Az európai cseresznyeszezon több fronton is nyomás alá került. Lengyelországban a török és balkáni import okozott gyors áresést, Hollandiában vihar és hőség szűkítette a kínálatot, Magyarországon pedig a fagy ugyan kevésbé pusztított, de az aszály komoly minőségi és méretproblémákat okozhat.
Lengyelországban bezuhant az ár
A lengyel cseresznye nagykereskedelmi ára egy hét alatt látványosan esett: a korábbi 16–20 PLN/kg szintről többnyire 10–15 PLN/kg közé csúszott vissza. A háttérben nem hazai túltermelés, hanem a nagy volumenben érkező, olcsó török és balkáni import áll. A lengyel termelők helyzetét tovább rontja, hogy az importcseresznye sok esetben versenyképes áron jelenik meg, miközben a piac már telített. A következő napokban romló minőségű, eladatlan importtételek is piacra kerülhetnek, ami újabb nyomást gyakorolhat a hazai gyümölcs árára.
Hollandiában az időjárás ütött nagyot
Hollandiában nem az import, hanem az időjárás okozza a legnagyobb gondot. A júniusi viharok több ültetvényben jelentős károkat okoztak, majd a hőség tovább rontotta a helyzetet. A heves esőzés után a gyors párolgás különösen a nagyobb szemű, újabb fajtáknál idézett elő repedést.
Magyarország sem dőlhet hátra
A hazai szezon sem problémamentes. A Ahogy korábban már írtunk róla, a magyar cseresznye ugyan több térségben megúszta a súlyos fagykárt, de az aszály már komoly kockázatot jelent. A vízhiány kisebb gyümölcsméretet, gyengébb minőséget és gyorsabb érési folyamatokat okozhat, ami a termelők értékesítési esélyeit is rontja.
A termelő fizeti meg a szélsőségeket
A három példa ugyanarra figyelmeztet: a cseresznyetermesztésben ma már egyszerre kell megküzdeni az időjárási szélsőségekkel és a nemzetközi piaci nyomással. A lengyel gazdák az importárakkal, a holland termelők a viharkárokkal és hőséggel, a magyar ültetvények pedig az aszállyal küzdenek.
MezőHír Tudástár: cseresznyepiac – A cseresznyepiacot a termelési eredmények mellett az import, az időjárási szélsőségek és a kereslet-kínálat együttesen alakítják. A fagy, az aszály, a hőség és a csapadék befolyásolja a termés mennyiségét, méretét és minőségét, míg a nemzetközi import a piaci árakra és a termelők jövedelmezőségére is közvetlen hatást gyakorol.
