fbpx

Románia agráriumát csak erősíti a háború

Írta: Gönczi Krisztina - 2022 december 06.

A külföldi tőke évtizedes jelenléte, a liberális földpiac és a háborúnak köszönhető logisztikai felvirágzás nagy lökést adhat az országnak a futó évtizedben. Az alábbi szempontok teszik vonzóvá Romániát az agráripari befektetők szemében.

Konstanca kikötő
A konstancai teherkikötő (forrás Facebook/Portul Constanța)

Kiváló termelési eredmények

Románia az EU ötödik legnagyobb búza-előállítója, de az aszály keleti szomszédunk gabonatermésére is nagy hatással volt. A Nemzetközi Gabonatanács (IGC) jelentése szerint idén 9 millió tonnás termést arattak (2021: 11,3 millió tonna; -20%), a kukorica harmadával kevesebb a múlt évinél, 8,8 milliósnak ígérkezik. és a 2 millió tonnás árpatermés is harmadával kisebb a tavalyinál. A repce 22 százalékos visszaeséssel 1,1 millió tonna lett.

A napraforgó bírta a legjobban a száraz évjáratot, mindössze 7 százalékkal zsugorodott az össztermése, így lett a becskések szerint 2,6 millió tonna, szójából pedig a COCERAL számai szerint a múlt évi mennyiségnél is több lehet, 420 ezer tonna (2021: 410 ezer tonna). Figyelemre méltó, hogy a növekedés változatlan területnagyság (150 ezer hektár) mellett következett be. Románia az EU második legnagyobb szójatermelője Olaszország mögött, kukoricából szintén a második a legnagyobb Franciaország mögött, napraforgóból pedig elsőszámú mind a területet, mint a termésmennyiséget tekintve.

Külföldi tőke és know-how

Tegyük ehhez hozzá, hogy tavaly nyár óta szabadon vásárolható a termőföld a természetes személyek és a cégek számára az országhatáron innen és túl, és ennek csak az elővásárlási jog szab határt – amennyiben az arra jogosult 45 munkanapon belül jelzi, hogy a meghirdetett áron ő is kész a termőföld megvásárlására. Az elővásárlásra jogosultak első három kategóriája: 1. tulajdonostársak, családtagok, házastársak; 2. a korábbi bérlők, illetve a szőlő- és komlótermesztők és öntözés gazdálkodást folytatók; 3. a szomszédos mezőgazdasági területek tulajdonosai és bérlői.

Itt érdemes megjegyeznünk, hogy Románia mezőgazdasági területének 40%-a már 2015-ben külföldi befektetők kezében volt egy uniós tanulmány szerint, azaz a volt bérlő vagy a szomszéd jó eséllyel már nem is helyi gazdálkodót jelent. Az Európa legkisebb egy gazdaságra jutó birtokméretével rendelkező országban a 10 legnagyobb agrárcég mérete 15 ezer és 57 ezer hektár közé esik, és 80%-uk külföldi tulajdonban áll. A szép termelési eredményekben tehát vastagon benne van a betelepült tőke és tudás évtizedes jelenléte a román mezőgazdaságban. A befektetési célú földvásárlást azzal gátolják, hogy ha a szerzéstől az újabb áruba bocsátásig kevesebb mint 8 év telt el, akkor az árkülönbözet 80 százalékát adó formájában elvonják az eladótól.

Génmódosítás, génszerkesztés

A román társadalom elfogadó – tegyük hozzá: nem is tájokozott – a biotechnológiai újdonságokkal kapcsolatban, és ez már az EU-s tagság előtt is így volt. Emlékezzünk rá, hogy a 2007-es uniós csatlakozásukat megelőzően már 137 ezer hektáron termesztették a Roundup Ready szóját, azaz a totális gyomirtóra rezisztens növényt. A teljes szójaterület ekkor 189 ezer hektárt tett ki, majd egy év múlva, a termesztési tilalom hatására, a teljes korábbi GM-szójaterület kiesett az előállításból, 52 ezer hektárra szorult vissza a növény. Ma már ismét 150-165 ezer hektár körül vetik az olajmagot. GM-növények már elvileg nincsenek a köztermesztésükben (2015 óta Bt-kukorica sem), a gyakorlatban mégis találkozni ilyen tételekkel. A génszerkesztés vívmányaira deklaráltan nyitott a román mezőgazdaság, ami pozitív várakozásokat ébreszt a világ vezető vetőmag-előállítóiban.

A háború nyertese

A fekete-tengeri gabonafolyosó megnyitása nem vetette vissza a felfejlődő dunai teherszállítást. Az ukrán Reni és Izmail kikötőkben hajóra rakott termények rendszerint csak a romániai Konstancáig utaznak, egy nagyjából 100 kilométeres vízi utat tesznek meg. Románia arra számít, hogy ezek az új logisztikai útvonalak a háború után is, tartósan fennmaradnak. (Egyébként így számolnak a lengyelek is, ahová vasúton havi szinten mintegy 450 ezer tonnányi szállítmány érkezik Ukrajnából. A magyar szállítási útvonal ennek maximum a felét mozgatja meg, és a beérkező gabonát nem is engedjük tovább, felszívja a hazai feldolgozóipar.)

Franciaország hagyományosan jó kapcsolatokat ápol Romániával. A world-grain.com szerint a két ország megállapodást írt alá az Ukrajnából származó gabonaexportban való együttműködésről, amihez a franciák a „logisztikában szerzett tapasztalataikat” tennék hozzá. Egy friss bejelentés szerint Románia 5,3 milliárd lej (434,6 milliárd forint) értékű beruházással fejleszti a kikötőt, amelynek 257 kilométer hosszú vasúti pályáját korszerűsítik, valamint 13 kilométer új vasúti pályát építenek. Továbbá bővül és megújul a legnagyobb dunai kikötő is Galacinál.

Hosszú távú hatása van annak is, hogy sok befektető vonult ki, települt át a háborús zónából Romániába, illetve módosított a befektetési célpontján, így 2022 első kilenc hónapjában harmadával több, 5523 külföldi tulajdonú vállalkozást jegyeztek be 2021 azonos időszakához képest. A hírek szerint a harkivi traktorgyár is Romániában folytatja a működését.

Lásd még a témában: Románia agráriuma vonzza a multikat.