Szégyen a hazai termelékenység, a mezőgazdaság kivétel

Írta: Gönczi Krisztina - 2022 július 17.

Még a V3 átlagától is gyengébb a hazai munka termelékenysége. Az EU 27 tagállamából a 24. vagyunk ebben a tekintetben – állapítja meg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) termelékenységi jelentése. Ugyanakkor a mezőgazdaság a nemzetgazdaság második legfejlődőképesebb területe. Fénysebességgel fejleszt, miközben árai hosszú távon nagyon stabilak. Ha a boltba lépve nem ezt látjuk, akkor erről nem a gazdálkodó tehet.

drón
Az agrárium fénysebességgel fejleszt, miközben árai hosszú távon stabilak (fotó: Horizont Média)

Mélyen az uniós átlag alatt

Két év után jelent meg ismét az MNB termelékenységi jelentése. (A 70 oldalas irat itt olvasható.) Az egy foglalkoztatottra jutó GDP tekintetében 2019-ben az uniós átlag 72,3 százalékát hoztuk, ezzel csak három országot tudtunk felülmúlni: Portugáliát, Görögországot és Bulgáriát. Románia 8 hellyel előttünk állt a sorban. 2021-ben Romániával és Lettországgal együtt az utolsó előtti helyeken álltunk, a sort ismét a bolgárok zárták. A V4-ek közül kiemelkedő Csehország teljesítménye, de egy hajszálnyival Szlovákia is előttünk jár.

egy főre jutó GDP

Az egy munkaórára jutó GDP tekintetében 2021-ben az uniós átlag 65,9 százalékán álltunk, ez enyhe javulást jelent a 2019. évi 65,3 százalékos értékhez képest. Ezzel felkerültünk Románia szintjére, lehagyva a letteket, szlovákokat és bolgárokat.

egy munkaórára jutó GDP

A mezőgazdaság kicsi, de erős

A GDP előállításában 2021-ben a legfontosabb termelési ágak: a feldolgozóipar (21,9%), a kereskedelem és turisztika (17,3%), valamint a tudományos tevékenységek (9,2%) voltak. Ez a három terület állította elő a hazai össztermék közel felét. Bár agrárországnak tartjuk magunkat, a mezőgazdaság a teljes hazai GDP mindössze 3,9%-át adta. Az ágazatban az egy főre jutó termelési érték 9,9 millió forint volt.

A 2021-es kilábalási évben csak az agráriumban nem javult az egy főre vetített GDP értéke, amihez bizonyára hozzájárult, hogy az itt megtermelt érték nagy szeletét adó kukoricatermés rosszul sikerült, és azt is csak nagyon vonakodva adtuk el. Ugyanakkor az elmúlt 19 évben az infokommunikáció és a mezőgazdaság terén történt a legnagyobb előrelépés a termelékenység javulásában. A mezőgazdaság ez idő alatt mintegy 85 százalékkal hatékonyabbá vált, miközben az árai csak mintegy 65 százalékkal emelkedtek. Ehhez képest az építőiparban a termelékenység semmit nem javult, míg az árak 132 százalékkal nőttek!

Nem a termelő drágítja az élelmiszert

Az elemzés rámutat: a fejlődőképesebb ágazatok hosszú távon stabilabb árakat mutatnak, jobban reagálnak a gazdasági helyzet változására, és inflációs környezetben szabályosan fékezőerőt fejtenek ki az árak elszabadulására. A legnagyobb defláló erőt az infokommunkáció fejti ki, ahol a teljesítmény 57 százalékos javulását csak 11 százalékos áremelkedés követte az elmúlt 19 évben. A második legstabilabb árakkal bíró ágazat a mezőgazdaság a fentebb említett számokkal, a harmadik pedig a feldolgozóipar. Ezen belül az élelmiszeripar 25 százalékkal vált hatékonyabbá, miközben árai 85 százalékkal emelkedtek. A kereskedelem 45 százalékos termelékenység-javulását pedig az árak mintegy 90 százalékos megugrása kísérte.

Vagyis a mezőgazdaság – bár kis súlyú ágazat – a nemzetgazdaság második legfejlődőképesebb területe. Fénysebességgel fejleszt az feldolgozáshoz és a kereskedelemhez mérten, miközben árai – hosszú távon – nagyon stabilak. Ha a boltba lépve nem ezt látjuk, akkor erről nem a gazdálkodó tehet. (Lásd: Háromszorosára drágul a barack, mire a boltba ér.)

A Mezőhír augusztusi lapszáma az agrárium munkaerőpiaci gondjaival foglalkozik, feltérképezi az egyes országrészekben adható gépkezelői fizetéseket, és sorra veszi a munkaerő megtartásának és motiválásának módjait.