Az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) legfrissebb jelentése szerint hatalmas átrendeződés zajlik az egyes kultúrák között a szántóföldeken. A gyümölcsök körében a dió az abszolút nyertes, amit a folyamatos területbővülése is jelez. Az alma azonban lejtőre került.
Sok búza és árpa, minimális repce
November 12-ig nem sikerült minden tervezett hektárt elvetniük a gazdaságoknak, így végül nem nőtt az ősziekkel bevetett másfél millió hektáros terület, ám az egyes kultúrák között nagy területi átrendeződés figyelhető meg. A kalászosok most 185 ezer hektárral nagyobb területet fednek be, mint tavaly. Leginkább a búza terjeszkedett, a 103 ezer hektáros plusszal már súrolja az egymillió hektárt. Több mint 70 ezer hektárral nagyobb most az őszi árpa vetésterülete (331,6 ezer hektár), és a többi kalászosé is bővült.
Ahogy az várható volt, ismét 52 ezer hektárral csökkent a repce vetésterülete, a 181 ezer hektár 10 éves mélypontot jelöl ki a termesztésében. Utoljára a 2011/12-es aszályt követően rendült meg ennyire a gazdák bizalma a növényben. (Megjegyezzük, a pakliban benne volt akár egy 80 ezer hektáros zsugorodás is.)
Se szemestermény, se tömegtakarmány
A napraforgót végül a terület 4 százalékán nem takarították be, az átlaghozam elképesztően gyenge, 1,7 tonna lett, így a 664 ezer hektárról lehordott 1,1 millió tonnás összetermés 34 százalékkal múlja alul a tavalyit. A szóját viszont gyakorlatilag mind a 67 ezer hektárról learatták, az 1,9 tonnás átlaghozam jobb, mint a napraforgóé, ezt csak az öntözésnek köszönheti. Az össztermés 7 százalékkal lett gyengébb a 2021. évinél.
Az aszályt leginkább megszenvedő kukorica negyedét le sem vágták november 12-ig. Kérdéses, hogy mennyit szándékoznak még begyűjteni a jobbára toxinos termésből a gazdaságok. 709 ezer hektárról mindössze 2,4 millió tonna tengeri került a raktárakba, az átlaghozam 3,4 t/ha. Ennyire rossz eredményt nemhogy 2011-2012-ben, de még a rendszerváltást követő, nagy termelési összeomlásban sem tapasztaltunk. Ami a jövő évi vetőmagmennyiséget illeti, a hibridkukorica terméshozama 25 százalékkal csökkent, jövőre mintegy harmadával kisebb vetőmagkészlettel vágunk neki az évnek.
Silókukoricából nagyobb területet takarítottak be a gazdák, mint amennyit terveztek, a mi jól jelzi, hogy az árukukorica egy része is erre a sorsra jutott. Az alig 17 tonnás hozamok 40 százalékkal rosszabbak a múlt évinél, és ugyanennyivel kevesebb az állatállomány rendelkezésére álló teljes takarmánymennyiség is. A hűtőipar sem járt jól: a csemegekukorica átlagtermése 25 százalékkal gyengébb idén, ami a feldolgozóipar számára a területzsugorodással együtt már 30 százalékos mínuszt jelent a múlt évhez mérten.
Alig van krumplink
A burgonya 6,3 ezer hektárról 22,5 tonnás termésátlagot adott, most 20 százalékkal kevesebb krumplija van az országnak, mint tavaly. A 141 ezer tonnás össztermés történelmi mélypont, még soha nem süllyedtünk 150 ezer tonnás mennyiség alá. Maguk az ágazati szakemberek sem számítottak ennyire rossz termésre. Ez azt is jelenti, hogy nagyon hamar szükségünk lesz import burgonyára, az ársapka ezen termék esetében biztosan nem tartható fenn december 31. után.
A cukorrépa 9,7 ezer hektáros termőterületének még csak a 60 százalékát takarították be november 12-ig. A hozama eddig hektáronként 48,3 tonna körül alakult, 10 százalékkal kevesebb a 2021. évi eredménynél. Jelenleg 100 ezer tonnával (-25%) kevesebb répatest van a cukorgyárban, mint tavaly ilyenkor.
Kiugróan jó a fűszerpaprika és a dió
A főbb zöldségnövények közül csak a fűszerpaprika hozamában történt pozitív elmozdulás, a 12,4 tonnás átlag kirívóan jó, a KSH adatsorában 1990-ig visszatekintve nincs ilyen szuper eredmény. Így a 400 hektáros területvesztés ellenére 17 százalékkal több, bő 14 ezer tonnás össztermés áll a feldolgozók rendelkezésére.
A gyümölcsök közül kiugróan javult az őszibarack termésátlaga, a 6,3 tonnás hozam 80 százalékkal jobb a tavalyinál, de hozzá kell tenni, hogy a 2021. évi eredmény volt elképesztően gyenge. 42 százalékkal nőtt a dió hozama is, a 15,4 ezer tonnás össztermés kiváló eredménynek számít. A kedvelt csonthéjas termőterülete is folyamatosan emelkedik, már több mint 9 ezer hektáros ültetvénnyel rendelkezünk belőle. Némiképp nőtt a szőlő- és szilvatermés is, körtéből és főként almából azonban lényegesen kevesebbel rendelkezünk idén.
Az alma mindössze 11 tonnás átlagtermést adott, így az ország alig 233 ezer tonnás mennyiséggel rendelkezik a megszokott 400-600 ezer tonna helyett.Az alacsony árakat a bőséges lengyel termésnek köszönheti a piac. Legfontosabb gyümölcsünk már csak szűk 22 ezer hektárt foglal el.
