A tavalyi év kukoricatermesztési szempontból egészen új tapasztalatokat hozott, hiszen az extrém aszályos időjárás nem igazán kedvezett a nagy terméshozamok létrejöttének. Az év eleje ugyan jól indult, sokan rekordtermésre is számítottak, azonban az egyenlőtlen csapadékeloszlás, az aszály következtében az ország egyes területein nem is volt mérhető a betakarított termés. A mennyiség mellett pedig a minőséggel is probléma adódott, a hosszú vízhiányos időszak meggyötörte a növényeket, diszpozíciós állapot alakult ki bennük, ami kedvez a károsítók felszaporodásának, különösen a mikotoxin termelésre is képes penészgombák megtelepedésének. Mivel több gazdálkodó is kivárt az értékesítéssel az esetleges jobb ár reményében, és nem nedvesen, aratáskor értékesítette a kukoricáját, hanem tárolta azt és próbálta a jobb eladási lehetőséget kivárni, a betakarított termésén a tárolás során további minőségromlás is végbe mehetett, ami végül még nagyobb értékesítési problémát is felvetett több helyen.
A tavalyi tapasztalatokból tanulva a gazdálkodók a lehetőségeikhez mérten más-más megoldási stratégiát is követhetnek az idei kukorica termesztésük megvalósításában. Kézenfekvő megoldás a kukorica vetésterületének csökkentése, de kérdésként merülhet fel a gazdálkodóban, hogy biztosan a visszavonuló fújása a legjobb megoldás, amit érdemes ilyen piaci viszonyok között követni.
Termelési verseny egy reális céllal – 20 gazda tapasztalatai alapján
Ilyen előszéllel és háttérrel lőtte el a startpisztolyt a Kukorica Kör Egyesület az idei, 2023-as meghívásos termelési versenyében, ahol nem a legmagasabb kézzelfogható termés elérése, hanem a leggazdaságosabban termelő gazdálkodó megtalálása a cél. A kihívás talán ebben az évben minden szempontból óriási, hiszen a kukorica termesztési kedv a tavalyi év fényében finoman fogalmazva sem dönt csúcsokat, de talán éppen ezért lesz tanulságos a verseny.
Az Egyesület az idei évben a tavalyi demofarm programját szélesítve meghívásos alapon vont be gazdálkodókat a versenybe, akik az ország több pontján, különféle termőterületeken és gazdálkodási viszonyok között termesztenek kukoricát. A versenybe eddig 20 gazda csatlakozott, és a verseny indításaként összegyűjtöttük az ő tapasztalataikat a múlt évről, ami meghatározza számukra az idei év kukorica termesztési gyakorlatát.
A fenológiában több pontot is kiemeltünk a gazdálkodóknak feltett kérdéseinkben, amelyek a tavalyi év tapasztalatai alapján kardinálisak lehetnek az idei évben.
- Változtatott-e a kukorica termőterületén, ha igen, milyen más növény került a vetésforgóba?
Aki a legegyszerűbben akarja kivonni magát a tavalyi év rossz tapasztalatainak negatív hatásai alól, az egyszerűen csökkenti a kukorica vetésterületét a saját gazdálkodásában. Azonban a termelési versenyben részt vevő gazdáink nagyon kis százaléka csökkentette csak a tavalyi év rossz tapasztalata miatt a kukorica vetésterületét. Ahol vetésterület csökkenés volt tapasztalható, ott sem például a cirok, mint a kukorica alternatív növénye került be a gazdálkodásba, hanem például cukorrépa és szója. Egyes gazdáknál az eddig is termesztett sörárpából és napraforgóból került több vetésre, természetesen csak ott, ahol a visszatérési idő ezt engedte. Több gazda esetében nőtt a kukorica vetésterülete a tavalyi évhez képest, igaz a gazdálkodás méretéhez képest nem számottevő mennyiségben. Egy gazdánk külön kiemelte, hogy éppen azért vetett az idén több kukoricát, mert arra számít, hogy a kevesebb vetésterület miatt az idén jobban tudja értékesíteni a termését.
- A vetés körüli teendőket kellett-e bármilyen okból korrigálnia (rendelkezésre állt-e a kívánt vetőmag, voltak-e ebben fennakadások, a vetés időzítését tudta-e optimalizálni)?
A termelési versenyben részt vevő gazdák mindegyike zökkenő nélkül be tudta szerezni a kívánt vetőmagot, és bár a vetésidőkben néhány esetben volt a tervezetthez képest csúszás, azonban ez az időjárás alakulásának, a nagy mennyiségű csapadéknak volt köszönhető.
- A tavalyi év után az inputok beszerzésében és a tápanyag-utánpótlás tervezésében változtatott-e döntésein, beszerzésein?
Az inputok tekintetében a tápanyagutánpótlásban már változatosabb képet mutat versenyzőink reakciója a tavalyi év árváltozásaira. Azok a gazdák, akik precíziós alapon gazdálkodnak nem tértek el az idei évben sem az eddigi gyakorlattól, a talajaik jól fel vannak töltve tápanyaggal és a szükséges mennyiséget kijuttatták a területeikre. Más gazdák már a tavalyi évben is inkább az őszi tápanyagutánpótlásra helyezték a hangsúlyt, akkor adták ki a területekre a hígtrágyát, szerves- és műtrágyát, míg tavasszal már nem juttattak ki plusz tápanyagot a területükre. A gazdák csak egy kis százaléka spórolt a tápanyagokon, jó részük azt juttatta ki a területre, amit egy „normál” év után is tett volna. A gazdák egy része talajbaktériumot is kijuttatott a területre, ami miatt eleve kevesebb nitrogént tervezett adni a növényei alá.
- Az értékesítés módján és idején fog-e változtatni a tapasztalatai alapján?
Erre a kérdésre a legtöbb gazda óvatos választ fogalmazott meg. Mivel a kukorica fenológiájának oroszlánrésze még hátra van, így a legtöbb gazda nem látja pontosan, hogy hogyan tudja a termés értékesítését a számára legkedvezőbben megvalósítani. Néhány gazdának még a tavalyi termése is a tárolóban várja az értékesítést, ami eleve már az idei év tervezhetőségében is problémát okozott. A gazdák azonban optimistán tekintenek a jövőbe és nagy részük aratáskor, nedvesen tervezi értékesíteni a megtermett kukoricát, és bízik benne, hogy megfelelőek lesznek akkor az értékesítés feltételei. Talán a legjobb helyzetben pedig azok a gazdálkodók vannak, akik teljes egészében saját felhasználásra; takarmánynak fogják használni a megtermelt szemesterményt, hiszen náluk az állatállomány adott, és csak akkor kell értékesítésen gondolkodniuk, ha extra kiemelkedő termést hoz a 2023-as év.
A Kukorica Kör bővüléséről itt írtunk legutóbb, olvasson utána, hányan csatlakoztak már a kezdeményezéshez!
