Mit akar a német fogyasztó?

Írta: Gönczi Krisztina - 2022 szeptember 11.

Németország igényeinek megértése azért fontos, mert a GDP-termelés szempontjából ez a világ negyedik legnagyobb gazdasága, ugyanakkor a harmadik legnagyobb élelmiszer-importőre is az USA és Kína után. Nemcsoda, ha az amerikai elemzők egy teljes jelentést szenteltek az itteni fogyasztói trendeknek. Pedig amit írnak, az sokkal inkább fontos nekünk, mint nekik, hiszen Németország agrár-élelmiszeripari beszerzéseinek 80 százaléka az EU többi tagállamából érkezik.

zöldség, tányér, nő
Mivel a legfontosabb piacunk, érteni kell (forrás: foodtempel.de)

Egészség és környezet

Az első fontos tudnivaló, hogy a németek – viszonylagos gazdagságuk ellenére – a világ egyik legtakarékosabb fogyasztói, talán csak a japánok osztják be náluk is jobban a pénzüket. Másrészt a minőségért hajlandóak fizetni, ha úgy érzik, ár–érték arányban megfelelő szolgáltatást kapnak. Mivel az élelmiszer-választás számukra nem létkérdés, megtehetik, hogy nemcsak a minőség alapján, de ideológiák mentén is voksoljanak egy-egy termék mellett. Így vásárolnak GMO-mentes élelmiszert, szabadtartásos tojást, rendelnek vegetáriánus vagy vegán ételt, illetve keresik a helyi termelőt.

Jellemző erre a piacra, hogy erősen keresi a különféle „mentes” címkéket (pl. glutén- vagy laktózmentes), még akkor is, ha ennek semmilyen egészségügyi oka nincs. Ennek megfelelően pontosan tudni is akarják a termék származását, összetételét. Kedvelik a „szuperételeket”, azaz a vitaminokat, antioxidánsokat, nyomelemeket nagy mennyiségben tartalmazó, különösen egészséges ennivalókat. Újabban ilyen hírnévnek örvend a bodza, a homoktövis, de akár a szeder is kiérdemelhetné a címet.

A Coviddal ezek a trendek csak felerősödtek a német piacon, azzal a különbséggel, hogy a hangsúly a fenntarthatóság felé tolódott el. A kisebb ökológiai lábnyom keresése éppúgy megnyilvánul a helyi–regionális termék választásában, mint annak csomagolásában. Továbbá érezhetően erősebb a kereslet a zöldségekre is. A leginkább „fancy” olyasmit vásárolni, ami egyszerre tűnik fenntarthatónak és luxusnak. Kiváló példa erre a Tesla autó, az élelmiszerkosárban pedig fenyőmag, a vargánya vagy egy ismert borászat drága palackja- lehetőleg mind bio minősítéssel.

Receptötlettel jobban eladható

Németország a világ második legnagyobb biopiaca az Egyesült Államok után. Ám amennyire kedvezett ennek a szegmensek a Covid, annyira árt neki a mostani infláció. Az öko címke egy olyan prémiumterméket rejt, amelynek az ára már nehezen emelhető tovább. 2022 első negyedévében 10 százalékkal esett a biopiac forgalma Németországban. (Erről itt írtunk legutóbb: Válság és a luxustermékek, avagy miért nem megy a bio.) A spórolás győzött, de nem az egészség, hanem a „fancy-ség” felett. A zöldségfogyasztás emelkedő trendje ugyanis tartja magát, legfeljebb a bio címke maradt el a termékekről, és több lett az áruházláncokban megvásárolt, akciós áruféleség. (Lásd még: Látszik az árakon: leveszöldséget mindig veszünk, almát nem.)

zöldségtál
A zöldségfogyasztás továbbra is trendi (forrás: nudelheissundhos.de)

A német vásárló tudatossága most leginkább a leárazások keresésében nyilvánul meg. Bár a minőséget keresi, türelemmel kivárja a leárazásokat, szezonális akciókat, nem röstell befőzni és tartalékolni sem. Ennek megfelelően a német kereskedő is kőkeményen alkudozik a beszállítójával, könnyen talál az áruban minőségi hibát.

Apropó: befőzés. A járvány felértékelte az önellátás képességét. Az apró kertek megteltek zöldséges ágyásokkal, a konyhákban lelkesen süt-főz az ifjabb generáció is. Mindez jól passzol a fenntarthatóság, a környezetvédelem hívószavaihoz is. Azok a forgalmazók sikeresek a piacon, akik nemcsak a nyersanyagot kínálják megvételre, hanem elkészítési tanácsot is mellékelnek hozzá. Hazánkban is felismerte ezt a trendet néhány forgalmazó, amelyek a főzésen keresztül viszik közelebb a vásárlót a termékeikhez. Mások a természettel és sporttal kötik össze az étkezést, hiszen az adja meg a mozgáshoz az energiát, az élet alapját.

Újdonságok, pörgés

Az elemzők hangsúlyozzák, hogy a fenti trend ellenére még mindig Németországban a legmagasabb az EU-ban a snack-ek és „on-the-go” temékek – azaz gyors harapnivalók – aránya a kereskedelemben, ezek a forgalmazott áruérték 11 százalékát teszik ki. Ez az élelmiszeripari szegmens a legnyitottabb az újdonságokra. A jelentés készítői úgy vélik, hogy a humán étkezésre engedélyezett rovarok egyszerre újszerűek és belesimíthatók a fenntarthatósági trendbe. Amennyire reformélelmiszer volt eddig a teljes kiőrlésű keksz, annyira az lehet a jövőben a katonalégy lárvája.

A jelentés készítői rámutatnak, hogy a vásárlók megkedvelték a természetes anyagú csomagolásokat, vagy épp a csomagolás-mentességet, és saját maguk is jobban őrzik bevásárló szatyraikat. Ezek ennek megfelelően szebbeké – igényes reklámhordozókká – is váltak. Lényeges változást hozott a Covid a vásárlási szokásokban is, hatalmasat ugrott az e-kereskedelem az élelmiszerek terén is.