Vannak időszakok, amikor az agrárium javít a magyar külkereskedelmi egyenlegen, de a mostani nem ilyen. Sajnos a kukoricatermés alapvetően meghatározza, hogy milyen teljesítményre képes az ágazat, ez világosan látszik a KSH júliusig terjedő adatain. Ezért a jelenlegi terméskilátások az eddiginél is borúsabb képet festenek.
Idén júliusban az export 77, az import 71 százalékát bonyolítottuk az EU többi 26 tagállamával. A termék-külkereskedelmi mérlegünk 273 millió eurós hiányt mutatott. Az EU-n kívüli országokkal folytatott kereskedelemben pedig az egymilliárd eurós passzívumig jutottunk el. Így összességben 1,3 milliárd eurós hiányt halmoztunk fel csak ebben a hónapban a KSH gyorsjelentése szerint.
Az agrárium rosszul teljesített
Az élelmiszerek, italok, dohány kivitt mennyisége 4,2 százalékkal csökkent, míg a behozatalé 14 százalékkal nőtt idén júliusban a tavalyihoz képest. Mindkét oldali forgalomváltozáshoz döntően a gabona és gabonakészítmények járultak hozzá, lévén tavaly jóval kevesebb kukoricánk termett a szokásosnál. Idén minden jel szerint egy gramm felesleges tengerink sem lesz, ellenkezőleg: masszív behozatalra szorul majd az ország. Ezért a jelenlegi terméskilátások az eddiginél is borúsabb képet festenek a 2023. évi agrár-kereskedelmi egyenlegünkről. A júliusi exportcsökkenéshez a kevesebb kivitt hús és húskészítmény is hozzájárult, ami annál szomorúbb, hogy eközben állati takarmányból többet kellett vásárolnunk a külpiacokról.
Mint lentebb látjuk, az importált mennyiségek terén éppen élelmiszerekből (és nyersanyagokból) a legelőnytelenebb a változás: a teljes magyar export csökkenéséhez 0,3, az import növekedéséhez 0,7 százalékponttal járult hozzáez a termékcsoport. Energiahordozókból mindkét oldalon csökkenést látni, de az export jobban esik, mint az import, ami az áram és a földgáz nagy behozott mennyiségének köszönhető. A gépek terén fordított a helyzet: mindkét oldalon növekedést látni, de az exportált mennyiségben nagyobb az elmozdulás.
Az export már csak a hiány mérséklésére elég
Ha csak a mennyiséget nézzük, a teljes kereskedelem még javítani is tudott júliusban. Ám egy dolog a mennyiség, és egy másik az érték. A januártól júliusig tartó teljes időszakot összevetve 2021-gyel azt találta a KSH, hogy euróban mérve 16 százalékkal nőttek a bevételink, de a behozatallal 27 százalékkal emelkedtek a kiadásaink is. A forint romlása miatt mindez hazai valutában mérve 23 százalékos értéktöbbletet eredményezett a kivitelben, de a behozatalon csaknem 35 százalékot veszítettünk. A termék-külkereskedelmi mérlegünk 6,7 milliárd euróval romlott, a hiány 3,5 milliárd eurót tett ki júliusig bezárólag. És még nincs év vége…
