Olyan melegek a telek, hogy decemberig trágyázhatnánk

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) szorgalmazza, hogy a jelenleginél egy hónappal később, december 1-jén kezdődjön a trágyázási tilalom a földeken. Most ugyanis a nitrátérzékeny területeken – hazánk termőterületének több mint kétharmadán – tilos október 31. és február 15. között a műtrágyák használata.

 

műtrágyázás
Tavaly még decemberben is fejlődött a novemberben vetett búza (fotó: Horizont Média)

 

Kutatás indult

A nitrátrendelet (59/2008. (IV.29.) FVM) megszületése óta eltelt több mint tíz év alatt sokkal enyhébbé váltak a telek, a növények igényelnék a megfelelő tápanyag-utánpótlást. Tudományos kutatások egyértelműen kimutatták, hogy a téli trágyázási tilalom lerövidítésének nem lenne negatív hatása a környezetre, így az agrártárca – támogatva a NAK kezdeményezését – indítványozza az Európai Uniónál a rendelet módosítását.

A NAK már 2017-ben kezdeményezte a jogszabály módosítását. Ezt követően megindultak a tervezett változtatás hatásait vizsgáló kutatások, melyek eredményei alátámasztották a téli trágyázási tilalmi időszak egy hónappal történő lerövidítésének lehetőségét. A kutatások során bebizonyosodott, hogy a trágyázási tilalom enyhítése nem okozna különbséget a talaj nitrit- illetve nitráttartalmában 0-90 cm-es mélységben, nem mosódna ki nagy mennyiségű nitrát-nitrogén a gyökérzóna alá, így tavasszal, a vegetációs időszak kezdetekor a növények könnyen felvehetnék ezt a tápanyagot.

 

Tápanyaghiányosak a hazai földek

A nitrogénmérleg-számítások szerint 2017-ben az őszi búza, őszi árpa és kukorica esetében a mérlegek 80%-a negatív volt, vagyis a kijuttatott nitrogén mennyiségét meghaladta a növények nitrogénfelvétele. Napraforgónál a negatív mérlegek aránya 60%, repce esetében mintegy 50% volt. 2018-ban ugyanezek a paraméterek hasonlóan alakultak, sőt a kukoricánál a negatív mérlegek aránya már 88% volt. Mindez is megerősíti azt a korábban ismert tényt, hogy a hazai növénytermesztés tápanyaghiányos.

A 90 cm alá mosódó nitrogén mennyiségét is vizsgálták csapadékos, illetve szárazabb körülmények között. Az értékek azt mutatták, hogy a beszivárgási veszélyt jelző kategóriarendszer a blokkok több mint 99%-ában zöld minősítést ad, vagyis nem tekinthető veszélyeztetettnek. A kutatás legfontosabb célja annak vizsgálata volt, hogy az október 31-ével induló tilalmi időszak kezdetének egy hónappal későbbre, december 1-re történő kitolása környezetvédelmi szempontból kockázatos-e. A kapott eredmények alapján megállapították a kutatók, hogy ez átlagos csapadékviszonyok esetén nem járt agrár-környezetvédelmi kockázatnövekedéssel. A 2016. évre vonatkozó modellezés is csaknem megegyező eredményt mutatott.

Az agrártárca az ATK Talajtani és Agrokémiai Intézet eredményeinek birtokában a nitrátrendelet módosításának engedélyezését fogja kérni az Európai Uniótól. (Egyébként az EU egyes országaiban eltérő a szabályozás.) A nitrátrendelet megváltoztatása segítheti a növénytermesztés eredményességének és ezáltal a gazdák versenyképességének javítását.

 

Lásd még témába vágó cikkünket: Országosan már nem is beszélhetünk intenzív művelésről.

agrár hasznosul kimosódás mezőgazdaság műtrágya nitrát nitrátérzékeny nitrátrendelet nitrogén tápanyag tápanyaghiány tápanyagmérleg tilalmi időszak tilalom