fbpx

A termelők és a fogyasztók közötti kapcsolat újrateremtése

Írta: MezőHír-2023/05. lapszám cikke - 2023 május 31.

A közvetlen fogyasztóknak történő értékesítés olyan előnyökkel járhat a gazdálkodók számára, amelyek segítik őket a kockázatos és versenykörnyezetben való üzletben maradásban.

Visszatérés a forráshoz

Habár ilyen jellegű hazai összehasonlító adatot nem sikerült találni, de a francia példa is jól szemlélteti a változásokat. Két évszázaddal ezelőtt az átlagos ellátási távolság a párizsi régióban nagyjából 150 km volt. Ma ez körülbelül 660 km (az összes termék átlaga együttvéve, csak a tengerből származó termékek kivételével). A távolság 200 év alatt több mint négyszeresére növekedett. Abban az esetben, ha léptéket váltunk, ha kiszélesítjük ennek az elemzésnek a hatókörét, látni fogjuk, hogy Európa-szerte a gyümölcsök és zöldségek átlagosan 1500 km-t tesznek meg a termőföld és a fogyasztó tányérja között. A déligyümölcsök vonatkozásában az átlagos szállítási távolságra vonatkozó uniós adat nálunk is megállja a helyét. Továbbá az átlagos ellátási távolságra vonatkozó párizsi adat arányaiban nézve nálunk is érvényes lehet.

Bár az élelmiszereink által megtett távolság jelentősen növekedett, a gazdálkodó-vásárló közvetlen kapcsolat soha nem tűnt el teljesen.

Az elmúlt évek során olyan mindenkit érintő kihívásokkal – a klímaváltozás, a pandémia vagy éppen a szomszédunkban folyó háború – voltunk kénytelenek szembesülni, amelyek felkiáltójelként kell hogy világítsanak számunkra a biztonságos élelmiszer-ellátás fontosságának vonatkozásában, ami tulajdonképpen a helyben, fenntartható módszerekkel előállított, egészséges és elérhető élelmiszerek stratégiai szerepét jelenti.

Fenntarthatóság és termelékenység

Hogyan termelhetnek a gazdák továbbra is magas minőségű élelmiszert megfelelő mennyiségben és megfizethető áron, csökkentve ugyanakkor azok mezőgazdaság környezeti hatásait? A fenntarthatóbb mezőgazdasági módszerek alkalmazása segíthet ebben. A jelenlegi élelmiszerrendszer jelentős kihívásokkal néz szembe a fenntartható fejlődés szempontjából társadalmi, gazdasági és környezeti dimenziók mentén. Ezek a kihívások gyakran az iparosodott termelési folyamatokhoz, valamint a hosszabb és kevésbé átlátható elosztási láncokhoz kapcsolódnak. Így a rövid élelmiszer-ellátási láncokon keresztül szorosabb elosztási rendszerek fenntartható alternatívának tekinthetők.

Minden vállalkozás tisztában van azokkal a kihívásokkal, amelyek a termelékenység növeléséhez járulnak hozzá anélkül, hogy a lépés káros hatással lenne az üzlet más területeire.

A fenntarthatósági célok csak az agrárium és az újítók kollektív erőfeszítéseivel érhetők el, akik együtt képesek felismerni az új technológiák alkalmazásának hatalmas előnyeit a folyamatok észszerűsítése, valamint a hozam és a termelékenység maximalizálása érdekében anélkül, hogy befolyásolnák a bolygó létfontosságú erőforrásait, és így biztosítva a fenntartható jövőt. Három terjesztési csatorna A megtermel áruféleségek vonatkozásában háromféle terjesztési csatorna létezik: közvetlen, rövid és hosszú. Ez a három együttesen is előfordulhat egyetlen elosztási stratégián belül is.

A közvetlen csatornák olyan értékesítést jelentenek, amelyek közvetlenül kötik össze a termelőt a fogyasztóval. A közvetlen csatorna fő előnye, hogy kiiktat minden közvetítőt, és így több pénzt hagy a termelőnél, aki szabadabban határozhatja meg az eladási árat. Lehetővé teszi továbbá a termelők és a fogyasztók személyesebb kapcsolatának kialakítását, a termelési módszerek megismertetését. Az eladó számára, aki egyben a termelő is, ez a közvetlen kapcsolat a vásárlókkal lehetővé teszi, hogy közvetlenül megtapasztalja, mi tetszik a vásárlóknak, mit várnak el a termékektől, mik a vásárlás akadályai vagy éppen ellenkezőleg, a kiváltó okok stb.

A közvetlen értékesítés esetén is van az éremnek egy másik oldala is. Ha az áruk tárolása nem oldható meg a gazda saját portáján, akkor felléphet raktározási költség, ami többletkiadásokat von maga után.

A rövid (élelmiszer-ellátási) csatorna (a szakirodalomban többnyire az angol kifejezés, a Short Food Supply Chain mozaikszavaként, vagyis SFSC-ként találkozhatunk vele) annyit jelent, hogy csak egyetlen közvetítő van a termelő és a fogyasztó között. A rövid csatorna a mezőgazdasági termékek kereskedelmi forgalomba hozatalának egyik módja, aminek három fő módja van:

‑ Közvetlen értékesítés a termelő és a fogyasztó között: pl. farmon belüli értékesítés, termelői piacok, internetes kiszállítás közvetlenül az élelmiszer-termelőktől, dobozos szállítási rendszerek.

‑ Közösség által támogatott mezőgazdaság: partnerség emberek csoportja és egy gazdálkodó között. A tagok általában a tenyészidőszak előtt fizetnek egy megállapodás szerinti díjat, és cserébe megkapják a gazdálkodó által megtermelt áru egy részét.

‑ Közvetítők: a fogyasztóknak közvetítőn keresztül értékesített termékek, amelyek világos információkat jelenítenek meg a termék előállításában érintett személyekről és helyekről. A közvetítők közé tartoznak a szupermarketek, speciális kiskereskedők, hentesek és éttermek stb.

Ez az értékesítési mód tárolókapacitást és jó logisztikai képességet igényel a termelőtől, annak érdekében, hogy nagy reakciósebességgel tudjon reagálni az egyes értékesítési helyeken a készlet változására. A fenntartható fejlődés és a helyi fogyasztás összefüggésében a rövid csatorna ugyanúgy népszerű a fogyasztók körében, mint a közvetlen. Ma a rövid csatornák jövője nagymértékben függ az uralkodó termelési rendszerektől, a fogyasztói elvárásoktól és gyakorlatoktól, valamint a helyi szinten kialakított támogató struktúráktól. A hosszú (élelmiszer-ellátási) csatornák azok, amelyekben egynél több közvetítő vesz részt. Legfőbb előnyük, hogy leveszik a termelő válláról a marketing- és értékesítési költségek terhét. Lehetővé teszik azoknak a fogyasztóknak az elérését is, akik földrajzi távolságuk, fogyasztási szokásaik vagy egyéb tényezők miatt egyébként a közvetlen csatornán elérhetetlenek.

A hosszú csatornáknak azonban hátrányaik is vannak, amik leginkább anyagi szinten jelentkeznek. A gazdálkodók esetében a hosszú csatornák gyakran nagyon előnytelennek bizonyulnak, mivel a termelő nem határozhatja meg szabadon az eladási árat a végfelhasználónak vagy akár a különböző közvetítőknek. Így sok gazdálkodó kellő értékesítési csatorna hiányában veszteséges értékesítésre kényszerülhet, miközben a meghatározó forgalmazói márkák és az élelmiszeripar jelentős haszonra tesz szert.

Újra összekapcsolják a termelőket és a fogyasztókat

Ahogy azt már korábban kifejtettük, a rövid élelmiszer-ellátási csatorna egy alternatív stratégia, amely lehetővé teszi a termelők számára, hogy visszanyerjék aktív szerepüket az élelmiszerrendszerben, mivel ők a helyi termelésre összpontosítanak – a decentralizált regionális élelmiszerrendszerekre, amelyek minimalizálják a lépések számát és az élelmiszer által megtett távolságot. Ez lehetővé teszi a kisvállalkozások számára, hogy olyan élelmiszer-ellátási láncokat hozzanak létre, amelyek „függetlenek” a nagyobb rendszertől. A termelők és fogyasztók közötti közvetítő szakaszok jelentős részének – például a nagykereskedelem és a forgalmazás – kiiktatásával újra felfedezhetővé válnak a helyi területek , valamint új kapcsolatot alakulhatnak ki a mezőgazdaság és a városi világ – vagyis a gazdálkodók és a fogyasztók – között.

A rövid ellátási lánc megkönnyíti a méltányos ár elérését is, mivel a fogyasztók megismerhetik a mezőgazdaság és az élelmiszer-termelés „valódi” költségeit. Ez a rendszer lehetővé teszi a termelők számára, hogy méltó jövedelmet kapjanak munkájukért, a fogyasztók pedig kevesebbet fizessenek, és pontosan tudják, miért fizetnek. A rövid csatornák erősítik az élelmiszer-örökséget, és fenntartják a regionális kulturális identitást. Így a helyi gazdaságok helyreállítását ígérik a közösségi bevételek visszaforgatásával, új munkahelyek teremtésével, tudás és készségek megosztásával.

Az élelmiszer-ellátási lánc lerövidítése azonban nem ilyen egyszerű. A sikeres, ilyen jellegű rendszereknek ugyanis válaszolniuk kell a globalizált agrár-élelmiszeripari rendszer és annak számos dimenziója által generált problémákra: a térbelitől a technológiaiig, a higiéniától a táplálkozásig, a logisztikától a szereplők számáig.

A rövid csatornák erős interperszonális kapcsolatokat hozhatnak létre a termelők és a fogyasztók között, csökkenthetik az élelmiszer-termelés szénlábnyomát, és pozitív társadalmi hatást gyakorolhatnak a helyi közösségekre. A kistermelők jelentik a rövid csatornák „szívét”. Jelentős szerepet játszanak az egészséges, sokszínű és ellenálló (jövőbeni) élelmiszer-közösségek létrehozásában. Ennek a rendszernek köszönhetően a kisvállalkozások közösséget építhetnek a gazdaságban és környékén egyaránt, a végső fogyasztóhoz való hatékonyabb információtovábbítás és a kis mennyiségű termék elhelyezésének lehetősége miatt. Sajnos a rövid csatornák fejlődését közvetett és közvetlen rendszerszintű akadályok nehezítik. Az első problémát az jelenti, hogy az érintett őstermelőknek gyakran csekély alkuerejük van, és a piac felskálázása továbbra is jelentős kihívást jelent. A rövid ellátási lánc kezdeményezéseinek konkrét aktiválása tőkeigényes tevékenység. Ezért a helyi vállalkozások lehetőségei a rendelkezésre álló erőforrások hiánya miatt korlátozottak. Ezért nem valósulhat meg bizonyos – kereskedelmi és értékesítést megelőző – funkciók megfelelő hatékonyságú ellátása.

Az élelmiszerek jellege – szezonalitása és különösen a minőségi és mennyiségi rugalmasság – töredezett kínálatot generál. A rendelkezésre álló emberi és anyagi erőforrások hiánya megakadályozza a termelőket bizonyos funkciók ellátásában, és logisztikai nehézségeket okoz. Az anyagi erőforrásokhoz (különösen az infrastruktúrához és a technológiához) való korlátozott hozzáférés, valamint a szigorú szabályok betartásához szükséges szakmai segítség hiánya tovább súlyosbítja ezt az amúgy is kihívásokkal teli helyzetet.

A rövid élelmiszer-ellátási láncban részt vevő őstermelők gyakran több egyidejű feladatot látnak el: értékesítői, hirdetői és PR-szakértői feladatokat is be kell tölteniük. Nem meglepő módon időnként hiányoznak a vezetői képességeik, a jól képzett munkatársak és a piacra jutáshoz szükséges jogi ismeretek.

SZERZŐ: CZÉKUS MIHÁLY