Mindhárom hazai kalászsosnemesítő központunknak vannak olyan búzái, amelyek aszályban és ökológiai körülmények között is jól teljesítenek – bizonyítja a teszt. Ugyanakkor az osztrákok is rendelkeznek olyan prémium fajtával, amelyik dacolni tudott az elmúlt két év extrém hatásaival.
Hiánypótló kísérlet
A mesterséges növényvédő és gyomirtó szerek, valamint a műtrágyahasználat tilalma miatt az ökogazdálkodást a konvencionálishoz képest még inkább befolyásolják a környezeti tényezők, ezért a szektor számára kiemelten fontos a fajták teljesítőképességéről minél szélesebb körű információt biztosítani. Erre kiváló lehetőséget biztosít az öko posztregisztrációs kísérlethálózat, amely az őszi kalászosok tesztelésével indult el 2020 őszén, és 2022-ben már a második évét zárta. Ebben a koordinátori szerepet az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) látja el, szoros együttműködésben a Vetőmag Szövetséggel, a Nébih-hel, hazai agrárkutató intézményekkel és ökogazdákkal.
A 2022-es évben 26 őszi búza és 6 tönkölybúza fajta tesztelése zajlott a kisparcellás hálózatban 7 helyszínen. Az aszály az ökológiai kísérlet alföldi helyszíneit sem kímélte, így a karcagi és a szegedi helyszíneken nagyon rossz, egyes esetekben (karcagi tönkölykísérlet) értékelhetetlen eredmények születtek. Az aszály a patogén gombáknak sem kedvezett, ezért sem számottevő levélbetegség, sem fuzárium-fertőzöttség nem volt tapasztalható. Utóbbi következtében a szemtermés toxin-szennyezettségének a kockázata is minimálisra csökkent. A szemek azonban nem tudtak kitelni a szárazságban, így ezerszemtömegük és hektolitersúlyuk elmaradt a várttól.
Az utóbbi két év legjobb fajtái
2022-ben a GK Pilis fajta nyújtotta a legjobb teljesítményt, átlag feletti hozammal és minőséggel. Az Mv Pántlika, az IS-Agilis és a Mandarin fajták átlag körüli hozam és minőségértékeket mutattak. Az Aurelius a 2022-es adatok alapján átlag fölötti hozam és átlag körüli minőségértékekkel rendelkezett. Két év adatai alapján azt mondhatjuk, hogy az Mv Pántlika átlag fölötti hozammal és átlag körüli minőséggel rendelkezik ökológiai körülmények között, míg a KG Vitéz minőségben átlag fölött, hozamban pedig átlag körül teljesített. Kiemelendő még az Aurelius fajta, amelyik két év viszonylatában a legmagasabb hozamértékkel rendelkezik, és minőségi mutatója csak kicsivel marad az átlag alatt. A részletes eredmények itt érhetők el.
Az ÖMKi felhívja a figyelmet, hogy legalább három év eredményeiből érdemes következtetéseket levonni egy adott fajtát illetően, mivel a háromból egy jó eséllyel kedvezőtlenebb viszonyokat hoz, amikor kiderülhet a fajták betegségekkel szembeni ellenállóképessége, gyomelnyomó képessége vagy szárazságtűrése. Ezért a fajtatesztek megközelítőleg ugyanazzal a fajtaszortimenttel folynak tovább, mint az előző években, kivéve azokat, amelyek már két év eredménye alapján is alkalmatlannak bizonyultak az ökotermesztésre.
Visszaeső piaci kereslet
Az ökopiac helyzetéről szólva dr. Mikó Péter, Vetőmagszövetség ökovetőmag munkacsoportjának elnöke elmondta: az orosz-ukrán háború következményei elsősorban a biotermékek fogyasztását érintik hátrányosan. Ez visszatükröződik az ökovetőmagok eladásainak visszaesésében is. A nyugat-európai piacok is kevesebb bioterméket vesznek fel, erre a problémára megoldás lehet az EU-n kívüli exportlehetőségek fejlesztése.
Mindeközben a hazai ökológiai mezőgazdasági ágazat, és azon belül az ökovetőmag-szektor fejlődését több új kezdeményezés is szolgálhatja a jövőben. Ilyen az Agrárminisztérium által meghirdetett Nemzeti Cselekvési Terv, amely az ökoterületek részarányát 5 éven belül 10%-ra (legalább 400 ezer hektárra) növelné, amit az ökológiai gazdálkodásra való átállást támogató pályázatok segítenek. Az eddigi célzott támogatásoknak köszönhetően az utóbbi évek során 300 ezer hektár körülire nőtt a minősített ökoterületek mérete hazánkban. Ennek 12%-án (mintegy 36 ezer hektáron) termesztenek gabonaféléket.
