Ukrajna legfontosabb zöldségtermesztő régióin harci cselekmények zavarják a mezőgazdasági munkát. A friss termékek ára minimum megduplázódott, de van, amelyik a 10-szeresére drágult. Bár a nyugati területek és a háztáji is rákapcsolt a zöldségelőállításra, a helyi piacnak importra van szüksége.
A legfontosabb zöldségtermelő régiók
Különösen fájdalmas veszteség Ukrajna ellátása szempontjából a herszoni régió kiesése. Felette, a Dnyeper folyó kanyargását követve, az ország keleti karéjában sorakoznak a többi meghatározó zöldségtermő területek, kivéve egyet, a lengyel határ menti Lviv (Lemberg) környékét, amely a Kárpátok vonulatától északra fekszik. Kárpátalja nem tekinthető fontos régiónak a szabadföldi zöldtermesztés szempontjából, de most minden egyes, biztonságosan megművelhető hektár felértékelődik.
„A háború kitörését követően mintegy 600 ezer ember jelent meg Kárpátalján, több, mint amennyi elment, megteltek a síközpontok, üdülőkörzetek, így az árakban is az osztrák színvonal alakult ki a térségünkben. Továbbá a külföldön dolgozók is sok pénzt utaltak haza, és később az infláció is megtette a magáét” – mondja Barkaszi Ferenc, aki Kárpátalján a családjával 2000 négyzetméternyi fóliasátrat és több mint 20 hektárnyi földet művel, alapvetően zöldségfélékkel foglalkozik. „Tavaly attól tartottam, hogy rossz évet zárunk, és csak az olyan alapélelmiszerek fogynak majd, mint a burgonya, de nem ez történt. Nagyon magas volt a zöldségek ára, így kiválóan alakult a szezon. Jó döntésnek bizonyult az is, hogy dinnyét ültettem – látva a herszoni termés kiesését –, azt aranyárban lehetett eladni. Nemigen drágult viszont a krumpli, ami meglepett. Vetőgumóként tudtam többet eladni belőle” – sorolja a beregsomi gazdálkodó.
Az inputok drágulása az inflációt követte, de az ellátás nem akadozott. Vetőmagból, szaporítóanyagból alapvetően ők is a holland kínálatból dolgoznak, de érkezik magyar genetika is. Az idei évvel szemben vegyesek a kárpátaljai termelő várakozásai: „A piacra járó és kereskedő emberek alapvetően férfiak, ők pedig eltűntek, így visszaesett a forgalom. Újabb menekültek sem érkeznek már a keleti megyékből. Pénz sem érkezik haza több, így megállt a piac bővülése, inkább határozott szűkülést érzek. Az árak sem tudják, merre mozduljanak. Például a hónapos retek ára egyik napról a másikra a többszörösére ugrik vagy csökken, a bevételek teljesen kiszámíthatatlanul alakulnak.”
Amire nagy igény van
Herszon és felette Zaporizzsja az orosz invázió előtt nagyrészt ellátták a hazai piacot olyan terményekkel, mint hagyma, üvegházi uborka és paradicsom, valamint szabadföldi paradicsom, paprika, padlizsán, sárgadinnye, görögdinnye. Ez a két régió volt a kora tavaszi sárgarépa, retek és leveles zöldségek fő beszállítója is. A tradicionális, ukrán borscs leves alapanyagai (cékla, répa, petrezselyem, burgonya, paradicsom, káposzta, hagyma, fokhagyma) nagyon megdrágultak, elsősorban a vöröshagyma és a répa árrobbanása miatt, hiszen ezekből import is alig érkezett a kedvezőtlen európai időjárás és a tárolás költségeinek emelkedése miatt. (A hagyma és a répa drágulását az egész EU megtapasztalta január-márciusban, amikorra megfogyatkoztak a helyi készletek, és a déli államokból is késett az utánpótlás.)
A háború miatti zöldséghiány az egyes termékek árát 2-5-szörösére, a dinnyéét 10-szeresére emelte. Ez arra ösztönzi az Ukrajna középső és nyugati részében élő termelőket, hogy nagyobb mennyiségben állítsanak elő zöldségféléket. Ez elsősorban ott várható, ahol már vannak tapasztalatok ebben az ágazatban, rendelkeznek hozzá erőforrással és tudással. Ezen felül a háztájikban is megugrott a zöldségtermelés, amihez kis kiszerelésű vetőmagokra van szükség.
A termelés növekedése azonban így sem valószínű, hogy fedezi a kieső árumennyiséget, ezért 2023-ban is zöldséghiány várható az országban. Különösen igaz ez a koratavaszi időszakra, hiszen az áramellátási és fűtési problémák miatt a legtöbb üvegházas termelő későbbre halasztotta a vetés időpontját. Nyáron pedig dinnyéből lehet ismét hiány.
