A csapdanövényekkel sikerül elvonni a rovarokat a repcétől, így kevesebb rovarölőszer is elég.
Elvonják, eltérítik a kártevőt
Egyre több német, svájci és francia kísérlet igazolja, hogy ha a főnövény mellett kísérő, alternatív növényekkel jóllakatják, eltérítik a rovarkártevőt, akkor jelentősen csökken azok jelenléte. Például a repcével mint főnövénnyel együtt vetett társnövények évén a rovarölő szerek használata mellett és a rezisztencia kialakulása is csökkenthető. A kifejlett bolhabogarak által megtámadott növények száma a kontroll repcekultúrához képest a kísérőnövény keveréktől függetlenül csökkent. A kutatók az eredményt azzal magyarázzák, hogy a kísérő növények szag és megjelenés tekintetében összezavarják a speciális kártevőket. A csapdanövények, például a retek vagy a sárgamustár vonzzák a bolhabogarakat, és így elvonják a figyelmüket a repcétől.
A növénytől kevésbé fagyálló más fajtájú társnövény-keverékekben a zavaró hatások a peterakás végéig elhúzódhatnak. Ez valószínűleg csökkentené az olajrepce lárváinak számát.
Rovarölőszer-megtakarítás, talajtakarás
Az őszi káposztarepce vegyes termesztésben vethető különféle fagyérzékeny kísérőnövények közé tartozik többek közt a bükköny, a görögszéna, a mezei bab, a borsó, a takarmány- és élelmiszerlencse, az alexandrin és a hajdina – ha biztosítható, hogy a kísérőnövény valóban elfagy. E társnövények úgy segítik a nitrogénműtrágyák, gyomirtó- és rovarölő szerek megtakarítását, hogy közben nem veszélyeztetik a repce termését. Jelentések szerint az említett országokban az alávetés és a vegyes növénykultúra egyes régiókban már több mint ötödét teszi ki a vetésterületnek.
Az alávetés célja egyébként klasszikusan a talajtakarás, a takarmányhasznosítás vagy a következő főnövény céljait szolgáló sajátosságok kiaknázása volt eddig. Az egyelőre inkább ökogazdálkodásban vitt gyakorlat, a növényvédelmi, rovargyérítési célú alkalmazás viszonylag újnak számít.
