A körtét az emberiség legalább 3 000 éve ismeri és termeszti. A körte Eurázsia partvidéki és enyhe éghajlatú területein honos, Nyugat-Európától Észak-Afrikáig és Ázsiáig bezárólag termesztik.
A körte a legkeresettebb és az egyik leginkább elterjedt gyümölcs. Főként a későbbi érésű, jól tárolható fajták terjedtek el. A XIX. századtól kezdődően a körte termesztése világszerte visszaszorult, elsősorban a széleskörűen termeszthető és értékesíthető almafajták elterjedése, valamint más gyümölcsfajok (szilva, kajszi, őszibarack) jelentőségének növekedése miatt. Magyarországon a körtetermesztésnek évszázados hagyományai vannak. Mennyiségét tekintve az 5. helyet foglalja el az alma, szilva, őszibarack és a meggy után.
Ma több mint 5 000 körtefajtát ismerünk, ebből 25-öt termesztenek, és körülbelül 10 fajtája kerül a piacra, amelyek között van nyári, őszi és téli körte is. Az apróbb szemű, puha nyári körte már júniusban érik, a téliek közül több fajta a következő tavaszig eltartható, így a körte fogyasztási idénye az almáéhoz hasonlóan hosszú. Utóérő, tehát leszedés után, tárolás közben tovább érik.
Az Európai Unió legnagyobb körtetermelője Olaszország, Hollandia, Belgium és Spanyolország. Magyarországon évente átlagosan 33 000, kiemelkedő években 40 000 tonna körte is megterem. A legfőbb hazai termőterületek az Alpokalján, a Bodrogközben és Szatmár területén találhatók.
A körtefajták érési ideje júliustól október végéig tart. A július, augusztus hónapban érő fajtákat nyári körtéknek nevezzük, e fajtákra jellemző, hogy hosszú idejű tárolásra nem alkalmasak, friss fogyasztásra viszont kedveltek, keresettek a piacon. A körteültetvények nagy részében elsősorban az őszi fajtákat találjuk meg, tehát a gazdaságilag jelentős körtefajták zömét ősszel takarítják be.
A körte táplálkozási értéke felülmúlja az almáét. A gyümölcs íz-, zamat- és aromaanyagokban igen gazdag. Nagy táplálkozási értéke ellenére az évi fogyasztásunk alig haladja meg az 5 kg/főt.
Kereskedelmi értékét csupán kevésbé jó szállíthatósága csökkenti. Felhasználásában a friss fogyasztás és a konzervipari feldolgozás a legjelentősebb, emellett pálinka– és aszalványkészítésre, rostos és szűrt ivólének is alkalmas. Mélyhűtött áruként 10–12 hónapig is tárolható. Nagyobb területen az ország nyugati és északkeleti részében termesztik, mivel az éghajlati viszonyok (kiegyenlítettebb hőmérséklet, több csapadék) számára itt a legmegfelelőbbek.
A fontosabb télikörte-termőtájak éppen a gyümölcs nagy csapadékigénye miatt elsősorban Vas, Zala, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében alakultak ki. A nyári körtefajtákból jelentős terület található a Duna-Tisza közén.
Homérosz a körtét ízletességénél fogva az istenek ajándékának nevezi, de nemcsak az emberek, hanem a vírusbetegségek is kedvelik. Hazai viszonylatban a körte érsárgulást, a körte gyűrűs mozaik vírust és a körte kövecsesedést célszerű kiemelni.
A körte érsárgulás és vörösfoltosság
(Pear vein yellows and red mottle)
A körte érsárgulást 1935-ben Bulgáriában írták le, a betegséget először a körte kövecsesedés levéltünetének vélték, de később bebizonyították, hogy az érsárgulás és a kövecsesedés két különböző betegség. Tünetei kevésbé szembetűnőek, de jelentős károkat okoznak. A fák növekedésére gyakorolt negatív hatása, fajtától függően, 30-50% között ingadozik. Elterjedt vírusbetegség, amely a világon mindenütt előfordul, ahol körtetermesztés folyik. A hazai vizsgálatok szerint a vizsgált körtefajták 76%-a volt fertőzött, sőt egyes fajtákban nem is volt egészséges fa.
1. kép. A körte érsárgulás vírus tünete Hardy vajkörte levelén
A tünetek május végén és június elején figyelhetők meg. A harmadrendű s a belőlük kiinduló levélerek kivilágosodnak, majd nyár vége felé egyes fajták levelei vörösfoltosak lesznek. A tünetek főleg a fiatal fákon fejlődnek ki, az idősebb fák gyakran tünetmentesek. A vírus szemzéssel, oltással és birsalanyokkal terjed.
A vírus gazdanövényei
-Pyrus communis cv. Hardy vajkörte.
-Cydonia oblonga
A vírus tesztnövényei
-Pyrus communis cv. Hardy vajkörte.
-Pyronia veitchii: A levélen klorotikus foltok, epinasztia és a fatesten barázdáltság.
-Pyrus communis: Súlyos nekrotikus foltosság a leveleken.
A fertőzöttség kimutatása
-Üvegházi fás és lágy szárú biológiai teszt.
-Szabadföldi biológiai teszt.
Védekezés: Egészséges szaporítóanyag használata.
A körte gyűrűs mozaik vírus
(Apple chlorotic leaf spot virus)
A körte gyűrűs mozaik vírus a Betaflexiviridae víruscsalád tagja, a Trichovirus génuszba tartozik.
A körte gyűrűs mozaik vírust több szerző különböző vírusként írta le. Először Bulgáriában 1935-ben körte mozaik néven, 1954-ben Hollandiában körte gyűrűs mozaik, majd 1957-ben Angliában ismét körte mozaik néven írták le. Néhány évvel később Angliában megállapították, hogy a kórokozója az alma klorotikus levélfoltosság vírus. A vírus igen széles gazdanövénykörrel rendelkezik. Mechanikailag átvihető. A leveleken világoszöld, később sárgászöld szabálytalan gyűrűk, foltok jelennek meg (2. kép). A fogékony fajták levelein szürkésfekete színű nekrózisok is fellépnek. A fő levélér görbülése miatt levéldeformációk is fellépnek, a levélszélek hullámosak. A magas hőmérséklet és a szárazság növeli a tünetek súlyosságát.
2. kép. A körte gyűrűs mozaik vírus tünetei (Apple chlorotic leaf spot virus)
A vírus tesztnövényei
-Pyrus communis cv. Hardy vajkörte.
-Chenopodium quinoa: Az inokulált leveleken 3–6 nap múlva apró klorotikus, később sárgává és nekrotikussá váló foltok jelennek meg.
A fertőzöttség kimutatása
-Üvegházi fás és lágy szárú biológiai teszt.
-Szabadföldi biológiai teszt.
-Molekuláris kimutatás (PCR).
A fertőzés terjedése
A fertőzés szemzéssel, oltással és fertőzött szaporítóanyagokkal terjed.
Védekezés: Egészséges szaporítóanyag használata.
Körte kövecsesedés vírus
(Apple stem pitting virus strain)
A betegséget Franciaországban már 1913-ban ismerték, de a vírusos természetét Bulgáriában, 1935-ben írták le. A beteg fa fagyérzékenysége növekszik, a gyümölcs a fogékony fajtákon eladhatatlanná válik.
A gyümölcsön az első tünetek 10–20 nappal a sziromhullás után az epidermisz alatti sötétzöld foltok formájában jelentkeznek. Ezeken a foltokon gátolt a szövetfejlődés, és a gyümölcs deformálttá válik (3. kép). A gyümölcsön a bemélyedések helyén, a gyümölcs húsában fészkesen elhelyezkedő kősejtek képződnek. A kősejtek a gyümölcsérés idején megbarnulnak, és a gyümölcs élvezhetetlen. A levéltünetek ritkán fordulnak elő.
3. kép. A körte kövecsesedés vírus gyümölcstünete Hardy vajkörtén
A vírus tesztnövényei
-Pyrus communis cv. Bosc kobak.
-Pyronia veitchii levélepinasztia és csúcsnekrózis.
-Chenopodium quinoa: Az inokulált leveleken apró, szürke, nekrotikussá váló foltok jelennek meg.
-Phaseolus vulgaris cv. Pinto: Az inokulált leveleken apró, szürke, nekrotikus foltok, a szisztemikus tünet a világoszöld mozaik, érnekrózis és levéldeformáció.
-Spinacea oleracia: Az inokulált leveleken világoszöld, később nekrotikus közepű foltok, a szisztemikus tünet a világoszöld mozaikosodás.
-A mechanikai átvitel csak virágszirmokból nyert, tisztított szövetnedvből lehetséges.
A fertőzöttség kimutatása
Szabadföldi biológiai teszt.
A fertőzés terjedése
A fertőzés szemzéssel, oltással és fertőzött szaporítóanyagokkal terjed.
Védekezés: Egészséges szaporítóanyag használata.
SZERZŐ: DR. POCSAI EMI
