Miközben a szomszédos országokban már évekkel ezelőtt felébredtek a gazdálkodók, és növelték a szója-előállítás nagyságrendjét, idehaza tavaly még csökkent is a szója vetésterülete. Pedig a hozamok, a jövedelmezőség, a hatalmas keresleti piac ennek a növénynek messze jobb kilátásokat jósol, mint nagy konkurenseinek. Idén azonban történelmi fordulat várható.
Meglepő
Tavaly nagy meglepetésre nem nőtt, hanem kicsit – a 67 ezerről 58 ezerre –csökkent a szója vetésterülete idehaza. Miért meglepő ez? Azért, mert a súlyosan aszályos 2022-es évben minden összevetés ezt a fehérjenövényt hozta ki győztesnek. Míg a kukorica az ötéves átlag alatt 52, a napraforgó 35%-kal teljesített, addig a szója csak 24%-kal produkált kevesebbet. Sőt, egyedül a szója tartotta meg a jövedelmezőségét abban a rossz évben. A másik meglepő ok az, hogy miközben a nitrogénalapú műtrágyák borzalmasan megdrágultak 2022-2023-ban, ez is a szója malmára kellett volna hajtsa a vizet, hiszen a szója lényegében nitrogénpótlás nélkül is termeszthető a levegő gyökérgümőkön megkötött N-tartalma révén. A harmadik meglepő ok, hogy az ukrán és orosz importdömpinggel szemben a szója a legstabilabban piacosítható növény, hiszen ez az egyetlen olyan nagy(obb) szántóföldi kultúránk, amiből egész Európában óriási hiány – azaz jelentős importkényszer – van.
Másutt mindenhol nő a szója-vetőterület
Van továbbá még egy nyomós érv, ami Magyarországon – is! – elő kellett volna mozdítsa a szója-vetőterület növekedését. Ez pedig a szomszédos országok jelentette verseny. Az igaz, hogy Európa (EU27) kevesebb mint a tizedét képes előállítani éves szójaigényének. Többek között ezt felismerve, a környező államokban olyan gyorsan nő a szójatermőterület, hogy még a hatalmas felvevőpiac ellenére is fenyeget, hogy jó adottságaink ellenére lemaradunk. Nálunk a legkisebb ugyanis az össz szántóterülethez mért arány (1,3%), ami már az utánunk következő Romániában is durván 2%, Szlovákiában 2,8%, Szerbiában 4,3%, Horvátországban 5,7%, Ausztriában 6,5%, Ukrajnában 7,5%. Ott pedig figyelemre méltó a növekedési dinamika is: az ukránok például két év alatt, 2023 és 2024-ben összesen 40(!)%-kal növelik a szójaterületeket. Az ő példájuk a legbeszédesebb – a villámgyors alkalmazkodás sikerét mutatták be. Az orosz háború miatt a drága N műtrágya nélkül termeszthető, kevesebb szárítást, logisztikai terhet jelentő, stabil piaccal rendelkező és nem utolsósorban jövedelmező növényre koncentráltak – ami a szója.
A múltra figyelünk, pedig a jövő a nyereséges
A szójavetőmagot forgalmazó, inputanyag- és terménykereskedelemmel is foglalkozó Karintia Kft. vezetője szerint a hazai lemaradás oka eddig az volt, hogy sok gazdaság még mindig lassan reagál a változásokra. Továbbá még mindig sokan hisznek abban, hogy a klímaváltozás – például a 2022-es aszály – csak átmeneti probléma, illetve hogy a piaci zavarok is hamar elmúlnak, és visszaáll a 2021 előtti békekorszak. – A megszokott múltra fókuszáló gondolkodásmód, a lehetőségek elutasítása szerintem egyre inkább felelőtlenség. A klímaváltozás velünk marad, a keleti konkurensek jelentette verseny ugyancsak tartós lehet. De ugyanígy a szója iránti igény is hosszú távon megmarad. Ezért a szója tartósan jövedelmező lehetősége nem alaptalan reménykedés, hanem számok, hazai és nemzetközi tapasztalatok bizonyítják, hogy döntő előnyök szólnak mellette –erősíti meg Bene Zoltán.
A vetőmaggyártó, -forgalmazó és felvásárló cég vezetője nemrég a Portfolio agrárkonferenciáján fejtette ki a szójatermesztés melletti érveit. A növény egyrészt valóban takarékos a makroelem-utánpótlásban: nitrogént – a kellő minőségű és mennyiségű N-gyűjtő gümők esetében – nem, P és K kiegészítőt is kisebb mennyiségben igényel csak. Miután jobban bírja a hőstresszt, így még 2022-ben is stabilabban volt termeszthető tavaszi konkurenseinél. Az alap mellett a fehérjenövény-támogatással kiemelten jövedelmező: már 1,5–1,8 tonnától profitábilis, így még a rossz 2022-es, igencsak szélsőséges évben is nyereséget hozott a legtöbb megyében, nem is szólva a tavalyi 3 tonnás országos átlagról.
Ezenkívül a rövid tenyészidejű fajtákkal nem vagy nagyon ritkán igényel szárítást; kisebb logisztikai teher szállításkor; munkacsúcsa optimálisan alkalmazkodik más főnövényekhez, a következő kultúrára pedig rendkívül kedvező hatást fejt ki az erős, a talajt lazító gyökérzet és a gyökéren kötött N-maradvány. Mindezzel a szója az éhes európai piacokon általában „már a szántóföldön elkel”, vagyis stabilan és jövedelmezően forgalmazható.
Miért is ne…?!
A szója ezek alapján indokolatlanul alulértékelt haszonnövényünk. Ám nemcsak a 2022-es év adatainak összevetésében különös ez, hanem a 2023-assal is. Tavaly a jobb évjáratnak köszönhetően a napraforgó 113, a kukorica 125, a szója 116%-kal múlta felül az 5 éves átlagot. Csakhogy e három közül csak a szója volt stabilan eredményes pénzügyi szempontból. Hiába született jó termés a másik kettőnél, azok máig alacsony ára nem tudta nyereséghez juttatni a gazdákat. A legkisebb árcsökkenést szintén a szója könyvelte el, ami még ezzel együtt is megtartotta nyereséges voltát.
– Sok gazdaságot a fehérjenövény mentett ki a bajból ott, ahol adtak esélyt neki. Meggyőződésem, hogy azok a gazdaságok, ahol a döntéshozók nyitottak és engedik, hogy néhány nyomós érvet felhozzunk a szója mellett, ott a gazdaság vezetőjének a következő kérdése már nem az lesz, hogy miért vessem, hanem az, hogy miért is ne vessem…? – foglalja össze Bene Zoltán.
De mi várható idén?
Miután kezdődnek, sőt a cikk írásakor néhol már zajlanak a vetések, elméletileg már látható kell legyen, nőtt-e a szójavetőmag-forgalmazás nagyságrendje tavalyhoz, az elmúlt évekhez képest. A Karintia azt tapasztalja, hogy idén már érezhető az elmozdulás.
– A környező országokban vagy a kényszer vagy a belátás eredményezte a korábbi években, hogy nőtt és egyre nő a szójavetőterület. Nálunk a nagykultúrák gyengélkedő piaca és pocsék ára miatt sokan kényszerből is fordulhatnak stabilabb, jövedelmezőbb növény felé. Egy biztos, most egyre többen döntenek a szója mellett, és a jelek szerint akár megdőlhet a 2015-ös rekord, azaz 77 ezer hektár fölé nőhet a területméret – vetíti előre a cégvezető. Mint rámutat, közös érdek, hogy ne átmeneti, kampányszerű növekedés valósuljon meg, hanem minden fél: vetőmag-forgalmazó, gazdaság, felvásárló, feldolgozó, exportőr érdekelt és elégedett legyen a szójaszegmens tartós hazai növekedésében.
– Az Európai Unió évek óta kitart amellett, hogy az aggasztóan nagy mértékű importkitettséget a helyben termelt és helyben feldolgozott alapanyaggal helyettesíti. Ez nagy távlatokat, stabil és jövedelmezőbb piacot biztosít a szójának. Az EU-ban és a hazai gazdaságokban továbbá az is fontos érv lesz, hogy az importált szója karbonlábnyoma tízszer akkora, mint a helyben előállítotté – hangoztatja Bene Zoltán.
SZERZŐ: KOHOUT ZOLTÁN
