Gazdasági formát váltott? Így könyvelje a vagyonmozgást!

A családi gazdaságokról szóló törvény (2020. évi CXXIII. törvény) szabályai 2021. január 1-jén léptek hatályba. Az új jogszabály alapján a mezőgazdasági termelőknek több választási lehetőségük van, hogy tevékenységüket akár a régi, akár új formában folytathassák. Ha a váltás mellett döntenek/döntöttek, az a korábbi vagyonelemek mozgatásával, könyvelési és adózási kérdésekkel jár együtt. Ebben a cikkben a vagyon átrendezésével foglalkozunk.

 

traktor gép könyvelés
A gépeket, a pénzeket és a földet is át kell vinni az új formába

 

Számos lehetőség a folytatásra

A törvény megteremtette a magyar agráriumban működők közhiteles nyilvántartását, ami az egyéni vállalkozók (EVNY) és a gazdasági társaságok (Cégnyilvántartás) esetében már évek óta sikeresen segíti akár a korrekt partnerség kialakítását, akár a hitelkérelmek, pályázatok benyújtását. Az új szabályozás alapján kibővül az őstermelők tevékenységi köre, így az őstermelők a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (földforgalmi tv.) szerint mező-, erdőgazdasági és kiegészítő tevékenységet egyaránt végezhetnek. Egy összeférhetetlenségi szabály is meghatározásra került: azt a tevékenységet, amit a termelő őstermelőként folytat, egyéni vállalkozóként már nem végezheti. Az új törvény lehetőséget biztosított a mezőgazdasági termelőknek az adminisztrációs terhek csökkentésére, az átláthatóbb gazdálkodási keretek kialakítására, a hozzátartozói láncolaton keresztül a gazdaságok generációk közötti zökkenőmentes átadására. A cikkünkben közölt táblázat összefoglalja az egyes működési formák közötti átjárhatóságot és a szükséges feladatok elvégzését, határidőkkel együtt.

A gazdálkodók nyilvántartását a NAK vezeti. A nyilvántartási adatok között szerepelnek a gazdálkodók személyes adatai, a hozzátartozói minőségük, hozzátartozói láncolatban elfoglalt helyük, a gazdálkodás formája, valamint a gazdálkodásra vonatkozó tárgyi feltételek biztosítása, a személyes közreműködés formája és annak elszámolási rendje. Fontos tudni, hogy hatósági bizonyítvány kérhető a NAK-tól az őstermelői jogviszony vagy őstermelők családi gazdasága vagy családi mezőgazdasági társaság minősítés fennállásának hatósági igazolására, amit támogatások, pályázatok esetén, nyugellátáshoz, földművesként való nyilvántartásba vételhez és más eljárások során használhatunk fel.

 

táblázat

 

Vagyonelemek mozgatása

Azoknak, akik az új jogszabály alapján eddig is kizárólag mezőgazdasági tevékenységet végeztek, és azt a továbbiakban változtatás nélkül kívánják tovább folytatni, nincs további teendőjük. Azok, akiknél a gazdálkodási formában változás áll be, a korábban felhalmozott vagyont többféle módon is átvihetik az új formába.

a.)    Termőföld A gazdák mint magánszemélyek rendelkeznek a termőfölddel. Az új gazdálkodási formák létrehozásakor a földhasználatot, illetve a tulajdonjog-változást is dokumentálni kell, és bejelenteni a NAK-hoz. Az ŐCSG-ben a tagok rendelkezésre bocsátják a használatukban lévő (saját tulajdonú, bérelt) földterületeket, melyet az ŐCSG-alapító szerződésben rögzítenek. ACSMT-ben a tagok a saját tulajdonukban lévő földterületeket rendelkezésre bocsáthatják apportként, eladhatják vagy bérbe adhatják a társaságnak. A tagok termőföldtulajdonának CSMT-be történő integrálásakor célszerű az adózásra, illetékfizetésre vonatkozó jogszabályokat, kedvezményeket kellő körültekintéssel áttanulmányozni, és szakember tanácsát, segítségét kérni.

 

b.) Eszközök (ingatlanok és ingó vagyontárgyak)

1. őstermelő → egyéni vállalkozó: az SZJA-tv. alapján az őstermelő vagyona átkerül az egyéni vállalkozásba, adószáma nem változik.

2. egyéni vállalkozó → őstermelő, de nem szűnik meg az egyéni vállalkozás: a) kizárólag mezőgazdasági tevékenységet folytathat őstermelőként, az ezen tevékenységhez szükséges eszközei az őstermelésbe kerülnek; b) egyéni vállalkozásában egyéb nem mezőgazdasági tevékenységet végezhet, az ahhoz szükséges eszközök maradnak az egyéni vállalkozásában.

3. őstermelő, egyéni vállalkozó, közös őstermelők, családi gazdálkodó →őstermelők családi gazdasága: a szerződésben foglalt eszközöket a tagok az ŐCSG rendelkezésére bocsátják.

4. őstermelő, egyéni vállalkozó, közös őstermelők, családi gazdálkodó →gazdasági társaságot alapítanak, ahol fennáll a hozzátartozói láncolat a tagok között, és kérik a NAK-tól a CSMT-minősítést: a) a társasági szerződésben alapító okiratba foglalt vagyont viszik be a társaságba; b) a többi rendelkezésükre álló eszközzel vagy saját maguk gazdálkodnak tovább a jogszabályban meghatározott formák közül, vagy bérbe adják a CSMT-nek.

c.) Követelések, kötelezettségek Követelések: szállítási, vállalkozási vagy egyéb szerződésből, illetve jogszabályból eredő fizetési igények, amelyeknek a feltételeit már teljesítettük, és a teljesítést, valamint a követelés összegét a másik fél elismerte. Például számlakövetelések, adott előlegek, még nem folyósított támogatások, áfa-visszaigénylés stb.

Kötelezettségek: már teljesített, elfogadott szállításhoz, szolgáltatáshoz, pénznyújtáshoz, valamint a kincstári vagyon, az önkormányzati vagyon részét képező eszközök kezelésbe vételéhez kapcsolódó fizetési kötelezettségek. A kötelezettségek lehetnek hátrasorolt, hosszú és rövid lejáratúak. Például számlatartozások, hitel, visszatérítendő támogatások, áfafizetési kötelezettség, ki nem fizetett bérek, járulékok stb. A követelések, kötelezettségek mindig az adószámmal rendelkező termelőhöz kötöttek. Az ŐCSG szerződése alapján továbbvihetők az új formába, a CSMT esetében a társasági szerződés apportlistájában foglalt vagyonelemek átkerülhetnek a társaságba, de ehhez a harmadik fél hozzájárulása is szükséges. Az új formákra létrejött szerződéseken kívül is kezelhetik a termelők a korábbi követeléseiket és kötelezettségeiket, de csak abban az esetben, ha minden tagnak megmarad az adószáma.

 

tábla tulajdonjog
Ki mit visz tovább?

 

Jogforrások:

• 2020. évi CXXIII. törvény a családi gazdaságokról,
• 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról,
• 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről,
• 2013. évi CXXII. törvény a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról,
• 2006. évi IV. törvény a gazdasági társaságokról,
• 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról,
• 2000. évi C. törvény a számvitelről.

 

SZERZŐ: KROPF MÁRIA

 

agrár átvinni föld gazdálkodás gazdaság gazdasági forma gép hogyan ingatlan ingóság könyvel könyvelő kötelezettség követelés mezőgazdaság mozgatni támogatás tartozás vagyon vagyonelem vált váltás