A régi igazság bebizonyosodik: a talajban a vízzel kell valamit kezdeni. Az intenzív talajművelést a minimális szükségletre kell szűkíteni, a lehulló csapadék minél nagyobb hányadát meg kell tartani, levezetve a talajba.
Tarlóhántás: az első lépés
A sekély, vagy ahol lehet, az ultrasekély tarlóhántás az első lépés a megoldás felé. A kapillaritás megszüntetésével a kipárolgást szüntetjük meg. Kísérlet igazolja, hogy a „csontra” kiszáradt talajban ultrasekély tarlóhántás után a földet meg lehetett ásni! Ahol viszont nem történt tarlóhántás, ott nem! Igaz, hogy nem jött ki az árvakelés, de szemmel látható, hogy a föld mennyivel több nedvességet bent tartott! Ezután a kihullott magvak az első eső után azonnal kicsíráztak, a műveletlen talaj felszínén pedig nem. Egy másik tapasztalat, hogy ha túl mélyen végezzük a tarlóhántást, a magok közül sokat mélyre keverünk. A szárazságban a sekélyebb felszínből kikelnek a magok, mert vagy volt még annyi nedvesség, vagy éppen jött egy eső, a mélyebb rétegből pedig nem. Egy búza-repce vetésváltásnál azt fogjuk látni, hogy a repce kelésével egy időben jön majd egy adag árvakelés, amit vegyszerrel kiveszünk, és ezután megint fog jönni folyamatosan, mert a mélyre kevertek később kelnek ki.
A második lehetőség: mélyművelés
A mélyművelést is érdemes átgondolni. Mindig csak akkora intenzitásra korlátozzuk, amennyivel a szármaradványt annyira keverjük a talajba, hogy biztonságosan tudjunk vetni. Egy jól megtervezett vetésforgóval ritkán kell kukorica után vetni, így már csökkenthetjük is a legintenzívebb talajművelést, mivel itt van a legnagyobb tömegű szármaradvány. Borsó-, repce-, napraforgó-, szója-kalászos vetésváltásnál minimális a növényi maradvány a felszínen. Kalászos-repce váltásnál egy picit kell növelni ez intenzitáson, de a modern vetőgépek meg tudják ezt oldani. A mélyművelésben a Tiger AS helyettesíti az ekét. A négygerendelyes, szűk (23 cm) kapaosztással rendelkező mulcskultivátor az egyik legjobb választás az alapművelésre. A TerraGrip (TG) kapatartók 570 kg kioldó erővel rendelkeznek, az igen kemény földekre az első két sorba 800 kg kioldóerővel rendelkező TG tartókat lehet tenni, így biztosítjuk a mindenkori mélységtartást. A kapaszáron lehet és kell cserélni a művelőeszközöket: ezekkel befolyásoljuk, hogy milyen intenzitással dolgozunk. A MulchMix rendszer, az orrbetét és a fordítólemez az intenzív keverésre szolgál. Ezzel a rendszerrel, optimális körülmények mellett 2 cm-enként 1 t szalmát lehet bekeverni a talajba. Ha csak lazítani kell, és a cél az, hogy a szalma a felszínen maradjon, és védje azt, akkor az LD vagy ULD kapákat használjuk, amik a lazítás mellett minimális földmennyiséget mozgatnak felfelé, így minimális a bekeverés is.
A Tigeren a kapamező mögött egy egyengető tárcsasort találunk, ami a henger előtt rendezi a felszínt. Lezáróhengerből két típus van. Az egyik a gumikerekes henger (közúton ezen szállítjuk a gépet) kombinálva a mélynyomó SD hengerrel. A másik a futóművel rendelkező, ahol kétféle hengert találunk: a SteelFlex-et és a dupla RollPack-ot.
Vízmegtartás
Amikor nincs kultúrnövény, a csapadékvíz helyben tartásáról a talajon a szalmatakaró vagy a termesztett takarónövény gondoskodik. Aratás után, a nagy forróságban érdemes a szalmatakarót választani, szeptembertől pedig takarónövényt termeszteni. A tavaszi vetésűek elé lehet takarónövényt vetni. Augusztus végén, szeptember elején el tudjuk végezni az alapművelést és ezzel egy menetben a takarónövények vetését, ill. az alapműtrágyázást is. A takarónövény kikel, és van ideje növekedni. Novemberben a terminált takarónövényt a természet a tavaszi vetésekig „megeszi”, így tavasszal nem lesz akadály a szemenkénti vetőgépnek. A később terminált növények nagyobb tömeget képeznek, és a hozzászokott termelőnek általában nem okoznak gondot.
Alapműtrágyázás
A Tigerrel az alap műtrágyát is kihelyezhetjük. A depó műtrágyázás már bizonyított. Különböző kísérletek eredményeit lehet megtalálni az interneten, amelyek arról szólnak, hogy a kiszórt és bekevert műtrágya hány százaléka hasznosul, mekkora része kötődik le vagy mosódik ki a talajból. A depó műtrágyázás a kiadagolt műtrágya hatásfokát növelni meg! Különböző tartályok állnak a rendelkezésre, amelyekből akár mono műtrágyákat is ki tudunk juttatni táblatérkép alapján, és ezek a légáramban összekeveredve a földbe már „komplex” műtrágyaként kerülnek.
A mezőgazdász egyben tájvédő, tájalakító is. Ha minden éveben minden parcella mellé egy fácskát ültetünk, 20-30 év alatt sokat változik a körzetünk – már ez is válasz a felmelegedés elleni küzdelemre!
