A rekordközeli hőhullám nemcsak az embereket viseli meg Nyugat-Európában, hanem a zöldség- és gyümölcspiacokat is teljesen átírja. Franciaországban zöldségellátási zavarokat okozott a forróság, Lengyelországban egyszerre nyomja a termelőket az import és a hőség, míg a karfiol piacán már túlkínálat alakult ki. A szélsőséges időjárás egyre inkább nemcsak termelési, hanem piaci kérdés is.
A hőség nemcsak perzsel, hanem felborítja a piacot is
A nyári hőhullámok hatására a növények fejlődése felgyorsul, ezért sok termelő ugyanabban az időszakban kénytelen betakarítani az áruját. Ez rövid idő alatt jelentős kínálatot zúdít a piacra, amit a kereslet nem mindig tud követni. Az eredmény: árzuhanás, miközben a termesztési költségek tovább emelkednek. A karfiol jó példa erre. Nyugat-Európában egyszerre jelent meg nagy mennyiségű áru, miközben a rendkívüli meleg a fogyasztást sem ösztönzi. A vásárlók ilyenkor inkább könnyebb, gyorsabban fogyasztható termékeket keresnek, a karfiol iránti kereslet pedig visszaesik.

(Fotó: Shutterstock.com)
Lengyel cseresznye: egyszerre két oldalról szorítják a termelőket
Lengyelországban a cseresznyetermesztők helyzete sem könnyebb. A belföldi kínálat mellett jelentős import érkezik a piacra, miközben a hőség gyorsítja az érést és lerövidíti az értékesítésre rendelkezésre álló időt. A cseresznye különösen érzékeny gyümölcs: magas hőmérsékleten romlik a tárolhatósága, ezért a termelők kénytelenek gyorsan értékesíteni a leszedett termést. Ez további nyomást helyez az árakra.
Franciaországban már az ellátás is akadozik
A hőhullám Franciaországban nemcsak a szántóföldeken okozott problémát. Több zöldségféle esetében a termés mennyisége és minősége is romlott, egyes térségekben pedig logisztikai nehézségek is jelentkeztek. A rendkívüli meleg miatt egyes kultúrák betakarítását át kellett szervezni, ami időszakos piaci zavarokat eredményezett.
Magyarország sem érezheti magát biztonságban
Bár a mostani piaci hírek Nyugat-Európából érkeznek, a folyamatok a hazai termelőket is érinthetik. Az európai zöldség- és gyümölcspiac szorosan összekapcsolódik: ha valamelyik országban túlkínálat alakul ki, az exportpiacokon is megjelenik az olcsóbb áru, ami lefelé húzhatja az árakat. Közben a klímaváltozás miatt Magyarországon is egyre gyakoribbak a szélsőséges időjárási események. A tavaszi fagyok, majd az extrém nyári hőség egyre kiszámíthatatlanabbá teszik a termesztést, így a jövőben várhatóan nemcsak a termésbiztonság, hanem a piaci alkalmazkodás is kulcskérdéssé válik.
A hőség már gazdasági tényező
A mostani európai példák jól mutatják, hogy a klímaváltozás hatása messze túlmutat a terméskiesésen. A szélsőséges időjárás ma már a betakarítás időzítését, a logisztikát, az exportot és végső soron az árakat is alakítja. A gazdálkodóknak ezért nemcsak az időjárás ellen kell védekezniük, hanem egy egyre kiszámíthatatlanabb piacra is fel kell készülniük.
MezőHír Tudástár: Hőhullámok mezőgazdasági piaci hatása – A hőhullámok nemcsak a terméshozamra, hanem a zöldség- és gyümölcspiac működésére is hatnak: felgyorsíthatják az érést és a betakarítást, rövid idő alatt túlkínálatot, áresést, logisztikai zavarokat és ellátási problémákat idézhetnek elő, miközben a romló tárolhatóság és a nemzetközi kereskedelem tovább növeli a piaci kockázatokat.
