Előkelő helyen a hazai bio-gyümölcstermesztés

Írta: MezőHír-2022/5. lapszám cikke - 2022 május 15.

Az ökológiai gazdálkodásba vont területeket és a piac nagyságát tekintve 2020 rekordévet jelentett Európában. Kontinensünkön az ökotermékek piaca elérte az 52 milliárd eurós forgalmat (összehasonlításképpen az USA önmagában is egy 50 milliárd eurós piac), az ökológiai gazdálkodásba vont terület pedig a 17,1 millió hektárt.

Száguld az európai biotermékpiac

A COVID-19 világjárvány közepette az egészségmegőrzés elsődleges szemponttá vált. A bioélelmiszereket a fogyasztók kevésbé ártalmas alternatívának tekintik a hagyományos termékekkel szemben, mivel GMO-mentesek, és alacsonyabb a peszticid- és antibiotikum-expozíciójuk. A bioélelmiszerek iránti kereslet a gyümölcsökkel és zöldségekkel kezdődött, de a népszerűségük mára kiterjedt a gabonafélékre, hüvelyesekre, fűszerekre és még az olajos magvakra is. Másrészt az ökológiai tanúsítványok a minőség, az átláthatóság és a bizalom pecsétjeként szolgálnak. Az előbbiek okán nem meglepő, hogy az elmúlt évtized legnagyobb piacbővülését sikerült kontinensünknek felmutatnia a biotermékek kiskereskedelmi forgalma tekintetében. Világszinten tekintve az Európai Unió a biotermékek második legmeghatározóbb piacának számít, az Egyesült Államok után.

A rekordszintű növekedést jól azonosíthatóan a világjárvány során kialakult fogyasztási szokások megváltozása eredményezte. A legfrissebb nemzetközi adatok azt mutatják, hogy hazánkban 6% az ökológiai termesztésbe vont mezőgazdasági terület részaránya. Ezzel az aránnyal a szomszédaink közül megelőzzük Szlovákiát és Szerbiát is. A friss statisztikák egy, számunkra örömteli tényről is tanúskodnak. Mégpedig arról, hogy a világ egészét tekintve, az elmúlt évek eredményeinek köszönhetően a 10. helyen állunk a bio-gyümölcstermesztés abszolút területnagyságát tekintve.

Folyamatos az átállás

Az Ökológiai Mezőgazdasági Mozgalmak Nemzetközi Ernyőszervezete (IFOAM) és a svájci Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (FiBL) évről évre – lassan már negyed évszázada –átfogó elemzést készít a biogazdálkodás aktuális helyzetéről. A közelmúltban került a nyilvánosság elé a „The World of Organic Agriculture 2022” címet viselő statisztikai évkönyvük (a közel 350 oldalas anyag letölthető a www.fibl.org oldalról). A kiadványban elérhető adatok között tallózva kiderül, hogy 2020-ban világszerte 74,9 millió hektáron, 3,4 millió mezőgazdasági termelő foglalkozott ökológiai termeléssel. A legnagyobb ökológiai művelés alá vont területet Ausztrália, Argentína és Uruguay tudja felmutatni. Ha azonban az adott ország összes mezőgazdasági művelés alatt álló területének nagyságához viszonyítjuk az ökológia szemléletű termelésre átállított földek nagyságát, akkor ezt a sorrendet láthatjuk: Liechtenstein (41,6%), Ausztria (26,5%) és Észtország (22,4%). Ahogy korábban már említettük, ez a mutató nálunk 6%. Vagyis van még hova fejlődnünk.

Dinamikus növekedés Európában

Az ökológiai gazdálkodásba vont területeket és a piac nagyságát tekintve 2020 rekordévet jelentett Európában. Az ökotermékek piacának forgalma elérte az 52 milliárd eurót (összehasonlításképpen az USA önmagában is egy 50 milliárd eurós piac), az ökológiai gazdálkodásba vont terület pedig a 17,1 millió hektárt. A biotermékek piaca 15%-kal nőtt az előző évihez képest, ami évtizedes rekordnak számít. A bővülés részben – ahogy korábban már említettük – a COVID-19 járvány miatt megnövekedett egészségtudatosságnak köszönhető, ami jelentős forgalomnövekedést generált a biopiacokon. Európában 17,1 millió hektár, ezen belül is az Európai Unióban, 2020-ban 14,9 millió hektár volt a mezőgazdasági művelés alá vont területek nagysága. Ez utóbbi 0,7 millió hektárral nagyobb a 2019-es területnél. A közel 15 millió hektár jelentős részén négy ország osztozik. Mégpedig az első Franciaország (2,5 millió ha), őt követi szorosan Spanyolország (2,4 millió ha), majd Olaszország (2,1 millió hektár) és Németország (1,7 millió hektár) következik. Más az országok közötti sorrend, ha a bio-kiskereskedelmi forgalom tekintetében vizsgálódunk. Ugyanis a német piac számít a legnagyobbnak (14,99 milliárd euróval), és őket a franciák követik (12,7 milliárd euróval).

Az évkönyv kontinensünkön 417 977 ökotermelőt tart számon (ebből az EU-n belül 349 419 – tovább szűrve az adatokat –, hazánkban pedig 5128 ilyen vállalkozás tevékenykedik). Szintén a könyvből származó adatok szerint nálunk 6489 hektáron folytatnak Demeter-tanúsított termelést.

Jól állunk az ökológiai halgazdálkodás és a maghüvelyesek termelése területén

Talán nem számít olyan közkeletű információnak, hogy az ökológiai gazdálkodás a halgazdálkodásra is kiterjed. Az évkönyv adatai alapján előkelő helyen szerepelünk az édesvízi ökológiai halgazdálkodásban, ugyanis a 1743 tonna termeléssel a világon 9. helyen állunk. Figyelemre méltó az ökoszemléletű maghüvelyes-termelésünk is, tekintettel arra, hogy az ezeknek a növényeknek a termesztésére használt terület 24,2%-a, azaz csaknem 3000 hektár ökoművelésű. A maghüvelyesek közé kerül besorolásra a takarmányborsó, szárazborsó, lencse, lóbab, szegletes lednek és a bükköny (a szója kivételt képez, mivel az EUROSTAT rendszere ipari növényként tartja számon). Az említett növényeknek a takarmányozás és a humánélelmiszer-irányú felhasználása is jelentős, hiszen magas fehérjetartalmú növényekről van szó.

A biotermékek piaca 15%-kal nőtt az előző évihez képest

Hazai gyümölcstermelő ültetvények

A hazai gyümölcstermő ültetvények 11,5%-a, 7306 hektár van ökoművelésben, amivel hazánk a világ 10. legnagyobb mérsékelt övi biogyümölcsültetvény-területtel rendelkező országa. Joggal vetődik fel a kérdés, hogy milyen tényezők befolyásolják a szektor eredményeinek további növekedését. A gyümölcstermesztés tőke- és élőmunka-igénye magas, így a növekedési potenciál a magyar gazdasági környezetben korlátos. Ez különösen igaz a kézi szüretelésű, frisspiaci gyümölcsökre. De nem jelentenek kivételt a géppel betakarítható, feldolgozóipari alapanyagnak termelt gyümölcsök sem, habár a hatás jóval mérsékeltebb.

A Magyar Zöldség-gyümölcs Szakmaközi Szervezet, a FruitVeb felmérései szerint biogyümölcsöt itthon szinte kizárólag ipari feldolgozás céljára termelnek a gazdák. A frisspiaci áru-előállítás elenyésző mennyiségben jelentkezik. Ennek fő oka az, hogy a feldolgozóipari alapanyagok kevésbé érzékenyek a kórokozókkal és kártevőkkel való fertőzöttségre.

A FruitVeb véleménye szerint az alma termesztéstechnológiája a leginkább kiforrott hazánkban, biokeretek között is jól működtethető. Várakozásaik szerint szignifikáns területnövekedésre az alma és a meggy esetében számítanak, más gyümölcsfajok esetében középtávon kis szegmens marad az ökológiai termelés.

Cselekvési terv – KAP Stratégiai Terv

A jelen és a jövő agráriumának fejlődése szempontjából nagy jelentőséggel bír az úgynevezett „Cselekvési terv”, az agrártárca ugyanis hét cselekvési terület mögé sorolva fogalmazza meg a 2022–2027 közötti időszak teendőit, ami a KAP (Közös Agrárpolitika) stratégiai tervvel összhangban történik. Az Európai Bizottsághoz 2021. december 30-án nyújtotta be az Agrárminisztérium a magyar KAP Stratégiai Tervet. Ez a terv a 2023–2027 közötti időszak agrár-élelmiszeripari támogatási rendszerét meghatározó, kiemelt fontosságú dokumentum. A magyar kormány által biztosított magas volumenű nemzeti társfinanszírozás eredményeként soha nem látott mértékű (összességében 7500 milliárd forintot meghaladó) forráshoz juthatnak a magyar gazdák és az élelmiszeripari vállalkozások. A benyújtott KAP Stratégiai Terv csak a Bizottság jóváhagyását követően kerülhet „élesítésre”.

A mostani témánk szempontjából azért van nagy jelentősége az előbbiekben leírtaknak, mert a terv részét képező zöldintézkedések közül továbbra is kiemelt jelentősége lesz az ökológiai gazdálkodás (ÖKO) támogatásának. Így joggal bízhatunk abban, hogy tovább folytatódik a hazai ökoágazat fejlődése. Ehhez azonban a gazdálkodóknak a pályázati források mellett a szaktanácsadói rendszer további erősítésére, piacfejlesztésre és a kutatás-innováció megerősítésére is szükségük van.

SZERZŐ: CZÉKUS MIHÁLY