Európa legtöbb részén a hőmérséklet hirtelen lecsökkent november végén, és a szokásosnál csapadékosabb időjárásban volt része az agráriumnak. Ahol nagyon megcsúsztak a búzavetéssel (lásd Franciaország), és növények nem készültek fel a hidegre, ott kifagyási kockázattal járt az időjárási fordulat. A vetőmag egy része földbe sem került.
Északnyugat-Európa: kevesebb búza, több sörárpa várható
A hideg idő többnyire hópaplant is hozott, de Észak-Németországban, Dániában és Észak-Lengyelországban ez elmaradt, így a hirtelen hőmérséklet-csökkenés és a magas talajvízszint együttesen valószínűleg károkat okozott az áttelelő állományokban. Délebbre a havazás helyenként 20 centis paplant is terített a növényekre – áll az EU Bizottság jelentésében.
Észak-Franciaországban, a Benelux államokban és Nyugat-Németországban az ősz végén érkező csapadék miatt zsákban marad a búzavetőmag egy része. Franciaországban végül a tervezett terület egytizedén nem valósult meg a vetés. (Novemberben még a munka harmadával voltak csúszásban.) A csapadékos ősz miatt kieső búzaterületeket leginkább a tavaszi árpa foglalhatja el Nyugat-Európában.
Közép- és Dél-Európa kevésbé bánta a csapadékot
Közép-Európában a sok csapadéknak kisebb hatása volt a vetési munkákra, viszont előnyösnek bizonyult Romániában és Bulgáriában, ahol megszüntette a korábbi aszályos helyzetet. Magyarországon a heteken át vízben álló növények kipusztulhatnak. Még mindig kifejezetten csapadékhiány jellemzi Spanyolországot a Földközi-tenger mentén és Dél-Olaszországot. Marokkó partmenti sávja szintén esőt szomjaz.
Fehéroroszországban, Ukrajna észak-keleti és Oroszország európai részén az őszibúzatáblák feletti vastag hótakaró megfelelő hőszigetelést biztosít a kemény fagyok ellen. Baj csak ott lehet, ahol nem hullott elég hó.
