A talajművelés vagy éppen nem művelés két táborra osztja a gazdatársadalmat. Van, aki el sem tudja képzelni forgatás nélkül, és van olyan is, aki azok irodalmát bújja, akik már nagyon régen no-tilleznek, és nem érti, hogy a másik tábor miért ragadt a barázdában.
Egy másik hasonlatot szeretnék ide hozni. Amikor a folyószabályzásokat végezték, és a Nagyalföldet lecsapolták, mindenki örvendett, mert, úgymond búzabányákat készítettek. Most, kb. száz év elmúltával azt látni, hogy ha nem történik valami, akkor a búzabányák kiszáradnak, és ott marad a kopár valóság. Mit szeretnék ezzel érzékeltetni? Semmi sem csak fehér vagy csak fekete.
Azt is hallani, hogy a nagy no-till régiókban (ahol több mint 40-50 éve no-tilleznek), már rég elkezdték a sávművelést, másik régiókban most kezdik különböző eszközökkel a mély műtrágyázást. A talajművelés intenzitását kell csökkenteni – ez nem kérdés. Hogy mennyire és mikor, mit csináljunk, ez már más kérdés.
Hogyan legyünk olimpikonok talajművelésben!?
A szármaradvány a felszínen vagy a felszín közelében hagyva gyorsan elbomlik. Ám néhány alaptáplálék, mint a foszfor vagy kálium, egész évben alig mozog a földben, így idővel a mély rétegekből elfogyhat.
Valószínű ezért is alakult ki a strip-till, illetve amit most látunk, a no-till régiókban, egyre több helyen nyúlnak hozzá a talajhoz, céltudatosan a tápanyag kijuttatásával. Általában, mint mindenütt az életben, az arany középút az, ami a legtöbbször hosszú távon eredményre visz. Természetesen látni néha extrém eseteket is, de ezek nagyon ritkák. Olyanok, mint egy világbajnoki vagy olimpiai érem: büszkék vagyunk rá, de tudjuk, hogy erre csak nagyon kevesen képesek. Mi legyen most akkor a talajműveléssel? Mennyire legyen intenzív? Kinek van igaza? – vagy éppen csak részigazságokból tevődik össze a rendszer? Mindenki olimpiai bajnok lesz?
A Horsch-nál több mint 25 éve létezik mulcskultivátor – Tiger, Terrano. Ezeket az eke, ill. a nehéztárcsa kiváltására találták ki. Akit a talaj érdekel, és nap mint nap ezzel foglalkozik, az látja, hogy milyen folyamatok mennek végbe, és milyen állapotban mit lehet csinálni. Azzal, hogy a lóerők növekedtek, a régi iskola követői akaratukon kívül is sokat tudtak hibázni. A ló vagy ökör vontatású eke sokkal kevesebb kárt okozott, mint manapság néhány száz lóerő. A lóerő nőtt, és megoldotta azt, hogy sok helyen nem kellett gondolkodni. Szügyig sárban nem sok lovat hajtottak a barázdába!
A talajműveléssel, ill. a tápanyag talajban való elhelyezkedésével a növények gyökereit is tudjuk irányítani. A vegetációs időszakban kb. 80-100 nap az, amikor 2-3 cm mélyen száraz a föld, és kb. 20-30 nap, amikor 10 cm mélyen van kiszáradva. Ha a tápanyagok nagy mennyisége ebben a rétegben vannak felhalmozódva, akkor az felvehetetlen a növény számára. Lehet a növények gyökere mélyen, vizet is fel tud venni, de ha nincs tápanyag, akkor éhezik.
A jó középút a nedvességőrző mulcskultivátor
Jelenleg a középút az lehet, ha mulcskultivátorral műveljük a talajt. Így a talajszerkezetben minimális kárt teszünk, és csak akkora intenzitással, amennyi szükséges. Nagy mennyiségű szármaradványt egyenletesen kell bekeverni a rétegekbe. Az első művelet – még ha sok termelőnél feltevődik is a kérdés, hogy ha száraz a talaj, miért csináljuk – a tarlóhántás. Sekély vagy ultrasekély kivitelben. A Horsch ennek érdekében kifejlesztett egy TerraCut kapát. Az összes kultivátorra felszerelhető, a MulchMix kapaszárny helyére, és a MulchMix vagy az LD orrbetéttel együtt használjuk. Így a már meglévő eszközünket „okosítottuk” fel! Miért sekély tarlóhántás? A kihullott magokat a talajjal keverjük, és amikor elég nedvességet kapnak, akkor kicsíráznak. Ezen felül elvágjuk a kapillaritást – ezzel a talajnedvességet bent tartjuk, még akkor is, ha úgy gondoljuk, hogy semmi nedvesség nincs a talajban. Közvetlenül az aratás után végezve a sekély tarlóhántást, későbbi esőket már készen kapják a talajok. Így minimálisra csökkenthetjük a nedvességvesztést.
Alap- és mélyművelés
Az alapművelést olyan intenzíven végezzük, ahogy a talajfelszínen levő növényi maradvány mennyisége és a pontos vetés biztosítása „megköveteli”. Amikor nagyon kevés a szármaradvány akkor csak az LD kapákkal dolgozunk, amikor nagy mennyiségű, akkor a MulchMix kaparendszerrel, a maximális bedolgozásért.
A mélyművelésnél nagyon fontos a talaj visszatömörítése, a belső erózió elkerülése végett. Ezzel a mélyben levő üregeket megszüntetjük, gyorsan visszaáll a kapillaritás, és a gyökerek jobban fognak növekedni. A növények gyökerei az egyenletesen növekvő tömörödést szeretik.
A Tiger vagy Terrano család gépei ezeket a kritériumokat nagyon jól teljesítik. Ezekkel a mulcskultivátorokkal, a különböző Horsch Partner-tartályok segítségével a helyspecifikus mélyműtrágyázást is el tudjuk végezni. Különböző kutatások mutatják, hogy a kiszórt műtrágya-hatóanyag milyen alacsony arányban hasznosul. Ezt a hasznosulási rátát lehet a depó műtrágyázással megnövelni, és a nyereségességet kézben tartani.
Nagyon hosszú és rögös az út amíg pontosan kikristályosodik az, hogy mit és hogyan kell csinálni a talajművelésben. A tudósok a 70-80 években figyelmeztettek már a klímaváltozásra (ami egy természetes folyamat), de most szembesül ezzel nagyon sok termelő.
Ezenfelül van olyan politikai irányzat, ami hisztériát kelt, és ebből remél szavazótábort összerakni. Most azt mondják, hogy még 50-60 évre van elegendő termőföld – amikor észrevesszük, hogy nagyon kevés maradt, akkor már vajon késő lesz-e? A véleményem az, hogy a mezőgazdász nagyon sokat tehet, egészségesebb élelmiszer állíthat elő, egy picit a klímára is hatással lehet, ezen felül a természetet formálhatja, és ezért jó lenne, ha minden gazdász minden évben minden parcellája mellé egy csemetét ültetne.
SZÁSZ ZOLTÁN 30-7430302
