Kutatásról, növényvédelemről kérdeztük Tóth Tibort, a fennállásának 100. évfordulóját ünneplő szegedi Gabonakutató Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatóját.
Tíz éve olvastuk a Gabonakutató ünnepi köszöntőjében: „Az 1924-es alapítástól napjainkig a változásokban bővelkedő és válságoktól terhes történelmünkben egy kutatással foglalkozó intézmény folyamatos működése, léte nem megszokott. A céget az elmúlt 90 évben többször átszervezték, új feladatokkal ruházták fel, s ennek következtében elnevezése is változott.” A 100. születésnap apropóján kérdeztünk rá a szakmai történelemre és a jövő terveire.
A legjobb fajták nagy tömegből választódnak ki
– Mi a garanciája a változások ellenére a tudományos munkának és folyamatnak?
– A garancia kormányzati elvárásokból adódik. Hazánk szuverenitásának megőrzésében a genetikai alapanyagok (fajták, hibridek, technológiák) biztosítására komolyan gondolnunk kell. Mezőgazdasági termelésünket a hazai előállítású genetikai háttérre, fajtákra kell alapozni. Csak ezek adhatják meg azt a nemzetközi viszonyoktól független, biztonságos genetikai hátteret, amelyből speciálisan Kárpát-medencei termék születik (egy részük hungarikum).
Az elmúlt tíz év nem volt mentes a változásoktól. Az agrárium jól ismert kihívásai (aszály, Covid-járvány, energia- és inputárak emelkedése, gabonaárak kiszámíthatatlansága) minket sem kerültek el. Az új kihívások erőforrásaink összpontosítására és racionális döntések meghozatalára késztetnek minket. Az alkalmazott kutatások szerepe különösen felértékelődik ilyen körülmények között. Egyre nélkülözhetetlenebbé válnak azok a modern módszerek és technikák (biotechnológia, mikrobiológia, beltartalmiérték-vizsgálatok, precíziós technológiák, informatikai fejlesztések stb.), amelyek a nemesítés folyamatát gyorsabbá és hatékonyabbá teszik, elősegítik a versenyképes, nagy termőképességgel és termésbiztonsággal rendelkező fajták és hibridek piacra jutását. A változások fokozzák az alkalmazott kutatás, növénynemesítés, vetőmag-előállítás, kereskedelem és marketing kapcsolatának egyre szorosabbra fonódását.
– A Gabonakutató Nonprofit Kft. az utóbbi tíz évben 61 új fajtára és hibridre kapott állami elismerést. A nemesítők olvasatában ez sok vagy kevés?
– Ha harmincöt évvel ezelőtt válaszoltunk volna, akkor ezt igen szép számnak tekintenénk. Ha a mostani kiélezett versenyt vesszük figyelembe és a rendkívül változó körülményeket, akkor ez a szám kicsi. A legjobb fajták mindig egy kritikus nagy tömegből választódnak ki. Ha ezt nem produkáljuk, akkor le kell mondanunk a nagy eredményekről. Egyébként ez az élet más területein is ugyanígy van, ha megnézzük a művészeteket, a sportot, az irodalmat, és még sorolhatnánk. A nemesítésben is nem a kis, hanem a nagy teljesítményeket kell támogatni a fajták számában is. Aki ennek nem tud megfelelni, önmagát írja le. Az államilag elismert fajták és hibridek száma nemesítőink szorgos munkáját dicséri. Meg kell említeni, hogy ezeket az eredményeket több szántóföldi kultúrnövény nemesítésével értük el az elmúlt évtizedben: búza, durumbúza, tönkölybúza, trtikálé, árpa, zab, szemes és siló kukorica, szemes cirok, silócirok, szudánifű, napraforgó, szója, olajlen, őszi káposztarepce. Továbbá figyelembe kell venni az eltérő hasznosítási típusokat, érésidőt, illetve az adott fajra jellemző egyéb speciális tulajdonságokat. A fentiek figyelembevételével már nem is tűnik olyan magasnak ez a szám. Változatos portfóliót igyekszünk biztosítani a gazdák számára, hogy megtalálják a számításaiknak megfelelő fajtákat és hibrideket kínálatunkból.
Terméseink biológiai hozamának van határa, de ezt még nem értük el Az Európai Növénynemesítési Kutatási Szövetség 2023-ban a Gabonakutatóban tartotta szekcióülését. A téma és a születésnap apropóján megkerestük Prof. Dr. h.c. Andreas Börnert, az EUCARPIA elnökét is. – 1989 júniusában jártam először a szegedi Gabonakutató Intézetben. A látogatás óta hosszan tartó és szoros együttműködés és barátság alakult ki az intézet munkatársaival. Az első közös tudományos publikáció1993-ban jelent meg a Gabonakutató által alapított Cereal Research Communications folyóiratban, két évvel ezelőtt pedig a folyóirat főszerkesztője lettem, amire nagyon büszke vagyok. – A mezőgazdasági innováció legintenzívebb és leginkább átalakító jellegű időszakát éljük az emberiség történelmében. Fenntarthatónak, ugyanakkor gyorsnak kell lennie a növénynemesítésnek. Mi most a legfontosabb kritérium? Az idő? A pénz? A jogszabályok? A klíma? Vagy a népesség miatt a mennyiségi növekedés? – Minden említett kritérium fontos. A legfontosabb azonban az innováció. Fokoznunk kell a növénynemesítéssel kapcsolatos kutatásokat. Európában ehhez van egy hálózatunk – az EUCARPIA, az European Association for Plant Breeding Research. Ennek a szervezetnek a célja a tudományos és műszaki együttműködés elősegítése a növénynemesítés területén, a további fejlődés érdekében. Hogy ezt elérjük, az Egyesület konferenciákat szervez általános vagy konkrét problémák megvitatására. A Gabonakutató Nonprofit Kft. szervezésében például 2023. május 15–23-án Szegeden került sor az EUCARPIA Gabona Szekciójának konferenciájára, épp ebben a témában. – Mennyire vagyunk a növényeink (kalászosok, kukorica) terméspotenciáljának a határától? Mi lesz, ha elérjük azokat? – Terméseink biológiai hozamának persze van határa, de véleményem szerint ezt még nem értük el. És ismét a növénykutatásnak kell vezető szerepet játszania a növények termelékenységének további növelése érdekében. A terméspotenciál mellett további fontos tulajdonságok is fejlesztésre szorulnak. Ez magában foglalja a szárazsággal, hőséggel, kártevőkkel vagy betegségekkel szembeni ellenállóságot. A minőségi jellemzők is meghatározó szerepet játszanak. A szegedi Gabonakutató Intézet fontos szerepet tölt be a fent említett területekre kiterjedő nemzetközi kutatási tevékenységben. – A génszerkesztés, a precíziós nemesítés olyan tudományos eszköz, amely külső gének bevitele nélkül, egyfajta gyorsított nemesítéssel ér el módosulásokat a haszonnövényekben. Melyik kultúrától várják a legnagyobb áttörést? – Az olyan új technológiák, mint a génszerkesztés és a precíziós nemesítés, minden fontos növényre egyformán hatással lesznek. Természetesen ez csak akkor lesz lehetséges, ha a céltulajdonságokról molekuláris genetikai információ áll rendelkezésre. Azok a növényfajok, amelyekkel intenzív kutatás folyik, egyértelmű előnyt élveznek: a rizs, a búza, az árpa és a kukorica kap ebben főszerep. Szeretném azonban nagyon egyértelműen hangsúlyozni, hogy ezek az új technológiák bizonyos területeken felgyorsíthatják a szelekciós folyamatokat, de nem helyettesítik a klasszikus növénynemesítést. – Kell-e önök szerint Európában növényfajt váltanunk a következő évtizedekben a klímaváltozás miatt? – Úgy gondolom, hogy az éghajlatváltozás miatt Európában a növényfajváltás nem lesz meghatározó. A fő hangsúly a jelenleg termesztett növények alkalmazkodásán lesz. A növényi genetikai erőforrások hatalmas tárháza található az úgynevezett ex situ génbankokban. Világszerte 1750 génbank működik, amelyek mintegy 7,4 millió tételnek adnak helyet. A legtöbb ex situ tárolt anyag a búzából (850 000), rizsből (78 000), árpából (470 000) és kukoricából (330 000) van. A nagy kihívás az, hogy megfejtsük az anyagban rejlő genetikai potenciált, és elérhetővé tegyük a haszonnövények javítására. Molekuláris eszközöket kell használni ezeknek a hatalmas gyűjteményeknek a vizsgálatához. Az adatok új betekintést nyújtanak a globális populáció szerkezetébe.
– A fejlődés egyik motorjának a szakirányú felsőoktatást tartjuk, méghozzá gyakorlatorientált és piacképes tudással felruházva. A Gabonakutatónál mindig is hagyománya volt az egyetemekkel való együttműködésnek. Érdeklődik a jövő nemzedéke a nemesítés iránt?
– Cégünk mindig is jó együttműködések kialakítására törekedett az egyetemekkel, oktatókkal és hallgatókkal. Több évtizedes múltra tekint vissza oktatási tevékenységünk (PhD-képzés a Doktori Iskolákban, szakmérnökképzés, TDK- és szakdolgozat-témavezetés, tantárgyak oktatása és gyakorlatok biztosítása) a hazai agrár-felsőoktatásban. Több egyetem (MATE, SZTE, DE, BME) graduális, posztgraduális, illetve duális képzésében is részt veszünk. Az említett agrár-felsőoktatási intézmények professzor emeritus, egyetemi magántanár, címzetes egyetemi docens, címzetes főiskolai tanár kinevezésekkel ismerték el együttműködésünket.
Az utóbbi években a Gabonakutatóban munkát végző hallgatók létszáma stabilizálódott, ennek talán csak a munkapultok szűkülése szab határt. Ahogy az országos adatokat legújabban ismerjük, napjainkban újra fellendülőben van az érdeklődés a mezőgazdasági képzés iránt. Ehhez még hozzá kell tennünk, hogy a külföldi hallgatók száma évről évre jelentősen nő. A hallgatók között mindig felfedezünk a növénynemesítői hivatás iránt elkötelezett, nyitott fiatal kollégákat, akik szeretnek minél több szakmai ismeretet befogadni. Az évek azt igazolják vissza, hogy közülük kerülnek ki a jövő agráriumának valódi szakemberei. Oktatási tevékenységünket elsősorban annak érdekében bővítjük az egyetemekkel, hogy cégünk ismertségét a jövő és jelen agrárszakemberei körében megalapozzuk.
A verseny ma óriási
– Egy nemesítőháznak piaci szereplőnek is kell lennie a mai világban. Milyen alternatívái vannak jelenleg egy hazai nemesítőnek és vetőmag-kereskedőnek, amikor szabad kereskedelmet élünk, számtalan nemesítőház van körülöttünk, ráadásul a nemesítési megoldások is parázs vitákat szülnek napjainkban?
– A GK-ban már 100 éve küldetésünknek tekintjük, hogy hazai nemesítésű vetőmagot biztosítsunk elsősorban a magyar, de a külföldi gazdák számára is. A verseny ma óriási. A hazai piacon a magyar nemesítők (nem csak a szegediek) félszegen állnak. Ahogy megnyíltak (talán túlzottan is) a piacok, a régi technikák, felszerelések intézeteinkben csak nehezen állják a versenyt. Ezzel szemben versenytársaink a legmodernebb eszközökkel, laboratóriumokkal állítják elő fajtáikat. Bizony, senki nem gondolt arra, hogy intézeteink teljes modernizálását el kell végeznünk ahhoz, hogy partiban maradjunk a versenytársakkal. Ennek végül nemzeti szuverenitási vonzata is van, hiszen a magyar gazdák a külföldi előállítású genetikai alapanyagok (fajták) használatával a tradicionálisan magyartól egyre inkább elfordulnak. Bennünket, magyar nemesítőket nagyon bánt ez a helyzet, és a kételyekkel együtt járó parázs viták nemcsak nemesítéstechnikai, hanem nemzetstratégiai kérdésekre is kiterjednek.
Nagyon fontosnak tartjuk, hogy a külföldi cégek jelenléte mellett évről évre új, versenyképes fajtákkal és hibridekkel jelenjünk meg a piacon. Az egyre erősödő piaci versenyben történő fennmaradás kulcsát az összefogásban látjuk. Bízunk abban, hogy partneri körünk kiszélesítése, a teljes ágazatot átölelő kooperáció közös előnyt jelenthet nemcsak a hazai növénytermesztés és növénynemesítés, hanem a mezőgazdasági kutatás és oktatás számára is.
A MATE Agrárcsoport Kft. égisze alatt egyesülnek a kutatóbázisok is Stratégiai célok által vezérelve, két lépcsőben egyesíti kiemelkedő teljesítményű, komoly múlttal rendelkező mezőgazdasági vállalatait a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem. 2024. január 1-jén az egyetem mezőgazdasági termeléssel foglalkozó vállalatainak cégcsoportba rendezése a tulajdonos döntésének megfelelően sikeresen megtörtént. Az integráció első lépésében érintett vállalatok a Nagykunsági Tájtermesztési Kft., a Magyar Kertészeti Szaporítóanyag Nonprofit Kft. érdi, ceglédi, sarródi és keszthelyi telephelyei, valamint a Kaposvári Campus Kft. iregszemcsei telephelye. Az integráció második szakaszában a ZKI Zöldségtermesztési Kutató Intézet Zrt., a Magyar Tejgazdasági Kísérleti Intézet Kft. és a Gabonakutató Nonprofit Közhasznú Kft. csatlakozik a MATE Agrárcsoport Kft.-hez mint a megalakuló MATE agrárholding három leányvállalata, szintén még 2024-ben. „A kialakuló agrárholding a szántóföldi vetőmag, szántóföldi növénytermesztés, gyümölcstermesztés, állattartás, élelmiszeripari kutatás, valamint zöldség- és zöldségvetőmag ágazatokat integrálja és vonja egy irányítás alá. E stratégiai lépés elsődleges motivációja az volt, hogy koherensebb, minden jelenlévő ágazatra kiterjedő stratégiát alakítsunk ki, bővítsük portfóliónkat, és kihasználjuk a különböző egységeink között meglévő szinergiákat” – hangsúlyozta februári közleményében dr. Gyuricza Csaba rektor. „A MATE Agrárcsoport társ a mezőgazdaságban – így hangzik szlogenünk, amely összefoglalja közös küldetésünk lényegét. Ez tükrözi elkötelezettségünket az iránt, hogy nagyra becsült partnereinkkel együttműködve navigáljunk az agrárpiacokon, továbbá együtt fedezzük fel és ragadjuk meg a lehetőségeket, és érjünk el sikereket a változó világban” – emelte ki a stratégiai változás kapcsán Tóth Tibor ügyvezető igazgató.
Sándor Ildikó
