Drágán fizetünk az élvezetért, de van megoldás

A kávé az egyik legkedveltebb ital, de sokan nem tudják, hogy a legkevésbé fenntartható módon előállítható élelmiszer. Annyi szén-dioxidot termel, mint a sajt, szénlábnyoma pedig fele az egyik leginkább környezetszennyező élelemének, a marhahúsénak.

A világ kávétermelői évente több mint 9,5 milliárd tonnát állítanak elő az egyik legnépszerűbb ital alapanyagából. Ez majd 31 milliárd dollár (megközelítőleg 9 ezer milliárd forint) értékkel bír. A kávé iránti globális kereslet folyamatosan növekszik, így becslések szerint 2050-re megháromszorozódik a termelés. Ez hatalmas nyomást jelent majd az erdőkre és a trópusi régió más élőhelyeire.

 

A kávé termesztési, szállítási és fogyasztási módjának megváltoztatásával akár 77%-kal is csökkenthető a szén-dioxid-kibocsátás (Fotó: Barna Bence)

 

Megvan a megoldás!

A kávétermesztésnek azonban léteznek környezetkímélőbb módjai is, mutattak rá az University College London munkatársai. Kiszámolták és összehasonlították a Brazíliából és Vietnamból származó, hagyományos és fenntartható módon termelt arabica kávék szénlábnyomait. A konklúzió: a kávé termesztési, szállítási és fogyasztási módjának megváltoztatásával akár 77%-kal is csökkenthető a kávé előállításával és élvezetével járó szén-dioxid-kibocsátás.

A hagyományos módszerekkel termelt és Nagy-Britanniába exportált, pörkölés előtt álló, egy kilógramm kávébab (zöld kávé) esetén átlagosan 15,33 kilogramm szén-dioxid kibocsátással kell számolnunk a szakértők szerint. Ez kevesebb növényvédő szer használatával, az energia- és vízhasználat optimalizálásával, és hajókkal történő szállítással 3,51 kilogrammra csökkenthető (egy kilogrammra vetítve).

 

A tejjel fogyasztott kávé esetében nagyobb a karbonlábnyom (Fotó: Barna Bence)

 

Hogy néz ez ki tejjel vagy csak eszpresszóként?

Egy csésze kávé átlagosan 18 gramm zöld kávét tartalmaz, vagyis egy kilogrammból 56 eszpresszó készíthető. Egyetlen eszpresszó szénlábnyoma mintegy 0,28 kilogramm, de fenntartható módon termesztve 0,06 kilogrammra csökkenthető.

A tejjel fogyasztott kávé esetében nagyobb a karbonlábnyom, ez így néz ki hagyományos, illetve fenntartható módon termesztett kávé esetében:

 

Kávé

 

A növényi alapú tejitalok fogyasztása is egy módja a kávézás környezetkímélőbbé tételének.

 

Nagy üzlet, nagy élvezet, nagy pofon a természetnek (Fotó: Barna Bence)

 

Így csökkenthető még a szénlábnyom:

– a kémiai növényvédő szereket organikusra cseréljük; az ültetvények és az üzem megújuló energiával való ellátásával;

– a termelésben korszerű, digitális technológiák alkalmazásával;

– a származási helyen történő pörköléssel (ebben az esetben a szállítójármű kevesebb üzemanyagot fogyaszt, mivel könnyebb a pörkölt kávészem).

Ilyenkor a pörkölésnek, a szállításnak és a fogyasztásnak összhangban kell lenni: a pörkölt kávét felhasználás előtt 10–14 napig pihentetni kell; a pörköléstől számított egy-két hónapon belül fel kell használni a kávét, mert veszít az ízvilágából, a hozzá kapcsolódó élvezeti szint csökken.

Azt is meg kell említeni, hogy a baristák által lenézett instant kávéhoz kapcsolódik a legkisebb szén-dioxid-kibocsájtás. Ehhez azonban precízen, a szabályokat betartva, a megfelelő mennyiségeket felhasználva kell elkészülnie.

Forrás: The Conversation

agrár angol tudósok eszpresszó farm fenntarthatóság kávé kibocsájtás lábnyom latte mezőgazdaság szén-dioxid ültetvény
f