A szántóföldi zöldségek közül a vöröshagyma iránt tapasztalni a legintenzívebb keresletnövekedést, cikkünk mégis inkább a sárgarépára koncentrál. Ez a növény a piac szeszélyeitől függetlenül, stabilan termeli a nyereséget. Kicsiben és nagyban is működhet a termesztése – ez csak egy jó üzleti modell és elszántság kérdése.
Nem csökken az ára, sőt
A tavalyi rekordárakat is több mint 50%-kal múlják felül a nagybani sárgarépaárak Lengyelországban – adta hírül a FruitVeB február elején. A tisztított, zsákos kiszerelésű sárgarépa nagybani piaci ára ekkor elérte a 2,20–2,80 PLN/kg (195–250 Ft/kg) közötti sávot. Ez éves szinten 53%-os drágulást jelent. A szűkös kínálat nemcsak Lengyelországra jellemző, hanem egész Európában általános, különösen az ősszel heves esőzéseknek kitett Belgiumban, ahol még a hollandiainál is nagyobb a terméskiesés. A piacokon forgó sárgarépa volumene kevés, és rengeteg a minőségi probléma. Hollandiában február elején a B méretű (frisspiacra szánt) sárgarépa átlagára 40 EUR/100 kg fölé ugrott (+45% az előző évhez képest), a C méretű (vastagabb) sárgarépa átlagára pedig 40,50 EUR/100 kg volt (+35% vs. 2023).
Magyarországon ekkor a Budapesti Nagybani Piacon 200–300 Ft/kg között mozgott a sárgarépa ára, nem emelkedett, de nem is csökkent. Tavaly már végbement az az 50 százalékos emelés, amit az inflációban kifáradt vásárlókkal szemben idén már nem lehetett tovább fokozni. Míg a gabonák 2021-től egy meredek felívelést, majd 2023-tól egy épp ilyen meredek áresést éltek meg, addig a zöldségek meglepően értéktartónak bizonyultak. Sőt, a Covid óta komolyan felértékelődtek, amin a kínálati ingadozások, de még a vásárlóerő csökkenése sem sokat változtat. Hogyan lehetséges ez?
Kedvező pozícióba került az ágazat
„Én úgy látom, hogy 2017 óta folyamatosan stabilizálódik a szabadföldi zöldségek piaca. Ehhez éppúgy kellett a Nyugat-Európát elérő klímaváltozás, mint a magyar termelés technológiai színvonalának gyors emelkedése és az utóbbi évek piaci kihívásai is” – kezdi a helyzet magyarázatát Varga István, a Róna Ker-Tész Kft. kertészeti ágazatvezetője. A cég a hazai frisspiaci répakínálat nagyjából 12–14 százalékát adja a maga 120 hektáros termőterületével. 2018/19-ig Nyugat-Európa lényegében nem ismerte az aszály fogalmát, ezért nincs berendezkedve a szántóföldi zöldségfélék öntözésére. Ezzel szemben nálunk már a mikroszórófejes rendszerek dominálnak, mesterséges vízpótlás nélkül lényegében nincs is zöldségtermelés. Az elvetett fajtákat illetően ugyanazzal a genetikával dolgozunk, mint egész Európa (ami alapvetően holland nemesítést jelent).
„A répatermesztés jól gépesíthető, és ezt a kertészeti pályázatok révén meg is oldottuk Magyarországon. Terméseredményeink sem maradnak el a nyugati országokétól, már szinte csak a post harvest munkák színvonalában mutatkozik különbség” – fogalmaz a szakember, aki szerint mindazok, akik az utóbbi évek turbulens piaci viszonyait túlélték, európai szinten is megállják a helyüket a versenyben. Kiemeli: a zöldségtermesztés jóval nagyobb szakértelmet, odafigyelést, tőkét és piacismeretet követel, mint a gabonáé. Nehezebb növelni a termelésbe vont terület nagyságát – már csak az öntözés miatt is –, és újabb piaci szereplőkkel is ritkán bővül a szegmens.
A kereslet viszont konstans emelkedést mutat a zöldségfélék iránt, ami a hagyma esetében évtizedek óta szembeötlő, a répa terén viszont csak az utóbbi 20 évben indult meg igazán. Ebben éppúgy benne van az étkezési szokások változása (lásd vegánizmus), mint az életszínvonal általános emelkedése. A háború kiváltotta infláció letapogatta, hogy mi a társadalom tűréshatára az árak tekintetében, és beállt egy új egyensúlyi szintre. Vélhetően a költségek és a bevételek terén sem lesznek már nagy elmozdulások. Legfeljebb időlegesen, ha egy-egy időjárási anomália miatt összecsúszik a régiók kínálata az európai piacon – vélekedik a kertészeti szakember.
Most kell kihasználni
„A magyar sárgarépatermés a frisspiaci igények nagyjából 80 százalékát fedi le. Csak május körül akad nagyjából 40-50 nap, amikor az izraeli vagy a szicíliai sárgarépa dominálja a piacot, aztán megjelenik a Szeged környékéről származó, csomózott primőr. Az egyiptomi kínálattól nem tartok, mivel Afrika önmagában is nagy felvevő” – vázolja a piaci környezetet Varga. Most a termelési színvonaltól függően 2–4 millió forintba kerül, mire egy hektárnyi sárgarépa-vetőmagból 70–120 tonnányi, csomagolásra átadott termék lesz.
A post harvest fázisban is nagyok az eltérések az üzemek között, de azt lehet mondani, hogy erre legalább annyi pénz elkölthető, mint a termelésre. A folyamat végén mégis marad annyi nyeresége a gazdaságnak, hogy abból a következő szezon teljes egészében megfinanszírozható. Olyan, mintha a kukoricával félmilliós hasznunk lenne egy hektáron. Van azonban két lényeges különbség a szántó és a kertészet között. Egyrészt a kertészet technológiai háttere nem százmilliós, hanem milliárdos nagyságrendű befektetést igényel. Másrészt ebben a műfajban sok embert kell eltartania kevés hektárnak. Mégis tény, hogy a zöldségtermesztők az utóbbi években nem panaszkodnak, és a piacuk elképesztően stabil.
Ami a jövőt illeti, ahhoz leginkább a jelen lehetőségeit kellene kihasználni, mert ez a jövedelemszint valószínűleg csak átmenetileg lesz fenntartható. Fejleszteni kell a tárolást, csomagolást, bővíteni az öntözést, tészeket kell alapítani, marketinget végezni, piacokat szerezni. Ha ügyesek vagyunk, nemcsak a teljes önellátottságot érhetjük el, de egy kis tortaszeletet az észak-európai piacokból is kihasíthatunk – vélekedik derűlátón Varga. „Lengyelországban vagy a balti államokban ki tudnánk harcolni magunknak egy kis exportrészesedést a június közepétől július végéig tartó, nagyjából 40 napos időszakban, ami megelőzi az ottani betakarítást.”
Minden méretben működik
A KSH adatai szerint a sárgarépa területe 2021-ben 250 hektárral bővült, ami az előző három év átlagához mérten 18 százalékos emelkedést jelent. Ezt ráadásul a termelés 27 százalékos növekedése követte. A 2022-es területcsökkenés leginkább az aszálynak tudható be. Az átlagban 1600 hektáros répaterületből nagyjából 1100 hektár dolgozik a friss piacra, a többiről a feldolgozóipar (konzervgyár, hűtőház, dzsúzkészítő) veszi át a termést. Bár a KSH szerint átlagban 45–50 tonna répa terem egy hektáron, a nagyobb termelőknél 100 t/ha feletti hozamokról beszélhetünk. Ők a szakaszosan elvetett gyökérzöldségből szinte egész évben biztosítják azt az árualapot, amire a kiskereskedelmi láncoknak szükségük van, ezenfelül a nagybani piacokra értékesítenek.
Ritkaság az, amit a Rónánál látni: egy szövetkezeten keresztül a termés egy részét házon belül dolgozza fel a cégcsoport. A vékonyra szeletelt zöldségeket vákuumos szárítóban aszalják, chipseket gyártanak, de zöldségkrémek is készülnek. Ne gondoljuk azonban, hogy csak több száz hektáros üzemmérettel érdemes belevágni a répa vagy bármilyen más zöldség termesztésébe. Bár az üzemkoncentráció erőteljes, kicsiben is működik a dolog. Ehhez azonban egészen más üzleti modellre és a család teljes erőbedobására van szükség.
Az ökológiai címkén túl
Dezsény Zoltán családjával egy cserháti kistelepülésen él, és innen lát el szezonális zöldségekkel főként a budapestieket. „150 háztartás fizet elő arra, hogy egy hónap kivételével az egész éven át ökológiai gazdaságból származó zöldségekhez jusson. Ez a közösség finanszírozza a mi egész éves működésünket. Cserébe személyes, bizalomra épülő, transzparens rendszert működtetünk, ami a friss zöldségen kívül a közösség élményével látja el a hozzánk csatlakozókat” – mondja a Magos Völgy Ökológiai Gazdaság vezetője, aki párjával együtt a 11. szezont kezdi Terényben, Nógrád vármegye egyik hideg éghajlatú völgyében. Ez az ország egyik legrégebben működő „közösség által támogatott” gazdasága. A Tudatos Vásárlók honlapja szerint már csaknem két tucat ilyen kertészet működik hazánkban.
A tagok heti szinten 10-11 ezer forint ellenében 6–12 fajból álló, frissen betakarított, szezonális biozöldséghez jutnak hozzá. Az év elején ez leginkább leveles zöldséget jelent, aztán jön a burgonya, paradicsom, paprika, gyökérfélék, patiszon, padlizsán stb. „A tavalyi, év közbeni, 15 százalékos emelés után idén 5 százalékot tudtunk növelni az éves díjon. Érezzük a vásárlóerő felső határát” – jegyzi meg Dezsény Zoltán. Most egy 2-3 fős, sok zöldséget fogyasztó család éves tagdíja 440 ezer forint. A tagok minden csütörtökön, Budapest két pontján veszik át a zöldségadagjukat.
A Magos Völgy kéthektáros területéből 6000 négyzetmétert foglalnak el a zöldségek, ebből 3500 négyzetméter van fólia alatt. Ültettek 130 almafát, és bogyósokat is szeretnének még telepíteni. A pár fiatal gazdaként kezdte, és mára a négy gyermekkel gyarapodó családon kívül három állandó és több részmunkaidős munkatárs megélhetéséhez járulnak hozzá. A gazdaság évente háromszor nyílt napot tart, és előfizetőikkel a közösségi oldalon is tartják a kapcsolatot.
Munka – szenvedéllyel
A termesztési rendszer forgatás nélküli, mulcstakarásos ágyásokra épül. Az ehhez szükséges, 100–150 köbméternyi komposztot vásárolniuk kell, de már készül a település komposztálási programja. A 250 ágyás gondozása, növényvédelme, az áruk előkészítése és marketingje nem kevés energiát igényel. „Tavaly a munkaerőhiány volt az egyik legnagyobb kihívás, idén sokkal megnyugtatóbb a helyzet” – mondja a fiatal kertész. Minden részfeladatnak önálló felelőse lett, így a növényvédelemnek is. Rögtön hozzáteszi, hogy az egészség forrása a talaj.
Az ágyások minden szezonban kapnak egy pár centis komposztréteget, így az évek alatt laza, jó szerkezetű feltalaj jött létre, gazdag élővilággal. A nitrogénigényes növények alá éveken át pelletált baromfitrágyát is tettek, de a talajvizsgálatok alapján ez ma már elhagyhatónak látszik, csak a káliumigényes fajok kapnak még Patentkálit. Mivel kis területen sok káposztaféle koncentrálódik, a földibolha ellen sűrű rovarhálóval védik a növényeket. A liszteskével nincs gondjuk, viszont a gyapottok-bagolylepke és a poloskák okozhatnak jelentősebb veszteségeket. Előbbi ellen bevált a szántóföldeken is alkalmazott Dipel DF, az utóbbi a legrosszabb esetben a termés ötödét érinti, ami egy biogazdaságban még elfogadható kárszint.
„A cél az egész éves termelés biztosítása fűtetlen fóliasátorban. Az időjáráshoz faj- és fajtaválasztással alkalmazkodunk. A fóliaházakat részben cserélni, részben bővíteni tervezzük – ehhez pályázati forrást kell igénybe vennünk. Nagy légterű, gerincszellőzéssel és párásítóval szerelt építményekre van szükségünk. Nálunk a Hírös Fóliaház Kft. termékei váltak be. Az árnyékolással folyamatosan kísérletezünk. Vizünk elég van, az 50 liter/perces teljesítményű kút állandó üzemben a legszárazabb időszakokban is elegendőnek bizonyult. Fontos még a válogató-előkészítő épület temperálása – hiszen a januárt kivéve egész évben termelünk – és még egy 8 négyzetméteres hűtőkamra beszerzése” – sorolja a terveket Dezsény Zoltán, aki láthatóan bízik a jövőben.
Gönczi Krisztina
