fbpx

Zöldítés és talajtakarás okosan

Írta: MezőHír-2023/12. lapszám cikke - 2023 december 31.

A KAP keretein belül meghirdetett zöldítésprogram lassan kilencéves magyarországi hozományaként – számos nemzetközi és hazai újságcikknek, tapasztalatnak és kísérletnek köszönhetően – ma már egyetlen hazai gazdálkodó sem vonja kétségbe a zöldtrágyázás talajtermékenységre gyakorolt hatását.

A hazai növénytermesztésben ismét előtérbe kerültek a korábban már ismert módszerek, mint a talajtakarás, zöldtrágyázás, zöldítés, regeneratív gazdálkodás, amelyek napjainkban már erős átfedésben vannak egymással. A zöldítés tudatossága folyamatosan növekszik a gazdálkodók gondolkodásában, kihasználva azok konkrét előnyeit. Ehhez keresik a legjobb megoldásokat, utat nyitva a „no till” technológiához és a talajtakarásos műveléshez. Fontos azonban megjegyezni, hogy ezeknek a megoldásoknak az alkalmazása komoly szakmai felkészültséget igényel. Kiemelten fontos a magyar termőhelyi adottságokhoz megfelelő növényfajok és technológiák adaptálása.

Hasonló fontossággal bír a komponensek mennyisége egy keverékben, hiszen a tapasztalatok alapján akár 10 vagy még annál is több növényfaj lehet egy keverékben, az adott körülményekhez azonban maximum 4-5 faj alkalmazkodik a legjobban, és így érvényesül az elnyomó hatásuk. Jelenleg a termelők megközelítőleg 35–40 növényfajból és azok fajtáiból választhatnak saját gazdaságra szabottan a talajtípus, a vetésszerkezet, az elérni kívánt cél és a mikroklíma figyelembevételével.

A „klasszikus” zöldtrágyanövényeken felül (facélia, bíborhere, mustár, olajretek) mára már számos egyéb növényfaj is rendelkezésre áll a technológia szakszerű és következetes megtervezéséhez, mint például a tavaszi bükköny, hajdina, alexandriai here, cirok, perzsa here, fehérhere, korcshere, szöszös és pannon bükköny, olaszperje, homoki zab, sziki kender, szegletes lednek, négermag, meliorációs retek stb. Nagyon jól illeszthetők a technológiába a nagy magvú pillangósok – lóbab, borsó csillagfürt – és azok keverékei, azonban az általuk elérni kívánt nitrogénmegkötés a talajban és a talajtakarás csak a megfelelő vetőmagmennyiséggel érhető el (min. 100–140 kg/ha!).

Zöldtrágya- és takarónövény-kísérleti parcellák Nyíregyházán

Az elmúlt évek aszályos időszakainak következtében mára már termelői elvárás lett a szárazságtűrő és a kezdeti csírázáshoz mérsékelt vízigényű fajok elérhetősége, mint amilyen például a perzsa here, négermag, alexandriai here. Áttelelő keverékek értékes pillangós komponense a szöszös és pannon bükköny, bíborhere. Köztudott, hogy a takarónövénnyel fedett talajok télen nem fagynak át olyan mélyen, mint a fedetlenek, ennek köszönhetően a téli csapadék – gyorsabb beszivárgással a talajba – jobban hasznosul. Ennek egyik hátulütőjét érzik sokan olyan nehezen művelhető talajtípusokon, ahol a fedett és későn száradó talaj hatására csak megkésve tudják elkezdeni a tavaszi munkálatokat. Ilyen esetekben talajlazító hatással rendelkező növényfajok használata is javasolt a keverékben, ahol a gyökérzet lebomlása után a levegő könnyebb áramlásának köszönhetően gyorsabban szárad a talaj. Ez különösen fontos, hiszen az egyre szélsőségesebb időjárásnak köszönhetően az erős esőzések előfordulása megnőtt, a csapadékeloszlás évről évre egyenetlenebb.

Mindezek mellett a zöldtrágyanövények gyökérzetével még jobban meg kell ismerkedni, hiszen az egy- és kétszikű növények gyökérzete jelentősen eltér egymástól, így a talajra gyakorolt hatásuk is különböző. Mindent összevetve elmondható, hogy a jól bevált zöldtrágyanövénynek a következő tulajdonságokkal kell rendelkeznie:

‑ nagy biomasszaképzés;

‑ megfelelő gyomelnyomás;

‑ mély gyökerezés;

‑ szárazságtűrés;

‑ gyors növekedés;

‑ csírázáshoz és kezdeti fejlődéshez mérsékelt vízigény.

Ezeknek a tulajdonságoknak köszönhetően érhető el a cél, legyen az nagy mennyiségű szervesanyag-képzés, talajtakarás, talajlazítás vagy éppen nitrogénmegkötés. Fontos megjegyezni, hogy a technológia megfelelő kialakításához egy teljesen komplex rendszerben kell gondolkodni, ami legalább akkora figyelmet igényel, mint a kultúrnövények integrált termesztése, hiszen a megfelelő növényfajok kiválasztása, az optimális vetésidő, a beforgatás időpontja és módja csak gondos tervezéssel és előrelátással valósítható meg szakszerűen.

SZERZŐ: LÓCSI MARCELL • PANNON-MAG-AGRÁR KFT.