Nagyjából 60 százalékos terményár-növekedés és 30 százalékos terméskiesés az idei mérleg a gazdaságok oldalán. Költség szempontjából a legnagyobb terhet a műtrágyák drágulása helyezte a termelésre, ami meg is látszik a felhasználás visszaesésében. Ugyanakkor a műtrágyagyártók helyzete sem könnyű.
Kétszer több pénz műtrágyára
Az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) legfrissebb jelentése szerint a műtrágya-forgalmazók 1,03 millió tonna műtrágyát értékesítettek közvetlenül mezőgazdasági termelők részére 2022 első három negyedévében, ez 31,4 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál. Mivel a műtrágyaárak átlagosan több mint háromszorosára nőttek, a műtrágya-értékesítés nettó árbevétele gyakorlatilag megduplázódott (282 milliárd forint) ebben az időszakban.
A nitrogén a termés mennyiségét leginkább befolyásoló hatóanyag, így a legkevésbé ezt fogták vissza a termelők a növénytermesztésben. Pedig 2022 harmadik negyedévében a Nitrosol már négy és félszer, a MAS pedig három és félszer drágább volt, mint 2021 azonos időszakában. A kálium-klorid ára is több mint a háromszorosára emelkedett. Az NPK 15-15-15, NPK 8-20-30 és az NPK 8-21-21 műtrágyáké pedig 130 és 162 százalék közötti mértékben haladta meg az egy évvel korábbi időszakét.
A nagy drágulás ellenére a nitrogén hatóanyag vásárlása esett vissza a legkevésbé. A 30 százalékkal kevesebb kivitt hatóanyag minden bizonnyal „rásegített” az idén megfigyelt 20-40 százalékos hozamcsökkenésekre az egyes kultúrákban, bár tény, hogy aszályban minden tápanyag rosszul hasznosul. Foszfor és kálium hatóanyagból egyaránt 43 százalékkal esett a felhasználás, ezt a két elemet tartották a leginkább elhagyhatónak a gazdaságok.
A decemberi bespájzolást nem követte nagy vásárlás
A „nagybevásárlás” időszaka minden évben január. Az idei termelési szezonhoz azonban – a gyárleállások hírére – már 2021 decemberében megkezdték a műtrágya felhalmozását a gazdaságok. Így összességében éppen annyi tápanyaggal kezdtük évet, mint máskor. Az év többi időszakában aztán meredek zuhanás következett be a vásárlásokban.
A termelői bevételek is megugrottak
A műtrágyaárak magas szinten tartása a terményárak meredek emelkedése miatt is lehetséges volt, hiszen a termelési költségeknek csak nagyjából 20 százalékát teszi ki a tápanyag, ami idén 25-28 százalék körüli arányra emelkedett (azért nem jobban, mert más költségelemek is drágultak).
A gabonafélék ára azonban csaknem háromnegyedével, az ipari növényeké 60 százalékkal nőtt szeptember végéig. A zöldségfélékért 30 százalékkal kellett többet fizetni a bázisidőszak szintjéhez képest, ezen belül a burgonya ára 27 százalékkal emelkedett. Egyedül a gyümölcsfélék kerültek kevesebbe, mint tavaly, közel 1 százalékkal. Egyszóval az idei aszály miatti terméskiesést kompenzálták az emelkedő bevételek (nem minden kultúrában, de összességében igen). A 3,4 tonnás átlaghozamú kukorica előállítása is nullszaldó körüli eredményt hozott.
A gyár sincs jó helyzetben
Azt is érdemes hozzáfűznünk, hogy a gáz ára tavaly szeptember és idén szeptember között egy tízszeres kiugrást élt meg, és még most is bő háromszor drágább, mint tavaly ilyenkor volt. Az átlagosan négy-ötszörös költségnövekedés mellett elért kétszeres árbevétel tehát nem is olyan jó eredmény a műtrágyagyár szemszögéből nézve.
