Sokszor halljuk, hogy csak a kiváló malmi búzára van igény a piacon. Most mondunk néhány szempontot, ami bizakodásra ad okot azok számára, akik takarmánygabonákat értékesítenének.
1. Nyereséges a sertés és a baromfi, kell a takarmány
A gabonaárak zuhanása és az állati termékek iránti stabil kereslet jövedelmezővé tette az állattartást, következésképpen növeli az ágazat kibocsátását és takarmánygabonák iránti igényét – indokolja röviden a legfrissebb USDA-jelentés, miért nőhet idén a takarmánybúza, az árpa és a kukorica iránti kereslet az Európai Unióban. A másik ok, hogy az őszi és tavaszi vetések más-más okból, de a legtöbb tagállamban nem úgy sikerültek, ahogy azt a gazdák tervezték.
A takarmánygabonák iránti kereslet élénkülése miatt 162,7 millió tonna alapanyagra lesz szüksége az európai takarmánygyártásnak az idei aratás után. A legnagyobb felvevők természetesen az abrakfogyasztó állatfajok, a sertés és baromfifélék lesznek, ezek termékeire pedig – a fogyasztók árérzékenysége miatt – jóval nagyobb az uniós kereslet, mint a marhahús és a tejtermékek iránt.
2. Bizonytalanná válik a szójadara beszerezhetősége
Az EU takarmánypiacát a kukorica uralja, a 2024/25-ös évben ez teszi ki a felhasznált takarmánygabona-mennyiség jóval több mint egyharmadát. A nagy áthúzódó búzakészlet és az átlagos kalászosgabona-termés lehetővé teszi, hogy a takarmányadagokban ezek aránya némiképp növekedjen a kukorica rovására. Plusz 2024 végén életbe lép az EU esőerdőirtás-mentes ellátási láncról szóló rendelete, ami bizonytalanságot hoz a szójadara beszerzésében. Ez önmagában megemeli a takarmánybúza, illetve a helyi termelésű repce- és napraforgódara iránti igényt az EU-ban.
3. Erősödik az etanol- és keményítőgyártás
A harmadik keresletnövelő tényező pedig az, hogy bővülnek a feldolgozóipari kapacitások Kelet-Európában. Mind keményítő, mind etanol nagy mennyiségben készül búzából, kukoricából, ami szintén fokozza az igényeket ezen gabonák iránt.
4. Az őszi vetésű növények aránya csökken, a tavasziaké nő
Az igényekhez képest a kínálatban bekövetkező változásokra is legyünk tekintettel. Az őszi kalászosok vetése és áttelelése több országban is időjárási akadályokba ütközött, erről már többször is írtunk. A lényeg, hogy a búza és a kukorica uniós területe ellentétes irányban módosul idén, lásd a grafikonokat.
Külön kiemelnénk az árpatermelést, mivel abban is a tavaszi árpa felé történt jelentős elmozdulás, szintén az említett időjárási problémák miatt. Az EU-ban az árpaterület idén 10,5 millió hektár körül lehet, de a becslés bizonytalan, mivel nem lehet tudni, hogy a meghiúsult/kipusztult őszi árpavetés hány százalékát sikerült tavaszival helyettesíteni. Az előző szezonhoz képest a legnagyobb területi visszaesést Magyarországon, Olaszországban és Írországban figyelték meg az elemzők. (A hazai árpatermés és -piac kilátásairól a következő MezőHír lapszámban részletesen írunk.)
5. Minden országnak más gabonára van leginkább szüksége
Ha takarmányminőségű a gabona, akkor jó tudni, hogy hol, melyiket keresik a leginkább. A takarmányok gabonaösszetétele ugyanis nagymértékben eltér a különböző EU-tagállamokban (lásd a grafikont), ennek egyik oka az egyes állatfajok dominanciája, a másik az éghajlat az adott országban. Spanyolországban, ahol sok a sertés és a szárnyas, de kevés a gabona, hatalmas az importigény a takarmánygabonákra, de Hollandia és Olaszország is nagy felvevőnek számítanak. Romániában pedig a kukorica elképesztő túlsúlya indokolja az importot.
Ezzel szemben Franciaországban és Németországban a búza teszi ki a takarmányozáshoz használt gabona nagy részét. Az árpa aránya Dániában és Spanyolországban a legmagasabb a takarmányadagokban, ami a helyi adottságokkal magyarázható. Ugyanez az oka a lengyel takarmányozásban használt nagy arányú zabnak, rozsnak, keveréknek.
Ezek a cikkek is érdekelhetik a témában:
Drasztikus visszaesés jön az ukrán búzaexportban
Még több lesz a kazah búza, jut belőle az olasz vevőknek
Kína bőszen vásárolja az árpát, kukoricát
Fogy az ukrán áru, végre drágul a magyar kukorica is
