára teszik az elemzők. 2017 óta ez lenne a legjobb eredmény. A legjelentősebb repcetermelő országokban 7,5 százalékkal nőtt a növény területe, így uniós szinten eléri az 5,7 millió hektárt. Eddig csapadékszegény volt az időjárás, ennek ellenére a legtöbb tábla szép képet mutat. A repcetermés EU-átlagban 3,17 tonna. lehet, ami 3,2 százalékkal haladná meg az ötéves átlagot. A német termés elérheti a 3,97 millió tonnát (+13% vs 2021), Franciaországban pedig 16 százalékkal 3,83 millió tonnára nőhet a kibocsátás. Ezzel szemben Lengyelországban, az EU harmadik legjelentősebb repcetermelőjénél, 5 százalékos csökkenést valószínűsítenek, 3 millió tonnát takaríthatnak be. Magyarországon 3,14 tonnára becsülik az országos átlagot (+6,6% vs 5 éves átlag), a növény területe azonban 220 ezer hektár körülire csökkent.
Az összkép tehát továbbra is azt sugallja, hogy a piacnak nem kell ellátási gondoktól tartania. Már csak egy bosszantó tényező maradt a képben: a kőolajárak kihatnak a növényolajpiacra, és igencsak magasak…
