Közeledik az egységes kérelem beadásának induló időpontja, az Agrárkamara (NAK) ennek apropóján áttekinti a vetésváltási minimumelőírásokat. A szabály valójában sokkal megengedőbb, mint a gyakorlat.
Mekkora a kísértés a két-három évre? (Fotó: Gönczi Krisztina)
Az uniós szabályok nem követik azokat az agronómiai elveket, amelyeket az iskolában tanultunk. Pedig ezek a legkevesebb növényvédelmi kiadást eredményezik a leghosszabban fenntartható, jó talajállapot mellett. Vannak azonban idők, amikor a rövidtávú lehetőségek elszalasztása a hosszútávú gazdasági célok miatt is „véteknek” tűnik. Idén olyan árakkal szembesülnek a termelők, ami abba az irányba viheti őket, hogy a vetésforgóban „elmenjenek a falig”. Ez a fal pedig sokkal közelebb van, mint sokan gondolnák. Egy másodvetéssel gyakorlatilag minden vetésváltási korlátozást feloldhatunk.
A Kölcsönös megfeleltetés (KM) előírásrendszerének be nem tartása az alábbi támogatásokban a kifizetés csökkentését eredményezheti:
- az összes közvetlen támogatás, így a SAPS + zöldítés és a termeléshez kötött támogatások (kivéve a kistermelői támogatási rendszer)
- agrár-környezetgazdálkodás
- ökológiai gazdálkodás
- Natura 2000 kompenzációs kifizetések
- tejágazat szerkezetátalakítását kísérő állatjóléti támogatás (kiskérődzők kapcsán indított új támogatás is)
- erdő-környezetvédelmi kifizetések
- erdősítés támogatása
- agrár-erdészeti rendszerek létrehozása
- élőhelyfejlesztési célú, nem termelő beruházások
- szőlőültetvények szerkezetátalakítása és átállása, zöldszüreti támogatás
- vidékfejlesztési támogatások (pályázatok)
Egy másodvetéssel feloldjuk a korlátokat
A KM egyik legáltalánosabban ismert eleme a Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot (HMKÁ) előírásrendszere, melyet az 50/2008 (IV.24.) FVM rendelet foglal össze – mutat rá a nak.hu. Ezen előírások egyik eleme a vetésváltás. Eszerint ugyanazon területen önmaguk után nem termeszthetők a burgonya, napraforgó, káposztarepce, szójabab, cukorrépa, olajtök, valamint a dinnye (a tökre oltott dinnye sem). Nincs előírás arra nézve, hogy a napraforgó hány évente kerülhet vissza ugyanarra a területre, csak egy kikötés van: a következő évben nem. Továbbá az egységes kérelemben bejelentett bármely másodvetés megszakítja a sort. Vagyis akár egymást követő években is vethető lenne napraforgó, ha közben legalább 60 napon át bármilyen másodvetést megvalósítunk, és ezt szabályszerűen lejelentjük. (A fehérpenész megnövekvő kockázata és a napraforgó „talajzsaroló” hatása miatt azonban kétséges, hogy ez okos döntés-e – a szerk.)
Önmaga után két évig termeszthető: rozs, búza, tritikálé, árpa, zab, cirokfélék, valamint a tökre oltott dinnye, ami után másodvetés hiányában a dinnye termesztése sem megengedett. Az előbbi kalászosok kétéves váltásokban akár kalászos monokultúrát is alkothatnának, pl. búza-búza-zab-zab formában. (Ennek gazdaságossági és növényegészségügyi szempontból is akadálya lehet – a szerk.) Önmaga után legfeljebb három évig termeszthető: dohány, valamint az összes kukorica, ami után a vetőmag célra termesztett hibridkukorica termesztése sem megengedett másodvetés hiányában. (Elsősorban a kukoricabogár és a fuzárium lehet kockázati tényező, de ilyen árak mellett ezt sokan bevállalják, különösen a tavaly kieső búzaterületek helyén – a szerk.) Önmaga után legfeljebb négy évig termeszthető: vetőmagtermesztés céljából hibridkukorica, ami után a kukorica termesztése sem megengedett másodvetés hiányában. Minden egyéb növény több évig termeszthető önmaga után.
A túl szűk forgót a pénztárca is bánja
A NAK összefoglalója is kiemeli, hogy a növényvédelmi szempontokon túl talajvédelmi oka is van a kiegyensúlyozott vetésforgónak. A kutatások szerint az „eltérő tápanyagigényű és szervesanyag-hozamú növények váltása kiegyensúlyozott tápanyag-felhasználást és szervesanyag-gazdálkodást tesz lehetővé. Egyes növények termesztése során jelentkező hátrányokat más növények előnyös tulajdonságaival ellensúlyozni lehet.” A vetésváltás a fizikai talajdegradáció megelőzésének egyik hatékony eszköze. A növények gyökerezési mélysége különböző, ennek megfelelően a tápanyagokat is eltérő mélységből veszik fel. Az eltérő gyökerezési mélység miatt az alapművelési mélység is változik, ami gátolja a káros talajtömörödést. A kémiai szerek korlátozott alkalmazhatóságából erdő termelési kockázatok csak vetésváltással csökkenthetők. A szél- és a vízerózió mérséklése a felszín növényekkel és maradványaikkal való borításával valósítható meg a legegyszerűbben.
Összeállította: Gönczi Krisztina
