A szójatermelés jövedelmezősége sokkal hektikusabban alakul, mint a kukoricáé, és a nyereségességhez gyakran az agrártámogatásokra is szüksége van. Idén másképp alakul a helyzet.
Pénzes növénynek bizonyul idén (fotó: Horizont Média)
Alacsony termésátlagok elé nézünk
Miközben Európában minden idők legnagyobb szójatermését készülnek betakarítani a gazdák, hazánkban 2,7 tonna körüli átlagtermés várható. Ez 3,5 százalékkal lenne rosszabb, mint az elmúlt öt év átlaga. Kukoricából pedig akár 8 százalékos termésveszteség is bekövetkezhet a nyári hőség miatt, az uniós elemzők legfeljebb 7,5 tonnás termésre számítanak hektáronként. Vajon jelentheti-e ez azt, hogy veszélyben a jövedelmezőség?
Támogatás nélkül lutris lenne a szója
A szója és a kukorica jövedelmezőségét az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) is nyomon követi. Tesztüzemi Rendszerükben 2019-ig érhetők el a termelés költség-jövedelem adatai. Eszerint 2019-ben, amikor először léptük át szójából a 3 tonnás átlaghozamot, a termelés költségszerkezete a következőképpen alakult:
Szójatermelés költségszerkezete (forrás: AKI)
Eszerint a gépek üzemeltetésére egyre többet és többet kell költenie a termelőknek, az elmúlt 10 évben már ez jelenti a legnagyobb kiadási tételt a gazdaságokban. Érdekes, hogy műtrágyára nem sokkal adnak ki több pénzt a gazdák, mint 10 évvel ezelőtt (+5%), vetőmagra viszont dupla annyi kell áldozniuk, a növényvédelem és a munkagépek költsége pedig 50 százalékkal emelkedett.
2019-ben a szójatermelés ágazati eredménye támogatások nélkül 53 ezer forint volt hektáronként. A termelés támogatások nélkül is jövedelmezőnek bizonyult a területek 61 százalékán, támogatással együtt pedig csaknem 98 százalékban pozitív szaldóval zártak a szójatáblák. A termelés eredményessége azonban erősen függ az adott évjárattól.
Jövedelmező területek aránya a szójatermelésben (forrás: AKI) – Támogatás nélkül is pozitív ágazati eredmény 61,36% – 2019
Dupla annyit hozhat a kukorica
Kukoricából 2016-ban volt csúcstermésünk, hektáronként több mint 9 tonnát vághattak a gazdák. De nem voltak rossz évek ezután sem. A kukorica termelési költségszerkezetében a műtrágyázásra fordított összeg emelkedett meg a leginkább az utóbbi 10 évben: 63 százalékkal. Ehhez képest a vetőmag 45 százalékos, vagy a növényvédőszer 37 százalékos drágulása csekélység, sőt a gépekre fordított összeg is „csak” 42 százalékkal nőtt – ezzel együtt ez a legnagyobb kiadási tétel.
Szemeskukoricatermelés költségszerkezete (forrás: AKI)
A támogatások nélküli ágazati eredmény hektáronként 98 ezer forint volt 2019-ben. A kukoricatermő területeken támogatások nélkül 87 százalékban volt jövedelmező a gazdálkodás, támogatásokkal együtt pedig 98 százalékos biztonsággal nyereséggel zárult az év. Ebben a kultúrában is hektikus ingadozásokat látunk az ágazati eredményben az adott év időjárásának függvényében, de a kilengések kisebbek, mint a szója esetén.
Jövedelmező területek aránya a szemeskukoricatermelésben (forrás: AKI) – Támogatás nélkül is pozitív ágazati eredmény 87,06% – 2019
Egyikkel sem veszíthet
Mindkét növény termesztését a támogatások teszik teljesen biztonságossá, ezek nélkül a szója termelése jóval kevesebb sikerrel kecsegtetne, mint a kukoricáé. Ehhez hozzá kell tennünk, hogy a szója támogatási szintje nagyjából 80 százalékkal magasabb, mint a kukoricáé (ezer hektáros üzemméretig), hiszen termeléshez kötött támogatásban is részesül a területalapú és zöldítési kifizetéseken felül. Mindkét növény bioüzemanyagként és takarmányként is hasznosítható, így a piacukra erősen kihat az agrárpolitika.
Az idei év árait leginkább a pandémia határozta meg. Az olajos magvak ára az egekben van (átlagosan 140 ezer Ft/t), de a kukoricáé sem alakul rosszul (átlagosan 62 ezer Ft/t). A kisebb termésátlagok mellett is jövedelmező lesz a termelés. A hektáronkénti eredmény mindkét kultúrában átlépi a 150 ezer forintos pluszt (támogatások nélkül), de a kisebb mértékű termésveszteség miatt idén alighanem a szója lesz a nyereségesebb növény.
