70-80 ezer forintos áron érkeznek az ukrán gabonák a vasúti átkelőkre. Ez olyan ár, amivel a fogadó ország termelői nem tudnak mit kezdeni. Több terv is körvonalazódik a beáramló gabonafolyam korlátozására, amit az érintett államok közösen kezdeményeznek a Bizottságnál.
Ukrán termények szárazon és vízen
Pénteken átlagosan 191 dolláros (72 ezer Ft) tonnánkénti áron érkezett az ukrán kukorica az ország nyugati határaira, míg a míg a malmi búzáért 220 dollárt (83 ezer Ft) kértek a vevőktől. A takarmánybúza 193 dollárt (73 ezer Ft) ért. A tengeri szállítmányozás drágább, de élénkebb lett március végére annak köszönhetően, hogy az ukránok a korábbinál nagyobb, 35 ezer tonnás hajókat indítanak a célállomások felé, sőt, Kínába az 50 ezer tonnát meghaladó méret a jellemző. Így hiába csökkent 22-ről 18-ra a március utolsó hetében kifutó hajók száma, az elszállított árumennyiség átlépte a 800 ezer tonnát. Április első hetében a hajóra rakott volumen csaknem kétharmada kukorica és közel egyharmada búza volt.
Bár a világ legolcsóbb terménye az Odesszában hajóra rakott ukrán búza, ez nem minden. Valahogy a Fekete-tengerem is át kell jutni, ami az ukránok számára kockázatosabb, így költségesebb is, mint az oroszok számára – ezen bukták el a legutóbbi egyiptomi tendert. Az észak-afrikai ország április 6-án 600 ezer tonna orosz búzát vásárolt májusi szállításra 293-294 dolláros áron. Az orosz búza az indító kikötőben még 3 dollárral drágább volt, mint az ukrán, de a fekete-tengeri áthaladva már megnyerte az árversenyt az ukrán áruval szemben. Románia, Bulgária és Franciaország pedig a magasabb terményár miatt nem tudta felvenni a kesztyűt. Egy tonna búzát ma az oroszok 18-19 dollár fuvarköltséggel juttatnak el Egyiptomba, ami a fele sincs a tavalyi átlagárnak.
Válasz a vasúton érkező szállítmányokra
A helyzet orvoslása érdekében a magyar, a lengyel, a szlovák és a román miniszterelnök, valamint a bolgár elnök közös levélben kérte az Európai Bizottság elnökét, hogy haladéktalanul hozzon intézkedéseket az Ukrajnából érkező megnövekedett gabonaimport kezelésére. Nagy István agrárminiszter kezdeményezi a főbb gabona és olajosnövény termények esetében is az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (EKÁER) bevezetését. A bejelentésekkel egyrészt pontosabb képet kaphatunk a közúton beérkező gabona és olajosnövény mennyiségéről, másrészt büntethetővé válnak azok a szállítmányok, amelyek nem felelnek meg a bejelentési kötelezettségnek. A be nem jelentett szállítmány igazolatlan eredetűnek minősül, mulasztási bírság szabható ki rá, vagy akár biztosítékként le is foglalható.
Az Európai Bizottság nemet mondott a vámok általános visszaállítására az ukrán mezőgazdasági termékekre vonatkozóan, de a magyar tárcavezető legalább azt el szeretné érni, hogy legalább a termékek egy csoportjára, a szárazföldön érkező ukrán importra vezessék be újra a vámokat és a mennyiségi korlátokat. Mindezek mellett hazánk tovább erősíti az import termékek ellenőrzését, külön figyelmet szentelve a tranzitszállítmányokra annak érdekében, hogy az átszállításra jelölt szállítmányok valóban el is hagyják az országot – húzta alá a tárcavezető.
A lengyel agrárminiszter már belebukott
Az elmúlt hónapokban a lengyel gazdálkodók is az ellen tiltakoztak, hogy a tranzitszállítmányok végül mégiscsak az országon belül maradtak. Az elégedetlenség hatására április első munkanapján lemondott az ország földművelésügyi minisztere, Kovalcsik Henrik, helyére csütörtökön Robert Telust nevezték ki, ő korábban a parlament mezőgazdasági és vidékfejlesztési bizottságát vezette. Beiktatásakor ezt ígérte: „Mindent megteszek annak érdekében, hogy az ellenőrzés alapos legyen, és ne juthasson be bizonytalan minőségű gabona se Lengyelországba, se Európába.” Első lépésként a tranzit belföldi átrakodását tiltják meg szigorú nyomon követés mellett.
Ezek a cikkek is érdekelhetik a témában:
