Nem mindegy, milyen termékek és milyen árumennyiségek esetén lép életbe az Ukrajnával folytatott szabadkereskedelmet leállító „vészfékezési” rendszer. Most a mennyiségek számításához alapul vett időszak terén sikerült jó irányt venni.
A háború okán bevezetett szabadkereskedelem Ukrajnával június 5-én járna le, de idén is a meghosszabbítására törekszenek az európai vezetők. A termelők erős ellenállása azonban sorozatos szigorításra kényszeríti a döntéshozókat.
Most itt tartunk
Az EU-tagállamok nagykövetei március végén megállapodtak a szabadkereskedelem meghosszabbításáról azzal a feltétellel, hogy a referenciamennyiség számításakor nemcsak a 2022-ben és 2023-ban, hanem a 2021 második felében az EU-ba érkező árumennyiségeket is figyelembe veszik. Ez az időszak jelölné ki azt az átlagmennyiséget, ami felett vissza kellene állítani a korábbi kvótákat és vámokat az adott áruféleségre („vészfék”).
Az új referenciaidőszak már jobb, mint a kezdetben javasolt, nagyon magas importtal jellemezhető 2022-2023-as évek voltak, viszont rosszabb, mint amit Franciaország és Lengyelország kért. Ők a teljes 2021-es évet bevették volna a kalkulációba.
Az „érzékeny” termékek köre, amelyeknél a referenciamennyiség túllépése esetén a „vészfék” működésbe lépne, a következő: baromfihús, tojás, cukor, zab, a kukorica, a gabonadarák és a méz. Ebben a legutóbbi javaslat óta nincs változás. A vészfékezés reakcióideje a legutóbbi javaslatnak megfelelően 14 nap.
Még sok a teendő
A megállapodás megkötését az Európai Unió belga elnöksége megerősítette. A döntést az Európai Parlamentnek újra jóvá kell hagynia, mivel az eltér a korábban elfogadotttól. A választások előtti utolsó plenáris ülést áprilisban tartják. Addig még a Közös Agrárpolitika terén is sok módosítanivaló vár az eurokratákra.
