A 2022. évi kukoricatermés mennyiségét és minőségét eldöntötte az időjárás. A termelőknek leginkább az fáj, hogy a veszteséget nem tudja ellensúlyozni a piac. A december elején megrendezett Portfolio Agrárszektor konferencián a feldolgozók igyekeztek elmagyarázni döntési szempontjaikat a gazdálkodóknak.
Már búzából is kellett az import
A decemberben megrendezett siófoki konferencián a gabonapiaci helyzet elemzése önálló kerekasztal-beszélgetést igényelt. Ebben Párkányi Gábor, a Mertcontrol Hungary Kft. ügyvezetője rámutatott: a magyar búza Európa legdrágább búzája volt az aratást követően, nem csoda, ha ebből is importra fanyalodtak a hazai feldolgozók. Úgy vélte, az árak még lejjebb is mehetnek a december elején tapasztaltnál. A búza minősége a zsugorodott szemeket leszámítva egész jó volt, a kukoricának viszont csak legfeljebb a harmada elfogadható a feldolgozóipar számára. Felhívta a figyelmet a tört szemeken megtelepedő Aspergillus gombára, ami ellen a legegyszerűbben rostálással védekezhet a gondos gazda. A betárolt kukoricában ennek ellenére további toxinszint-növekedés várható – intett.
Makai Szabolcs, a Talentis Agro Zrt. vezérigazgatója is azt hangsúlyozta, hogy a gyáraknak folyamatosan üzemelniük kell, mindegy, mennyibe kerül az alapanyag – és ennek is van árfelhajtó hatása. A szakember úgy vélte, az ősszel 100 ezer hektárral nagyobb területen elvetett búzának biztos piaca lesz, a kukorica drasztikus területcsökkenése azonban nehéz helyzetbe hozza a rá építő feldolgozóipart. „Sok gabonafeldolgozó számítana a kukoricára, számukra nagyon rossz hír, ha ez tendencia marad. Egy 15%-os területcsökkenés már gond lehet a gyárak üzemelése szempontjából.” Arra is utalt, hogy az idei kukoricából etanol ugyan készíthető, de állati takarmány nem, márpedig a CGF eladása nélkül a teljes etanolgyártás veszteségessé válik. Ezért a gyárak is Ukrajnából szerzik be az alapanyagot. A takarmánygyártók pedig vélhetően búzával igyekeznek helyettesíteni a tengerit.
Az ukrán kukorica sem tökéletes
Berkes Gábor, a Cargill Magyarország Zrt. elnök-vezérigazgatója megerősítette: szinte csak Ukrajnából fedezhető a magyar feldolgozóipari igény, havi szinten 150 ezer tonna kukorica behozatalával lehet kalkulálni. Elméletben Szerbiából is érkezhetne áru, de most ott is gond van az aflatoxinos terménnyel. Hozzátette: az Ukrajnából érkező kukorica is csak addig volt hibátlan, amíg az ó termés lépte át a határt. Az idei megcsúszott betakarítással lekerülő szemek már fuzáriumosak, egyre gyakoribb bennük a DON-toxin. Ádám János, a Bonafarm Mezőgazdaság vezérigazgatója hozzátette: tárolási problémák is vannak, tisztán látszik a vasúti kocsikban várakoztatás negatív hatása az ukrán terményre. Ezenfelül szokásos probléma a növényvédőszer-maradékok és GMO-k előfordulása az import tételekben.
A feldolgozói oldal másik ismert képviselője, Reng Zoltán kifejtette: Európában búzatöbblet van és kukoricahiány, ezt kellene kihasználnunk. A Hungrana Kft. vezérigazgatója szerint nagyot hibáznak a magyar termelők, ha lemondanak erről a növényről, hiszen csak 60-70 évente van ilyen súlyos aszály – bár a klímaváltozás ténye valóban tagadhatatlan, a következményeire fel kell készülni. Rámutatott: az agrotechnikán nagyon sok múlik, idén is voltak 6 tonnás táblák a nullásak mellett. Sajnos az idei termés döntő része valóban toxinos. A méreganyag az etanolgyártás melléktermékeiben a négyszeresére dúsul fel, ezért nagyon szigorúan meg kell húzniuk a határvonalat a termény átvételekor. „Csak biogázüzembe lehetne eladni számos tételt, ez a takarmánypiacinál jóval alacsonyabb árat jelent. Ezzel együtt nem tartok attól, hogy nem tudjuk fedezni a hazai igényeket. Egyrészt kisebb mennyiséget szív fel a piac, legfeljebb 3,5 millió tonnát a korábbi 4,5 millió tonna helyett, másrészt a hiányt ukrán forrásból pótolni tudjuk.”
Gönczi Krisztina
