A növényvédelmi jogszabályok a termelőket érintő főbb változásai

A növényvédelemről szóló 2000. évi XXXV. törvény 2008. szeptember 1-jei hatályon kívül helyezése óta fennálló szabályozási hiányosságokat szüntette meg az idén április 23-án kihirdetett, a növényvédelmi tevékenységet átfogóan szabályozó 43/2010. (IV. 23.) FVM-rendelet (továbbiakban: Rendelet). A 2010. május 8-án hatályba lépett Rendelet a korábbi jogszabályi rendelkezések főbb szabályait megtartotta, ugyanakkor egyes helyeken alapvető változásokat tartalmaz.

 

A termelők számára a Rendelet előírja a keserű csucsor (Solanum dulcamara) elleni védekezési kötelezettséget, illetve meghatározza azokat a fajokat, amelyek ellen, mint raktári kártevők ellen, védekezni szükséges.

A méhek védelmével kapcsolatosan a Rendelet általános tilalmat fogalmaz meg a méhekre kifejezetten veszélyes vagy kifejezetten kockázatos növényvédő szerek tekintetében. A méhekre mérsékelten veszélyes vagy mérsékelten kockázatos minősítésű növényvédő szer kijuttatása is csak a házi méhek napi aktív repülésének befejezését követően, legkorábban a csillagászati naplemente előtt egy órával kezdhető meg, és legkésőbb 23 óráig tarthat (méhkímélő technológia). Ezzel azonban megszűnt a termelő bejelentési kötelezettsége a jegyző felé, ha a méhekre nem veszélytelen növényvédő szert alkalmaz a gazdasági növény virágzása alatt.

A Rendelet engedményeket vezetett be a II. forgalmi kategóriájú engedéllyel végzett növényvédőszeres tevékenységek vonatkozásában. A 320 órás képzést elvégzők a III. forgalmi kategóriájú növényvédő szerrel szabadon végezhetnek szolgáltatási tevékenységet, illetve szakirányító felügyelete és felelőssége mellett jogosultak munkavégzőként részt venni a II. forgalmi kategóriájú növényvédő szerrel folytatott szolgáltatásban. A növényvédelmi tantárgyakból egyetemi vagy főiskolai képzés során vizsgát tett személyek és a 80 órás képzést elvégzők ezentúl a szakirányító felügyelete és felelőssége mellett folytathatnak szolgáltatási tevékenységet a II. és III. forgalmi kategóriájú növényvédő szerekkel, továbbá az I. forgalmi kategóriájú növényvédő szerrel bármely tevékenységet.

A növényvédő szerek forgalmazási, vásárlási és felhasználási engedélye a Rendelet hatályba lépését követően határozatlan időre hatályos, amelyet meghatározott tematika szerinti szakmai továbbképzésen való ötévenkénti vagy folyamatos részvétel esetén a megyei MgSzH hatósági bélyegzőjével igazol. A továbbképzésen való részvétel kapcsán az oktatást végző intézmény tanúsítvánnyal igazolja az órákon való legalább 90%-os megjelenést, tehát az igazolás megszerzése nem vizsgaköteles. Ha az engedéllyel rendelkező személy nem teljesíti a továbbképzést, és így folytat növényvédő szerrel bármilyen tevékenységet, úgy ez a magatartás engedéllyel való visszaélésnek minősül. Visszaélés továbbá a növényvédő szerrel folytatott tevékenységekre vonatkozó szabályok megsértése. Visszaélés esetén az engedélyt a megyei MgSzH akár vissza is vonhatja, ekkor azonban új engedély csak a visszavonást követő két év elteltével adható ki. A Rendelet hatályba lépése előtt kiadott engedélyeket csak az ötéves érvényességi idejük leteltekor kell kicserélni és megvizsgálni aszerint, hogy az engedéllyel rendelkező személy a hatályos szabályozás alapján milyen típusú engedélyre jogosult.

A jövőben már nemcsak a „zöld-könyvvel” rendelkező juthat hozzá növényvédelmi-növényorvosi vénnyel az I. forgalmi kategóriájú növényvédő szerhez, hanem a növényvédelmi végzettséggel nem rendelkező személy is vásárolhat és hazaszállíthat I. és II. forgalmi kategóriájú növényvédő szert. Ennek megfelelően a vény formanyomtatványán már nem kell feltüntetni a vásárló engedélyszámát. A növényvédelmi-növényorvosi vényen mostantól feltüntetendő a termelő MVH-s regisztrációs száma is, amennyiben rendelkezik ilyen azonosítóval. A felhasználó köteles bejelenteni a növényvédőszeres kezelés időpontját a vény kiállítójának a munka megkezdése előtt 24 órával. A növényvédő szert ezentúl nemcsak férfi, hanem nő is kijuttathat. A csoportos munkavégzés esetén egy, a munkát vezető dolgozót kell kijelölni, akinek legalább „zöld-könyvvel” kell rendelkeznie.

A permetezési napló tartalmilag összhangba került az AKG-ban kitöltendő Gazdálkodási Napló (GN08-as adatlap) növényvédelmi tevékenységre vonatkozó részével úgy, hogy a permetezési naplóban az élelmezés-egészségügyi várakozási idő is feltüntetésre került. A Gazdálkodási Napló a növényvédelmi tevékenységek tanúsítására csak akkor alkalmas, ha a felhasználásért felelős személy aláírásával, pecsétjével és dátummal látta el. A növényvédőszeres kezelések nyilvántartását folyamatosan kell vezetni, kitölteni pedig a munkavégzést megelőzően, illetve azzal egyidejűleg kötelező. A permetezési naplót és a Gazdálkodási Naplót az utolsó bejegyzést követően 3 évig kell megőrizni, az eddigi öt év helyett.

A Rendelet nem tesz különbséget a kereskedelmi és a termelői raktárral szemben támasztott követelmények között. A raktáraknak a korábbiaknál szigorúbb műszaki biztonsági feltételeknek kell megfelelniük:

a. a raktárnak a szabadból kell nyílnia, átjárás nélkül megközelíthetőnek kell lennie, nem lehet közös fala – a raktári tevékenységhez kapcsolódó helyiségek kivételével – állandó vagy ideiglenes emberi vagy állati tartózkodásra szolgáló építménnyel, illetve olyan helyiséggel, ahol élelmiszerrel, gyógyszerrel, illetve takarmánnyal kapcsolatos tevékenységet folytatnak,

b. a raktárnak a túlzott felmelegedéstől vagy lehűléstől védettnek kell lennie,

c. a raktár nyílászáróinak meg kell felelniük az általános biztonsági követelményeknek,

d. nem juthat be a csapadékvíz a helyiségbe,

e. a zárt raktárnak folyamatos szellőztethetősége kell hogy legyen,

f. a raktár padlózatának, falainak, berendezési tárgyainak lemoshatónak, tisztíthatónak kell lenniük,

g. a raktár bejáratát tömör, szükség esetén fémráccsal megerősített, biztonsági záras, magasított küszöbű ajtóval kell ellátni, amelynek kulcsát kizárólag a raktáros, illetve megbízott helyettese kezelheti.

Ebből azonban az is következik, hogy a felhasználónál történő raktározáshoz a tárolószekrény nem elegendő.

A raktárnak a 358/2008. (XII. 31.) kormányrendelet alapján telepengedéllyel kell rendelkeznie. A Rendelet továbbra is ismeri az alkalmi raktár fogalmát, amelyben az egynapi felhasználásra előkészített növényvédő szer a munkaterületen biztonságosan, zártan tárolható. Az alkalmi raktár továbbra sem engedélyköteles.

Ugyan a korábbi jogszabály is előírta már a permetezőgépek időszakos felülvizsgálatának kötelezettségét, a felülvizsgálatra azonban a gyakorlatban nem került sor. A Rendelet szabályozása szerint – a kézi, illetve a háti permetezőgépek kivételével – a permetezőgépek időszakos felülvizsgálata 2011. december 15-étől kötelező, és ezt kétévenként kell a felülvizsgáló állomásokon megismételni.

Dr. Zelenák Melinda
>MgSzH Központ
Növény- és Talajvédelmi
Igazgatóság, Budapest

jogszabály növényvédelem növényvédő szer permetezés változás