10%-kal kevesebb tranzakció és 8%-kal kisebb földterület – ez az összegzése az OTP legfrissebb Termőföld Értéktérképének. Ugyanakkor a földek áremelkedése a járvány idején sem állt meg, 5 százalékkal tovább nőtt. 2010-hez mérten már csaknem háromszoros összeget kérnek egy hektárért.
Nem lehet veszíteni a földdel (fotó: Horizont Média)
8 év alatt megtérülő beruházás
Az elemzők szerint a koronavírus-járvány hatása a földpiacra egyelőre nem egyértelmű, hiszen sokak vásárlóereje csökkent, míg az agrárium és a föld felértékelődött. A koronavírus évében Baranya, Borsod-Abaúj-Zemplén és Pest megyékben a 20%-ot is meghaladta a termőföld-forgalom visszaesése. Legutóbb itt írtunk róla, hogy a termőföld ára lefelé rugalmatlan, még recessziós környezetben (válság idején) is legfeljebb stagnál, esetleg minimális mértékben csökken. Nagyjából 7-9 év alatt le lehet dolgozni a földön megtermelt értékkel a föld árát. Biztató az osztatlan közös tulajdonok felszámolásának megindulása is, ugyanakkor nem tudni, hogy a 2023-tól induló EU-s támogatási ciklus milyen hatással lesz-e a termelésre.
A földvásárlási hajlandóságot több tényező is szítja:
- a növénytermesztés az átlagosnál jövedelmezőbb
- a termőföld legalább ötéves haszonbérbe adásából származó jövedelem adómentes
- a mostani terményárak messze a sokéves átlag felett járnak
- a területalapú támogatás várhatóan nem csökken számottevően
- kedvező kamatkörnyezet és forráskínálat a termőföld vásárlásához.
Fejér megye elszabadul
Az elemzés szerint Nógrád megyében a legolcsóbb a termőföld (1,015 millió Ft/ha) és Hajdú-Biharban a legdrágább, (2,329 millió Ft/ha). Országos átlagban 1,673 millió forintba kerül egy hektárnyi termőföld. Hajdú-Bihar mellett még Fejér, Békés és Tolna lépi át a kétmilliós átlagos árszintet. Ha csak a szántóföldi árakat vizsgáljuk, akkor Győr-Moson-Sopron is a kétmilliósok klubjába tartozik.
A lista végén álló Nógrád megye átlagos termőföldára 2020-ban először lépte át az egymilliós határt. A termőföld árak országos szintű emelkedése bő másfél évtizede töretlen. Az elmúlt egy évre szűkítve a legjobban, 18%-kal, Fejér megyében nőtt az átlagos hektárár. A szántóföldek átlagára 2020-ban csak Baranya és Zala megyében csökkent (1, illetve 3%-kal); a drágulás mértéke pedig ismét Fejér megyében volt a legmagasabb, 13%-os.
A szőlő Veszprémben, a gyümölcsös Pest megyében a legdrágább
A legtágabb intervallumban a kert-gyümölcsös területekkel lehet kereskedni, míg a gyepek átlagára igen szűk határok között szóródott. Az országos átlagárak (illetve zárójelben a megyei maximumok) művelési áganként a következőképpen alakultak 2020-ban:
- szőlő – 3,554 millió Ft/ha (Veszprémben dupla ennyi a maximum: 7,16 millió Ft/ha)
- kert-gyümölcsös – 3,303 millió Ft/ha (Pest megyében a legmagasabb érték: 6,936 millió Ft/ha);
- szántó – 1,788 millió Ft/ha (Hajdú-Biharban ér a legtöbbet: 2,561 millió Ft/ha);
- erdő-fásított – 1,004 millió Ft/ha (Pest megyében van a csúcs: 1,55 millió Ft/ha);
- gyep – 834 ezer Ft/ha (Fejér megyében van a maximuma: 1,033 millió Ft/ha).
2020-ban legnagyobb mértékben, közel 13%-kal, a kert-gyümölcsös kategória drágult. A szőlőterületek 7%-os áremelkedését az erdő-fásított, szántó- és gyepterületek egységesen 4–5%-os drágulása követte.
Itt adták el a legtöbb földet
2020-ban nagyjából 39 ezer hektár termőföld – a művelt területek 0,54%-a – cserélt tulajdonost adásvétel során. A legnagyobb területet, mintegy 4,4 ezer hektárt Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében értékesítették. A másik véglet Pest, Baranya és Komárom-Esztergom megyék, ahol ezer (sőt Pest megyeesetében 200) hektár alatt maradt a forgalom. A szántó művelési ágat külön vizsgálva 10%-kal csökkent tavaly az értékesített földterület, a NAV adatbázisa szerint nagyjából 27,8 ezer hektárt adtak el.
