A kínai állam tulajdonában álló Sinograin folyamatosan vásárolja az amerikai szójababot. Ez azért meglepő, mert a brazil betakarítás közeledtével és a Panama-csatorna folyamatos apadása mellett most valójában nem éri meg amerikai szóját vásárolni a brazil helyett.
A piaci szereplők politikai döntésként értékelik és nagyon zavaró hatásúnak élik meg azt, amit most a kínai állam kereskedelem címén az USA-val folytat.
Nem az olcsót veszik
Már írtunk róla, hogy a Panama-csatorna vize februárban éri el a mélypontját, de már most sem kezelhetők az itteni logisztikai problémák. Emiatt a Mexikói-öbölből induló, amerikai hajók inkább a hosszabb és költségesebb útvonalat választják Ázsia felé. Mindez normál esetben erős versenyhátrányt jelentene a szójapiacon, főként abban az időszakban, amikor Brazília learatja az újabb rekordtermést.
A piac logikája szerint – és a kínai magáncégek ezt követik – ősz elején a frissen aratott, GMO-mentes amerikai szójára, a tél közeledtével pedig az új, brazil szójára érdemes szerződéseket kötni. Az állami cég most mégis az amerikait választja. Pedig az Egyesült Államokból származó olajmag vékánként 78–155 centtel drágább, mint a brazil tételek. Ez tonnánként 28–57 dolláros felárat jelent. Az amerikai szóját márciusra most 529 dollárra árazza a tőzsde, vagyis 6-11 százalékkal olcsóbb lenne a brazil áru.
Tonnánként 16 ezer forint karácsonyi ajándék az USA-nak
Becslések szerint ebben a szezonban már mintegy 6 millió tonna szóját vásárolt fel a kínai állam az amerikai szójából, az összes eladó tétel mintegy 17 százalékát, tonnánként átlagosan 16 ezer forintot „adományozva” az USA-nak. A közel 100 milliárd forintnak megfelelő ajándék egyesek szerint politikai indíttatású, célja a Kína–USA kapcsolatok felmelegítése, melynek csúcspontja Xi elnök kaliforniai találkozója volt Joe Bidennel novemberben.
Közben a magántulajdonú, kínai olajütők arra panaszkodnak, hogy emelkednek az importhoz kapcsolódó biztosítási díjak, és szigorítják a GMO-engedélyek kiadását, ami nyilvánvalóan a brazil szójára nézve hátrányos. Másrészt a brazil szója olajtartalma magasabb, és jobb minőségű darát eredményez a kinyerése.
A legutóbbi értékesítési szezonban (szeptemberig) bő 100 millió tonna szójabab érkezett Kínába a nemzetközi piacról, és idén is hasonló mennyiségre számítanak az elemzők. 2022-ben a brazil szója tette ki a kínai import 60 százalékát, a maradék 40 százalékon az USA és Argentína osztozott. A brazil olajmagra csaknem kétszer annyit költöttek, mint az amerikaira. Így valóban furcsa, ha a kínai állam éppen a dél-amerikai betakarítás előtt követel GMO-mentességet a magánszektortól.
