Donald Trump első elnöki hivatali ideje alatt kereskedelmi háborút provokált Kínával (és az EU-val is). Ez erősen kihatott a világ agrártermékeinek forgalmára. Az USA szempontjából még rosszabb, hogy Kína végérvényesen eltávolodott az amerikai beszállítóktól, és minden erejével az ellátási kockázatokat csökkenti. Ehhez hozzátartozik, hogy most gyors tempóban spájzolja be a szóját.
A vámháború tartós következményei
2018-ban az USA egyik pillanatról a másikra 75%-os bevételkiesést szenvedett el Kína szójapiacán, amikor az ázsiai ország úgy döntött, hogy a protekcionista amerikai kereskedelempolitikára válaszul kiszorítja a piacáról az Egyesült Államokból érkező szóját, kukoricát, cirkot, sertéshúst – hogy csak a legfontosabbakat említsük.
Míg 2018 előtt 15–20 millió tonna amerikai szójabab érkezett Kínába addig 2018-2019-ben csak 1–7 millió tonna. Napjainkra 12–13 millió tonna körüli mennyiségre kúszott vissza az exportált amerikai babmennyiség. Az elemzők ettől nem is várnak többet, kevesebb viszont még lehet. Kína – vámháború nélkül is – egyre több terméket szerez be más piacokról, miközben gyors tempóban fejleszti saját termelését.
2017-ben 95 millió tonna szóját vásárolt Peking a külpiacokról, ebből 51 millió tonna Brazíliából érkezett, az USA-ból pedig 33 millió tonna. Tavaly kevesebb mint 88 millió tonna szóját importáltak, és ebből közel 60 millió tonna volt brazil, bő 22 millió tonna pedig amerikai eredetű. Az USA 35%-os importpiaci részaránya 25%-ra csökkent Kínában, eközben a brazil forrás aránya 53-ról 68%-ra emelkedett.
Az amerikai választások előtt – Trump győzelmétől tartva – Kína gyors szójafelhalmozásba kezdett. 2024 első 10 hónapja alatt már 90 millió tonna szóját vásárolt a külpiacokról, 11%-kal többet, mint egy évvel korábban. Kimagasló volta választások előtti hónapok,a szeptember és október forgalma, amikor 59 és 56%-kal több szója érkezett Kínába, mint 2023-ban.
Bármi módon növelni a termelést
Kína korábban kényesen ügyelt a beérkező vetőmagok GMO-mentességére. 2021-től már köztermesztésre is alkalmasnak látja a génmódosított növényeket (lásd: Takarmányhiány: Kína nyit a GMO-kukoricára is), és maga is aktívan kutatja a génszerkesztés lehetőségeit. (Lásd: Kis kínai kutatók nagyszemű búzát szerkesztettek). 2023-ban köztermesztésre engedélyeztek egy genetikailag szerkesztett – idegen DNS-t nem tartalmazó – szóját, majd engedélyt adtak idegen génnel módosított szója és kukorica termesztésére is. 2024 májusától engedélyezték a GMO-kukorica behozatalát Argentínából, és biztonságosnak nyilvánítottak GMO-búzákat.
Emellett új partnereket, régiókat és termékeket is bevonnak az importba. 2022 februárjától engedélyezték a búza és az árpa importját az Orosz Föderáció minden régiójából, májustól pedig a kukorica behozatalát Brazíliából.
Továbbá fokozzák a belső termelést és csökkentik a fogyasztást. Célul tűzték ki a teljes önállátást rizsből. 2023 áprilisától fokozatosan csökkentik az állati takarmányok szójaliszttartalmát. Közben javul a talaj, a víz és levegő védelme, szigorodnak az élelmiszer-biztonsági szabályok. Az ország 2024 októberében az intelligens mezőgazdaság fejlesztésére fogadott el ötéves tervet. A listához még hozzátehetnénk, hogy kínai vállalkozások külföldi termőterületeken is jelen vannak tulajdonosként vagy bérlőként.
Az erőfeszítések ellenére idén 100 millió tonnát meghaladó kínai szójaimporttal számolnak az elemzők. A pánikszerű bespájzolás ezen még tovább ronthat.
