A gazdálkodóknak nem kell bemutatni a szőlő három legveszélyesebb gombás kórokozóját, a szezon elején azonban fontos felfrissíteni tudásunkat e három járványos betegségről. Szeretném felhívni a figyelmet, hogy a lisztharmat, peronoszpóra, botritisz vagy akármelyik, növényt megbetegítő gomba esetében nem gombabetegségről beszélünk, hanem gombás betegségről (gombabetegségről a gomba termesztése kapcsán van szó). E kisebb kitérő után kezdjünk bele a szőlő három, talán legfontosabb kórokozója és az általuk okozott tünetek ismertetésébe.
„…amidőn késő levelét a borág veti földre, vagy rideg északi szél berkünk díszét lekopasztja, akkor már a serény gazdák a jövőre figyelnek” Vergilius: Georgica
Szőlőlisztharmat (Erysiphe necator)
A szőlőlisztharmat kórokozója az aszkuszos gombák, azon belül a kazmotéciumos gombák közé tartozik. Ivaros és ivartalan módon is képes a telelésre. Ivartalan módon a micéliumok a rügypikkelyekben telelnek át. Ezekből a rügyekből torz hajtások, úgynevezett zászlós hajtások alakulnak ki. Ez a lisztharmat primer tünete. A rügyekben telelő micéliumok csak tartós mínusz 13–15 °C alatt fagynak el. A fertőzött hajtásokon tömegesen képződnek a konídiumok, amelyek további fertőzési forrásként szolgálnak. Ivaros úton kazmotéciumokkal a fás részeken képes áttelelni.
A kazmotéciumok képződésének a vegetáció során a száraz meleg kedvez. A lombozaton képződnek, és onnan kerülnek a fás részekre. Tavasszal a kazmotéciumokból szóródnak az aszkospórák, amik elindítják a tavaszi fertőzést. Szóródásukhoz legalább 2,5 mm csapadék, 13–15 óra levélnedvesség, 10–30 °C szükséges, az optimális hőmérséklet 20 °C. Szóródásuk leghamarabb április végén kezdődik. A kazmotéciumokból kiszóródott aszkospórák csírázási optimuma 15 és 25 °C között van. A fertőzéshez szükséges minimális hőmérséklet 10 °C. Optimális hőmérsékleten 4 óra alatt kicsíráznak, és 12 óra alatt appresszóriumot növesztenek. Az appresszórium a gombák gazdanövényen való megtapadásáért felelős képlet. A csapadék hátrányosan érinti a lisztharmat megtelepedését a gazdanövényen. Az első tüneteket tavasszal a fás részekhez legközelebb eső levélfonákon figyelhetjük meg.
Kezdetben apró, alig észrevehető fehér micéliumszövedéket láthatunk a leveleken, később a micéliumszövedék kiterjedté válik a levélen, alatta a levél sárgul. A foltokban apró, fekete kazmotéciumok keletkeznek, amelyek a következő évi fertőzést fogják indítani. Végül a levéllemez torzul, elszárad és lehullik. A fürtök virágzástól a szüretig fertőződhetnek, legkritikusabb időszak a virágzás és fürtzáródás között eltelt idő. A fürtökön lisztes fehér bevonat jelentkezik, alatta barnul, majd parásodik a bőrszövet. A parásodott fiatal bogyók a növekedés hatására felrepednek, kialakul a „sérves bogyó” tünet. Későbbi fertőzés esetén a parás foltok beszáradnak vagy rothadnak. A hajtásokon is kialakulhatnak a lisztharmat tünetei, a micéliumszövedék alatt a bőrszövet hálózatosan megbarnul.
Milyen tényezők együttállása szükséges a járványok kialakulásához?
A járványok kialakulását befolyásolja az előző évi fertőzöttség, a nyugalmi időszak időjárása. Szeretném megjegyezni, hogy az idei tél bővelkedett csapadékban, és sajnos a tartós mínuszok elkerülték hazánkat, amelyek gyéríthették volna az áttelelő képletek számát. Minél korábban jelentkeznek az első tünetek, annál nagyobb fertőzési nyomásra számíthatunk a kritikus időszakban.
Hogyan tudjuk hatékonyan megvédeni az ültetvényünket a lisztharmattal szemben? Az agrotechnikai, fitotechnikai és kémiai védekezés ötvözésére van szükség a biztos védelem érdekében. A helyes metszési gyakorlattal eltávolíthatjuk a rügyekben telelő micélium áttelelő képleteit. Nagy hangsúlyt kell fektetnünk a zöldmunkára annak érdekében, hogy a leveleket, fürtöket minél rövidebb ideig borítsa víz. Ugyanakkor a metszést túlzásba sem szabad vinni, a nyári erős napsugárzástól meg kell védenünk a fürtöket.
Az áttelelő fertőző képletek csökkentése érdekében végezzünk ősszel, illetve tavasszal lemosó kezelést. Réz-kén tartalmú készítményt ajánlok lemosószernek, a kén hatékony a lisztharmat ellen, továbbá atkagyérítő hatása is van, a rézkomponens baktériumok, illetve olyan gombák által okozott betegségek ellen hatékony, mint a peronoszpóra, feketerothadás, fakórothadás, szőlő pszeudopezikulás orbánca.
Az első célzott kezelést legkésőbb az első megjelenő tünetek idején el kell végezni. A fürtöket csak úgy tudjuk megvédeni, ha legkésőbb a levéltünetek megjelenésekor elvégezzük az első kezelést. A fürtök fertőződésekor már nem tudunk hatékonyan védekezni. A kezelések megválasztásának időpontjában segítségünkre vannak az előrejelző modellek, de ezek nem helyettesítik az ültetvényünk rendszeres ellenőrzését. Minden ültetvény más és más, még az egy településhez tartozó területen belül is különböző körülmények lehetnek, amelyek befolyásolják a kórokozók fejlődését.
A szőlőfajták különböző érzékenységet mutatnak a lisztharmat kórokozójával szemben. Erősen fogékony fajta a portugieser, blauburger, kékfrankos, chardonnay, leányka, hárslevelű, zöld veltelini, olaszrizling, rizlingszilváni.
A lisztharmat ellen felhasználható hatóanyagok
•Kontakt hatóanyagok: a kén egy közismert kontakt hatóanyag, amely segít a megelőzésben; fontos megemlíteni, hogy 20 °C felett perzsel.
•A felszívódó hatóanyagok közül a lisztharmat kórokozója ellen a triazol-származékok, például a tebukonazol, penkonazol. A spiroketaminok közül a spiroxamin. A strobilurinok csoportjából az azoxistrobin, trifloxistrobin. A mitózis- és sejtosztódásgátló metrafenon, piriofenon, amely hatóanyagok kifejezetten a lisztharmatok ellen hatékonyak. Az aszkuszos gombák ellen széles körben hatékony SDHI-csoportból a fluopiram. Mindegyik hatóanyagnál fontos az engedélyokiratban meghatározott dózisokat betartani, de a fluopiram esetében különösen, mivel az okiratban meghatározottnál magasabb dózisban kijuttatva negatívan befolyásolhatja a következő évi fürtképződést.
A szőlő peronoszpórás betegségét okozó Plasmopara viticola kórokozó
A Plasmopara viticola az oospórás gombákhoz tartozik, ivartalan alakja a sporangiumtartó, sporangiumokkal, ivaros alakja az oospóra. Mind a lombozatot, mind a fürtöket képes megbetegíteni. Tavasszal a primer fertőzést az oospórák indítják, áttelelő képleteik levelekben telelnek, fertőzőképességüket több évig képesek megőrizni. A primer fertőzéshez szükséges környezeti feltételek: 10 °C feletti hőmérséklet, minimum 10 mm csapadék rövid időn belül és a levél 3–5 órás vízborítottsága. A szekunder fertőzéshez, amelyet a sporangiumok indítanak, 3–5 mm csapadék vagy harmatos időjárás is elég, valamint 10 °C feletti hőmérséklet. A sporangiumok érkezhetnek mediterrán eredetű légtömeggel is! A lappangási idő függ a hőmérséklettől, illetve a növény károsított részétől: 25 °C-on levélen 4-5 nap, fürtön 14–18 nap.
Az első tünetek a leveleken jelentkeznek, ez az úgynevezett „olajfolt tünet”, amelyet elsőként a színi oldalon, a levélváll környékén kell keresni, később a fonákon megjelenik a fehér sporangiumtartó gyep. Nyáron a leveleken mozaikszerű nekrózisok figyelhetők meg. A fürtöket a virágzat megjelenésétől kezdve fertőzheti, a fürtkocsány és a virág sárgászölddé válik, és megjelenik rajta a fehér sporangiumtartó gyep. A borsó nagyságú bogyókig hasonló tüneteket láthatunk. Az idősebb bogyók már egyedileg fertőződnek. A fertőzött bogyók töppednek, rothadnak, elsőnek sárgászöldes, majd lilásbarnás színűek.
A védekezést legkésőbb a levélen kialakult első tünetek megjelenésekor meg kell kezdeni. Ha a gomba megfertőzte a fürtöket, akkor már nem tudunk hatékonyan védekezni! A peronoszpóra esetén is segítségünkre vannak az előrejelző modellek, az ültetvény rendszeres vizsgálatát azonban nem pótolják.
Milyen tényezők befolyásolják a járványok kialakulását?
A járvány kialakulását segíti a novembertől áprilisig tartó időszak, ha csapadékban gazdag. Ha csapadékos késő őszhöz-télhez csapadékos május-június társul, akkor erős fertőzési nyomásra számíthatunk a kritikus időszakban. A fajták ellenálló képességében jelentős különbségek jelentkeznek. Erősen fogékony fajta a chardonnay, merlot, leányka, rizlingszilváni, blauburger, zefír, zenit, zöld veltelini. A peronoszpóra elleni védekezésben is fontos szerepe van az agrotechnikának, fitotechnikának, lemosó kezelésnek, ahogy a lisztharmat esetében is.
A peronoszpóra ellen hatásos hatóanyagok
•Kontakt hatású réz, folpet, metiram, ditianon, de vigyázat, a réz 25 °C felett perzsel, és virágzásban sem szabad használni. Virágzás idején a felszívódó hatóanyag mellé válasszunk más kontakt hatóanyagot.
•A felszívódó hatóanyagok közül a sejtosztódásgátló fluopikolid, sejtlégzésgátló ciazofamid, a strobilurinok közé tartozó azoxistrobin, a sejtfal-kialakítást gátló improvalikarb, RNS-szintézisgátló benalaxil-M, az ismeretlen hatásmechanizmusú cimoxanil és a sejtfal-kialakítást gátló mandipropamid hatékony.
A Botrytis cinerea és az általa okozott szőlő botritiszes betegsége
A Botrytis cinerea, amelyet nem egy fajnak, hanem fajkomplexnek tartunk, a mitospórás gombák közé tartozik. Sebparazita, de képes fertőzni az ép bőrszöveten, elhalt virágmaradványokon, sztómán, lenticellán keresztül is. Megjelenésére szinte minden évben számíthatunk, de eltérő mértékben. A fertőzési nyomás nagy mértékben függ az áttelelő képletek számától, illetve az augusztus–szeptemberi csapadék mennyiségétől. A fertőzés kialakulásának a 18–25 °C közötti hőmérséklet és a csapadékos időjárás kedvez.
A konídiumok csírázásához 18–20 °C és minimum 20 óra levélfelületi nedvesség szükséges. A fajták fogékonyságát befolyásolja a bőrszövet, viaszréteg vastagsága és a fürtök tömöttsége. Fogékony fajta a kadarka, tramini, hárslevelű, juhfark, ezerjó, sárga muskotály, pinot noir, menoir, portugieser.
Egészen korán, már a virágfakadáskor képes fertőzni a virágot és virág kocsányát, a fertőződött virágok elhalnak. Az éretlen bogyókon kialakul az úgynevezett zöldrothadás, a bogyók elbarnulnak és elrothadnak. Kiemelten fontos a fürtzáródás előtti kémiai védekezés! A zsendülő bogyók is ki vannak téve a fertőzésnek, a bogyók elrohadnak, és szürke színű konídiumgyep jelentkezik a felületükön. Ritkán a leveleken is jelentkeznek nekrózisok a kórokozó fertőzése nyomán. Nyár és ősz folyamán a hajtásokat is képes megfertőzni, fakóbarna foltok és kifehéredő háncsszövet jelentkezik, amelyben szkleróciumok keletkeznek, amely a szaporítóanyag-termesztésben okozhat gondot.
A védekezés alappillére, ahogy korábban is említettem, az áttelelő képletek csökkentése, a helyes fitotechnika; a zöldmunkának a botritisz esetében kiemelt szerepe van, a kémiai védekezés önmagában nem elég hatékony. Az előrejelzés, a preventív kémiai védekezés fontos. Ki kell emelni a molyok elleni védekezést, ugyanis az általuk okozott sebzéseken keresztül könnyedén betör a fertőzés a fürtökbe. A fürtzáródás előtti, illetve a zsendüléskori védekezés kiemelt fontosságú.
A Botrytis cinerea ellen hatásos hatóanyagok
•Kontakt készítmények közül a folpet, amely csak megelőző hatással bír. Megelőző és gyógyító hatása van a hidroxianilidek csoportjába tartozó fenhexamidnek (részlegesen felszívódó).
•Felszívódó hatóanyagok, amelyek protektív és kuratív hatással bírnak: az azoxistrobin, a piraklostrobin, a tebukonazol, az aminosavbioszintézis-gátló pirimetanil, a metioninszintézis-gátló ciprodinil, a fludioxonil, az SDHI-hatóanyagcsoportba tartozó boszkalid és a fluopiram. Ebben a cikkben nincs lehetőség hosszabban ismertetni minden kórokozót, de nem hagyhatjuk említés nélkül az ültetvényünkben esetleg megjelenő szőlő-feketerothadást, a szőlő pszeudopezikulás orbáncát, valamint a szőlő fakórothadását sem.
Aktuális tennivalóink az ültetvényekben
Az idei csapadékos, enyhe tél kedvezett a kórokozók áttelelésének, miközben természetesen az előttünk álló időszak időjárása nagyban befolyásolja a kórokozók fejlődését. Erős fertőzési nyomásra számíthatunk az ültetvényünkben ebben az évben. Aki elvégezte az őszi, tavaszi lemosó kezelést, az csökkenteni tudta az inokulum mennyiségét. Figyeljük az előrejelző modelleket, de ne hagyatkozzunk kizárólag rájuk, mindenképp legyünk jelen az ültetvényünkben, és figyeljük az első tünetek megjelenését. Megelőző védekezéseket folytassunk, sokkal jobb eredményt várhatunk a hatóanyagoktól, ha még nem alakult ki a fertőzés!
Figyeljünk a szerrotációra, csak abban az esetben használjuk a készítményt blokk-kezelésre, ahol az engedélyokirat ezt engedélyezi! Tartsuk be az engedélyokiratban foglaltakat! Nagy fertőzési nyomás esetén az engedélyokiratban foglalt magasabb dózist és alacsonyabb permetezési fordulót alkalmazzuk a sikeres növényvédelem érdekében. Mindenkinek sikeres gazdálkodási évet kívánok!
SZERZŐ: BOZI JÓZSEF NÖVÉNYORVOS
