Hazánkban a vetőmagtermesztésnek és -feldolgozásnak, vetőmag-előkészítésnek nagy hagyományai vannak. Szakirodalmi adatok alapján évenként az első 10 vetőmagtermelő ország közé tartozunk. Az összes termesztett vetőmag mintegy 33%-a exportra kerül. A vetőmagtermesztést és -forgalmazást a 48/2004. (IV. 21.) FVM-, A szántóföldi növényfajok vetőmagjainak előállításáról és forgalomba hozataláról és az azt módosító 24/2019. (V. 31.) AM-rendelet szabályozza.
Vetőmag-előállítás
A vetőmag-előállítás széles skálán mozog, és termeltetés alapján, korszerű vetőmagüzemekben történik. A vetőmagüzemek fejlesztését a mezőgazdasági kormányzat jelenleg is támogatja, az éppen futó VP 2-4.1.7.21 projekttel. A vetőmagüzemek a technológiai vonalat, műszaki megoldásokat tekintve nagy hasonlóságot mutatnak, eltérések a műszaki berendezések, létesítmények nagyságrendjében, a műszaki eszközök teljesítményében és a technológia kapacitásában találhatók. Ez azt jelenti, hogy a kis kapacitású, akár családi vállalkozású vetőmagüzemek, a nagy mezőgazdasági vállalkozók, illetve az önálló vetőmag-feldolgozó és -forgalmazó üzemek egyaránt eredményesen prosperálhatnak. Mindezek mellett a gazdálkodók vagy gazdák a fémzárolt vetőmagok mellett a saját termesztésükből fogott – tisztított, csávázott, csíraképességre vizsgált – magot is felhasználhatják. A fémzárolt és a saját fogott mag aránya, vagyis a felújítási arány javasolt mértéke 40-50% körüli.
A vetőmagüzembe külföldi (pl. Cimbria, Bayer, Petkus stb.) és hazai (Hetech, Farmgép, Pannon Agri stb.) gyártók technológiai vonalainak műszaki eszközei, gépei vannak beépítve (1. ábra).
A kalászosok vetőmag-előkészítési vonala egyszerűbb, az anyag a fogadógaratból, különböző konstrukciójú felhordók segítségével a toklászolóba kerül. A toklászolóban a betöltőnyíláson befolyó magról (pl. őszi árpa) a toklászokat és a pelyvát a vízszintes tengelyre fűzött verőujjak leválasztják, és a tolózár szabályozású kifolyónyíláson keresztül, gumilapátos rédlerek segítségével a tisztító síkrostára kerül az anyag (1. kép).
A vetőmag-előkészítő vonalban alkalmazott síkrosták működő szerkezeti részei, a zárt rostaszekrénybe épített, különböző átejtőfelületű, lyukméretű, illetve alakú rög- és porrosta szekciójú, alternáló- vagy körmozgást végző rosta végzi a leválasztást. A síkrosta szöge állítható, a vetőmagüzemi finomtisztítási igények kielégítésére. A síkrosták alternáló vagy excenteres rázómozgása hatékonyan választja szét a szemet a szennyeződéstől. A síkrostáknál a hatékony légáram is segíti a könnyű, de azonos méretű szennyeződések eltávolítását. A légáramot biztosító rendszer lehet normál vagy recirkulációs rendszer. A bevezetett anyag a rögrostára kerül, itt kiválasztásra kerülnek a gabonaszemeknél nagyobb méretű szennyeződések, a szemrostán pedig a kisebb szennyezőanyagok hullanak ki. A tisztított mag a légcsatornába kerül, ahol ventilátor által képzett vákuum választja ki a könnyebb szennyeződést, és juttatja a leválasztó ciklonba. A rostákból egymás fölött több is elhelyezhető. A technológiai sorba párhuzamosan több síkrosta is beépíthető (2. kép).
A vetőmagüzemek technológiai sorába az első sorban előtisztításra hengerrosták is beépítésre kerülhetnek (3. kép).
A hengerrosták zárt rostaszekrénybe csapágyazott, vízszintes tengelyű perforált hengerekből állnak. A tisztítás hatékonyságát és az anyag mozgását a beépített ventilátor szívó légárama segíti. A villanymotorral meghajtott, bolygó mozgást végző hengerekbe az anyag a forgócellás adagolón keresztül jut be. A különböző lyukméretű perforációval kialakított hengerek a saját és a közös tengelyük körül is forognak, így alakul ki a bolygó mozgás. A különböző méretfrakciót, a rögöket és a szemet a különböző lyukméretű henger választja szét. A tisztított szemet a ventilátor szívó légárama szállítja, és a további könnyű szennyeződéseket és port ciklon választja le. Az előtisztított anyag a hengerrosta alján távozik.
Triőrök és szelektorok
A vetőmagüzemben a magok alak és hosszúság szerinti szétválasztására triőröket építenek a folyamatba. A triőr hengerpalástjában a magvak forgás közben leesnek, és egy bizonyos elfordulás után a hosszabb magvak kiesnek, és visszajutnak a henger aljába. A rövidebb, tört magvak feljebb esnek ki, és gyűjtővályúval elkülöníthetők. A triőrhengerek átmérője 400–800 mm. A triőrök különböző fordulatszámmal üzemeltethetők, és különböző hajtószögű beépítésűek. A síkrosták mellé – az áteresztőképességük összehangolására – gyakran kettő triőrt építenek be (4. kép).
A fajsúly szerinti szétválasztást a különböző konstrukciójú szelektorok végzik (5. kép).
A szétválasztás a kereszt- és hosszirányba lejtő, szitaszövettel bevont rázóasztalokon történik. Az anyagot a rázóasztal felső sarkán vezetik be. A szitaszövettel bevont rázóasztal alá légáramot vezetnek. Ez lehet vízszintes, ferde vagy függőleges irányú. A légáram hatására a magréteg fluid állapotba kerül. Az eltérő tömeg okozta különböző súrlódás miatt a nagyobb tömegű magvak felfelé, a kisebb tömegű magvak lefelé mozognak, illetve válnak szét. A termény tulajdonságaihoz igazodva a rázóasztal paraméterei – lejtőszög, lökethossz, frekvenciasebesség – állíthatók, illetve különböző lyukméretű szitaszövet építhető be.
Vetőmag-előkészítés
A vetőmag-előkészítés egyik legfontosabb munkaművelete a csávázás. A csávázás a különböző hatású kontakt vagy felszívódó hatású csávázószereknek – különböző technológiával – a vetőmagra történő juttatása, a vetéskor és a vetést követően ad védelmet a kikelt növényeket károsító károkozók ellen. A különböző hatóanyagot tartalmazó csávázószerek – a károsító rovarok, a gombafertőzések elleni védelem mellett – a tápanyagfelvételt is segítik. A nemesítő- és vetőmagtermesztő cégek szintén nagy jelentőséget tulajdonítanak a csávázásnak. A Corteva Agriscience például létrehozta a Vetőmagcsávázó Technológiai Központot, mely a saját kutatási és technológiai feladatai mellett lehetőséget biztosít a partnereinek tesztelési és vetőmagcsávázási szolgáltatásuk bővítésére, minőségjavításukra.
A csávázás fontosságát az is alátámasztja, hogy a vetőmagüzemek nevesebb külföldi és hazai gyártóinak a technológiai gépsoraiban szerepelnek a magas színvonalú PC-konfigurációval vezérelt beépített csávázógép-konstrukciók. Mindezek mellett a csávázógéppiacon akár hazai gyártásból is telepíthetők, illetve a mobil csávázógépek is jelen vannak.
A csávázógépek, konstrukciós kialakításukat tekintve, telepíthetők: ezek hagyományos dobos, kombinált félszinkron, mobil félszinkron és beépített gépek lehetnek.
A legegyszerűbb konstrukciós megoldás a fekvődobos berendezés. Ezek a gépek telepíthető kivitelűek. A váz-, illetve tartószerkezetre van építve az elektromos meghajtómotor, a hajtásátvitel, magtartály, elektronikusan vezérelt mérleg, magfelhordó, adagoló, keverődob, csávázófolyadék-adagoló, kitároló, zsákoló. A folyamatsorban a felhordó által a magtartályba szállított anyag az elektromos mérleggel vezérelt adagolón keresztül a fogadóba jut, ahol megtörténik a keverés, illetve a csávázás. A kitárolás során a csávázott anyag surrantón keresztül jut a zsákolóra.
A kombinált csávázási elven működő telepíthető gépek kerekeken gördülő vázkeretbe vannak építve. A vázkeret tartóira van építve a meghajtó elektromotor a vezérlőegységgel, valamint a hajtásátvitellel, a magtartály, a csávázótartály, réses adagoló, szórótányér, tárcsás cseppképző, keverőcsiga, csigás kitároló zsákolóval és külön meghajtó villanymotorral. A csávázási folyamat során a magtartályban elhelyezett szintérzékelők hangolják össze – a programnak megfelelően – a mag- és a csávázószer adagolását. A tartályból a mag résállítású szabályzón keresztül jut a szórótányérra. A szórótányér által keltett magfüggönyre szóródik egyenletesen a csávázószer. A tárcsás cseppképző egyenletes fedettséget biztosít, és a keverőcsiga homogenizálja a csávázott anyagot. A csávázott anyag ürítése a berendezés alá épített, villanymotorral hajtott csigával a zsákolófejen keresztül történik (2. ábra – 6. kép).
A berendezés mobil változata villanymotorral meghajtott járószerkezetre van építve. Ennél a konstrukciónál a gépre elöl jobb és bal menetemelkedésű, középre hordó terményfelszedő csiga van felszerelve. A terményfelszedő csiga a terményhalmazban – a hajtott járószerkezet révén – előrehaladva felszedi a szemeket. A vele összeépített felhordócsiga a magtartályba szállítja az anyagot. A gép egyéb telepítése az előzőekhez hasonló, azzal kibővítve, hogy a gép elektromos járószerkezetét a magtartályban elhelyezett szintérzékelő működteti. A túltöltés megakadályozására a felesleges magmennyiség levezetőcsövön keresztül jut vissza a halmazba. A berendezésre porleválasztó rendszer van építve. A szívóventilátor légáramából a por a portartályba jut (7. kép).
A gép szerkezeti részeinek működését az elektromos kapcsolószekrénybe épített, programozott elektromos vezérlőegység hangolja össze. A berendezés kihordócsigájára zsákolófej építhető.
Tisztítás után
A vetőmagüzemek tisztítósoráról a megtisztított vetőmag további kezelésre – az előzőekhez hasonló elven működő, kombinált csávázási eljárást alkalmazó – csávázógépre jut az anyag. Ezek a stabilan beépített gépek egybeépített, zárt, tömbösített konstrukciók. Működési elvüket a 3. ábra szemlélteti.
A megtisztított csávázandó vetőmag a beépített, programozott adagmérlegről kerül a magtartályba, illetve a keverődobba, ahol a keverő-röpítő felgyorsítja az anyagot, ami a dob palástjára, illetve középre pattan, és a por alakú és nedves porlasztott csávázószerrel keveredik az anyag másodlagosan a keverőtérben. Ezután az anyag kilép a zsákoló- és mérlegelőrendszeren keresztül. Az ezen az elven működő és ilyen konstrukciójú csávázógépek folyamatosan üzemeltethetők az automatizált vetőmagüzemi gépsorban. A rendszer, PLC-vezérlése révén, egyaránt alkalmas filmbevonatolásra, inkrusztálásra, illetve pelletálásra (8. kép).
Az ismertetőben leírt működési elvek és konstrukciós megoldások a hazai géppiacon az egészen kis üzemméretű gazdálkodók vetőmag-előkészítési munkáitól a nagy teljesítményű és nagy kapacitású vetőmagüzemekig egyaránt megtalálhatók, valamint elérhetők a gyakorlat számára.
SZERZŐ: DR. KELEMEN ZSOLT MŰSZAKI SZAKÉRTŐ – GÖDÖLLŐ