Újabb fordulóhoz érkezik az országos JÉGER-vita. Szerdán az Agrár- és Élelmiszer-gazdaságért Felelős Minisztériumban fogadják a jégkármérséklő rendszer felülvizsgálatát kezdeményező civileket, akik több mint nyolcezer aláírással ellátott petíciót adnak át. A kezdeményezők átmeneti leállítást és átfogó, független vizsgálatot kérnek.
A JÉGER-rendszer néhány hét alatt az agrárium egyik legmegosztóbb témájává vált. Ahogy arról korábbi összefoglalónkban is beszámoltunk, a vita mára messze túlmutat azon, hogy működik-e a jégkármérséklő hálózat. Gazdálkodók, kutatók, környezetvédelmi szakemberek, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a petíció kezdeményezői egyaránt megszólaltak, miközben egyre többen sürgetik a rendszer működésének teljes körű, független felülvizsgálatát.
Petícióval érkeznek a minisztériumba
A szervezők tájékoztatása szerint szerdán az Agrár- és Élelmiszer-gazdaságért Felelős Minisztériumban adják át azt a petíciót, amelyet már több mint 8400-an írtak alá. A kezdeményezők öt pontban foglalták össze követeléseiket. Elsősorban azt kérik, hogy a JÉGER működtetéséhez egyértelmű jogszabályi keretek szülessenek, amelyekbe az élő környezetért felelős tárcát is bevonnák. Emellett szerintük szükség van egy olyan, akkreditált laboratóriumi mérésekre épülő vizsgálatsorozatra, amely a rendszer több mint ötéves működésének környezeti hatásait értékeli talaj-, víz-, levegő-, klíma- és meteorológiai szempontból. A vizsgálatok lezárásáig a rendszer működésének felfüggesztését kérik, beleértve a magángenerátorok üzemeltetéséhez szükséges riasztások kiadását is.
(Fotó: Shutterstock, Horizont Média szerkesztés)
A vita már rég nem csak az aszályról szól
A MezőHír az elmúlt napokban több oldalról is körbejárta a témát. Interjúinkban megszólaltak a rendszer kritikusai, gazdálkodók, kutatók és maga a NAK is. A beszélgetésekből egy érdekes közös pont rajzolódott ki: még azok is, akik nem tartják bizonyítottnak, hogy a JÉGER befolyásolja a csapadékot, fontosnak tartják a működés nagyobb átláthatóságát és a független vizsgálatokat. Komfár Imre például nem a rendszer megszüntetését, hanem intelligensebb működtetését és a generátorok üzemeltetésének teljes nyilvánosságát sürgette. Hajnal Zsolt környezeti szakmérnök a teljes rendszer kumulatív környezeti hatásainak vizsgálatát tartja szükségesnek. Szuda Zoltán dél-alföldi gazdálkodó szerint az Alföld vízhiánya jóval összetettebb probléma, amelyben a folyószabályozás, a vízelvezetés és a klímaváltozás is szerepet játszik, ugyanakkor egy országos léptékű beavatkozás esetleges mellékhatásait is vizsgálni kellene. A petíció egyik arca, Deák Hajnalka korábban lapunknak úgy fogalmazott: „Nem ellenségeket keresünk, hanem válaszokat.” A kezdeményezők hangsúlyozzák, hogy tiltakozásuk nem a generátorkezelők ellen irányul, hanem nagyobb átláthatóságot és ellenőrizhető adatokat szeretnének. A JÉGER körüli vita csak a felszín – állítja Vázsonyi László, a VulcanAgro ügyvezetője. Szerinte a gazdák elégedetlensége jóval túlmutat a jégeső-elhárító rendszeren, és ha nem indul érdemi párbeszéd, komolyabb agrármegmozdulások következhetnek.
Mit kifogásolnak a petíció aláírói?
A petíció szerint jelenleg nem nyilvánosak generátoronként az üzemidők, az ezüst-jodid-felhasználás részletes adatai, illetve hiányoznak a hosszú távú, független környezetvédelmi és meteorológiai vizsgálatok. Álláspontjuk szerint egy országos, közpénzből működtetett rendszer esetében ezeknek az adatoknak hozzáférhetőnek kellene lenniük.
A NAK továbbra is határozottan cáfol
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara változatlanul visszautasítja, hogy a JÉGER csökkentené a csapadékot vagy „eloszlatná” a felhőket. Korábbi interjúnkban Kocsis Áron, a rendszer üzemeltetéséért felelős irodavezető elmondta: a technológia kizárólag a kialakuló jégszemek méretét befolyásolja, a lehulló csapadék mennyiségét nem. A NAK szerint a rendszer indulása óta mintegy 40 százalékkal csökkent a jégkárok száma, miközben a meteorológiai adatok nem mutatnak összefüggést a generátorok működése és a csapadék mennyisége között.
Most már a bizalom is tét
Az idei rendkívüli aszály új lendületet adott a vitának. A gazdálkodók egy része a JÉGER szerepét is megkérdőjelezi, miközben a hivatalos szakmai szervezetek szerint erre továbbra sincs tudományos bizonyíték. Abban ugyanakkor mindkét oldal egyre inkább egyetért, hogy a vita csak nyilvános adatokkal, független vizsgálatokkal és érdemi szakmai párbeszéddel rendezhető. A szerdai minisztériumi egyeztetés ezért nem csupán egy petíció átadásáról szólhat, hanem arról is, hogy sikerül-e elindítani azt a szakmai folyamatot, amelyet a JÉGER körüli bizalom helyreállítása megkövetel.
Cikkeink a témában:
JÉGER: „Nem ellenségeket keresünk, hanem válaszokat”
JÉGER rendszer: Szuda Zoltán szerint túl nagy a bizonytalanság
JÉGER-stopot követelnek az alföldi gazdák
„A JÉGER nem veszi el az esőt” – válaszolt a NAK
JÉGER: „A teljes rendszer hatását vizsgálni kell”
JÉGER-rendszer: mi áll a vita hátterében?
MezőHír Tudástár: JÉGER-rendszer – Az országos jégkármérséklő rendszer ezüst-jodidos talajgenerátorokkal a kialakuló jégszemek méretének csökkentését szolgálja a mezőgazdasági károk mérséklése érdekében. Működésével kapcsolatban szakmai és társadalmi vita zajlik, amelynek középpontjában a nyilvános adatok, a független környezeti vizsgálatok és az átláthatóság áll.
