Hazánk Európa egyik legszárazabb pontja volt idén, és a nyári hőmérséklet 1,5-2,5 fokkal haladta meg a sokévi átlagot. Terméseredményeink ennek megfelelőek. A többi ország sem dicsekedhet az idei hozamokkal. Sorra vesszük a legfontosabb növényeket és előállítóikat.
Extrém időjárás volt
Az 1991 óta elételt évek átlagához mérten idén nyáron fele annyi eső sem hullott Spanyolországban, de ugyanez igaz Dél-Angliára, Észak-Németországra, Belgium nagy részére, Kelet-Magyarországra és Olaszország egyes pontjaira. A Bizottság friss jelentése kiemeli: hazánkban a nyári hőmérséklet 1,5-2,5 fokkal haladta meg a sokévi átlagot, és az augusztus az elmúlt 30 év harmadik legmelegebb hónapja volt. A tavaszi vetésű növények várható hozamai rekord alacsony szintet érhetnek el. A repce vetéséhez jókor jött az augusztus végi és az azóta lehullott csapadék, csakhogy a növény extrém kis területen kerülhetett földbe idén a termesztés költségeinek megugrása miatt.
A rendkívül meleg és száraz időjárás mostanra szinte egész Európában véget ért, csak Spanyolországban küzdenek még vele. A vetési szezon a végéhez közeledik, de a korábban aszály sújtotta régiókban alacsony a talajvízkészlet. Korántsem optimális a helyzet Dél- Franciaországban, Olaszországban, a Benelux államokban, Nyugat-Németországban, Magyarországon és Romániában. A tavaszi vetésű növényeknek már későn jött a csapadék és a maradék termést is veszélyezteti a sok eső. Lengyelország déli részén a túl sok eső olyan mértében károsította az őszi vetést, hogy azt helyenként újra kellett vetni.
Nincs mivel dicsekedni
A kukorica hozamkilátásai az összes fontos termelőországban átlag alatt várható Európában. A becslések még ezzel együtt is túlzottan optimistának tűnnek, hazánkra például 4,5 tonnás átlagot jeleznek előre. A Mezőhír körkérdése alapján (lásd szeptemberi lapszámunkban) bőven 4 tonna alatt marad az idei országos átlag, megfeleződik a korábbi 5 évben megszokott termésmennyiség. Nagy valószínűséggel szükségünk lesz importra, vélhetően Szerbiából és Ukrajnából. A jelentés szerint Franciaországban 8 tonna lehet az átlaghozam, Spanyolországban 10 tonna felett, míg Romániában csak 4,25 – mindegyik átlag alatti eredmény. A portugálok közel 10 tonnás hozama az egyetlen, amelyik jobb az ötéves átlagnál.
A napraforgótermés az összes fontos termelőnél rosszabb lesz a megszokottnál, a románoknál, a franciáknál és nálunk is 2 tonnás átlag körül várható. A hazánkra becsült 2,1 tonnás hozam szintén túlzott várakozásnak tűnik. A szójatermés a románoknál és nálunk 1,9-2 tonna lehet hektáronként, ez viszont akár jobb is lehet a becsültnél. A francia termést 2,4, az olaszt 2,5, az osztrákot 2,8 tonna/hektárra teszik az elemzők.
A krumplitermés Lengyelországban átlagos lesz, országos átlagban 27 tonna/hektár, míg a többi, hagyományosan nagy burgonyatermelő országban 40 tonna/hektár alatt várható, ami átlag alattinak számít. A cukorrépatermés a franciáknál, a Benelux államokban és a lengyeleknél átlagos lehet, míg a németeknél átlag alatti. Csehország az egyetlen, amelyik átlag feletti, 67 tonna/hektáros termést takaríthat be a becslések szerint.
Ez a cikk is érdekelheti a témában: Meglepő terméseredmények: Ukrajna alig veszített a háborún.
