Vetőmagkezelési eljárások

Írta: MezőHír-2022/5. lapszám cikke - 2022 május 17.

Az 1960-as évektől kezdve általánossá vált a vetőmagok nagyüzemi csávázása. Ezzel egy időben indultak meg azok a kutatások is, amelyek a vetőmagvak stimulálásával foglalkoztak. A magok vetés előtti különféle kezelésével a csírázást és a csíranövény korai fejlődését szerették volna serkenteni. Az elmúlt évtizedek során számtalan eljárást próbáltak és dolgoztak ki. Noha az egyes fajok csírázása között jelentős eltérés mutatkozik, a csávázás, a drazsírozás, a magok bevonatolása (coated) vagy oltása a gazdálkodási gyakorlat részévé vált.

A legelterjedtebb vetőmagkezelési eljárásnak a csávázás számít. Ez a technológia sokat fejlődött, a kezdeti porcsávázást felváltotta a nedves csávázás, ami fontos szerepet játszott a kalászosok és a kapás kultúrák termésátlagainak javulásában. A csávázószerek jó hatásfokkal védenek a talajlakó kártevőkkel és a patogén gombákkal szemben a kelés és a növény kezdeti fejlődésének kritikus időszaka alatt. A szerkivonások áldozatául esett neonikoinoid hatóanyag visszavonása után azonban felszaporodtak a talajlakó kártevők. Súlyos gondról beszélünk, ám szerencsére van még a gazdák kezében kémiai megoldás, a cipermetrin és a teflutrin továbbra is engedélyezett. A magok felületére azonban nemcsak növényvédő és talajfertőtlenítő szereket hordhatunk fel, hanem számos olyan anyaggal vonhatjuk be őket, amely kedvező hatással bír a csírázásra és a csíranövény fejlődésére.

Az egyik legmodernebb vetőmagkezelési eljárásnak a bevonatolás, a coated-olás számít

Az egyik legmodernebb vetőmagkezelési eljárásnak a bevonatolás, a coated-olás számít. A magon található, több rétegből álló bevonat sokféle anyagot tartalmazhat. A receptek nagyon változatosak, növényfajtól, igényektől és az alkalmazott technológiától függően. A leggyakrabban előforduló komponensek a csírázás ideje alatt növelik a vízfelvétel hatékonyságát. A többi komponens a csírázás százalékos arányát javítja, valamint felgyorsítja a csírázás sebességét, összességében növeli a csíranövény vitalitását. A csírázás sebessége fajonként amúgy is változó, akadnak gyors kelésű és kimondottan lassan, vontatottan csírázó kultúrák. A réti perje csírázási ideje normál körülmények között (kezeletlen vetőmag) kb. 21 nap. Ez a viszonylag hosszú időszak csírázást serkentő növényi hormonnal (gibberellin) vagy huminsavas kezeléssel akár 6 napra csökkenthető, az egészséges összes csíraszám 5-10%-os növekedése mellett. A piacon lévő termékek hatásosságát nemcsak a laboratóriumok, hanem a szántóföldi kísérletek és a termelési eredmények is visszaigazolták. A legnagyobb tapasztalattal és a legmodernebb gyártástechnológiával Európában német és olasz vetőmagvállalatok rendelkeznek. A leginnovatívabb cégek több mint 40 éve tökéletesítik a vetőmagbevonatok összetételét.

Egyre több növényfajnál válik kifizetődővé a bevonatolás technológiája

A bevonatolás során az általánosan használt nedvességmegkötő anyagokon és a csírázásserkentő huminsavon kívül számtalan komplex növényerősítő, biostimuláns anyagot, mikro- és makrotápelemet, a legfontosabb starter tápanyagokat (nitrogén, foszfor) és gombagátló, fungicidanyagokat, valamint Rhizobium– és Mikorrhiza törzseket használnak a mezőgazdaság igényeire szabott magköpenyek előállításához. A magköpeny vastagsága a komponensek és az egyes rétegek számától függ. A gyártók eltérő színekkel különböztetik meg az egyes receptúrákat. A hatékonyabb vízfelhasználásnak a klímaváltozás tükrében kiemelt jelentősége van. A gyorsabb kelés, a jobb csírázási arány és az erőteljesebb növekedés hamarabb eredményez olyan borítottságot, ami a gyomnyomás szempontjából is előnyös. A tápanyagoknak és a biostimulátoroknak köszönhetően a fiatal csíranövények optimálisabban fejlődhetnek. Az egyöntetű, robbanásszerű kelés növeli a termésbiztonságot. Az ellenállóbb növények sikeresebben védekeznek a biotikus és az abiotikus stresszfaktorokkal szemben, a növények kitettsége csökken. A bevonatok – összetételüktől függően – erőteljesebb gyökérképződést és aktívabb klorofilltermelést jelentenek. A bevonatok anyagai a teljes lebomlás után felvehetők a növények számára. A legtöbb bevonatban megtalálhatók azok a segédanyagok (pl. kalcium-karbonát, talkum), amelyekkel biztosítható a csíranövénynek kedvező pH-érték.

A pillangós virágú növények vetőmagját már régóta oltják baktériumokkal. A magra juttatott Rhizobium-fajok szimbiózisban élnek a növénnyel, ami így gyorsabban válik képessé a légköri nitrogén megkötésére. Ennek különösen olyan területeken van jelentősége, ahol korábban még nem termesztettek pillangós növényt. Természetesen a beoltott vetőmagot nem szabad csávázni, a csávázószer ugyanis elpusztítja a hasznos baktériumokat. A nitrogénmegkötő növények a tápanyag-gazdálkodás és -forgalom felől nézve is egyre nagyobb szerephez jutnak, főleg a mostani műtrágyaárak mellett. Az ökológiai gazdálkodásban még fontosabb a megkötött tápanyag, a talajok termőképességének megtartására a szervestrágyázáson és a humuszképződés elősegítésén kívül nincs nagyon más lehetőség. A műtrágyahasználat tilos, maradnak a pillangósok. A pillangósok vetőmagjának beoltása nem új keletű, az azonban igen, hogy a baktériumokat már nem muszáj közvetlenül vetés előtt kezelni, hanem választhatunk olyan bevonatolt vetőmagot, amely már tartalmazza a megfelelő oltóanyagot a magköpenyben, stabil formában. Kimondottan a pillangósok (Fabaceae) családjára szelektált baktériumtörzsek állnak a mezőgazdaság rendelkezésére. A bevonatolt vetőmag intenzívebb szimbiózist, erőteljesebb gumóképződést és gyorsabb, hatékonyabb nitrogénmegkötést eredményez. Ha nem bevonatolt vetőmagot vásárolunk, az oltás és a vetés között sok idő ne teljen el, és figyeljünk rá, hogy homogén eloszlást kapjunk. Ez különösen fontos a szójánál, de a lucernánál és a hereféléknél is nagy jelentőséggel bír. A lucerna oltására a Sinorhizobium meliloti, a herefélék oltására a Rhizobium leguminosarum törzsek bizonyultak a legalkalmasabbnak. A Rhizobium-fajokon (növény és baktérium) kívül a mikorrhizával oltott vagy bevonatolt tételekkel találkozunk még gyakrabban. A növény és gomba közötti részleges szimbiózis alapja a gyökérkapcsoltság. A gombafonalak behálózzák a növény gyökérzetét, a kölcsönösen előnyös együttműködés a tápanyagfeltárásra és -felvételre korlátozódik. Nagyon sok növényfaj képes mikorrhizakapcsolatot kiépíteni, ezért a technológiában nagy a fejlődési potenciál, akár csak a bevonatolásban.

A speciális magköpeny szorbens anyagai (pl. gipsz, kőliszt) nedvességet kötnek meg, a csíranövény ezáltal jobban viseli a szárazságot és a biotikus stresszt. A szórva vetést a gyepgazdálkodásban (rét, legelő, kaszáló) jól használhatjuk, a bevonatolt magok jobb mag-talaj kapcsolatot eredményeznek. Használatukkal kiválthatók a gyepfelülvető gépek, ami a kisebb gazdaságoknak nagy előnyt jelenthet. A bevonatolt magok jól elkülöníthetők a kezeletlen magoktól, alakjuk és színük is eltér a növényre egyébként jellemzőktől. A munkavédelmi szempontból is kedvezőbb bevonat az állatok kártételét nagy mértékben csökkenti. A rágcsálók nem eszik meg, a madarak nem csípik fel, emberre, állatra egyaránt veszélytelen. A bevonatnak köszönhetően bizonyos növényeknél (pl. apró magvú pillangósok vagy nehezebben vethető pázsitfűfajok) javul a gépi vethetőség és az eloszthatóság az egyöntetűbb, kezelhetőbb vetőmagnak köszönhetően. Ez a mechanikus és a pneumatikus gépek esetében is előnyt jelent. A starter tápanyagok, mikro- és makrotápelemek a csíranövény fejlődésének korai szakaszában különösen fontosak. A csírázás mikroklímájában a patogén gombák szintén jól érzik magukat, ellenük a fungicid hatású Bacillus subtilis (szénabacilus) baktériummal védekezhetünk. Az ilyen bevonat ökológiai gazdálkodásban is használható, ami fontos, mert itt nem alkalmazhatók csávázószerek, a vetőmagkezelési lehetőségek még korlátozottabbak. Nyugat-Európában már nemcsak a pázsitfűfélék és a pillangós virágú növények vetőmagját bevonatolják, hanem egyre gyakrabban a köztesnövények magjait is. A facélia vagy az olajretek bevonatolt vetőmagja így akár a fő kultúra aratása előtt 3 héttel kijuttatható műtrágyaszóróval vagy általános szórva vető berendezéssel.

A kicsírázó köztesnövény alávetésként aratás után szépen fejlődik. A bevonatnak köszönhetően a magok nagyobb önsúlyúak, szórva vetéskor jobb szórásképet, egyenletesebb eloszlást mutatnak. Az ökológiai gazdálkodásban fontos a nematódák (fonálférgek) biológiai gyérítése, ami létfontosságú a cukorrépa, burgonya és a legtöbb zöldségnövény termesztésénél. A bevonatolt vetőmagokból álló köztesnövény- és zöldtrágyakeverékek gépi vethetősége is javul, a komponensek magmérete közötti különbség csökken, az eltérő frakciók nem okoznak gondot. Összességében elmondható, hogy a megfelelő bevonattal ellátott mag gyorsabban csírázik, az egészségesebb csíranövény erőteljesebben fejlődik, a káros gombák, paraziták és talajlakó kártevők alól is gyorsabban nő ki, ráadásul a baktérium-növény/gomba-növény szimbiózis is hamarabb kialakul. A technológia terjedésével és egyre olcsóbbá válásával egyre több növényfajnál válik kifizetődővé a bevonatolás technológiája.