fbpx

A tradicionális gyógynövények növényvédelmi hatása

Írta: MezőHír-2022/6. lapszám cikke - 2022 június 15.

Írásomat alapvetően a hagyományos népi gyógynövényismeret és -használat keretein belül szeretném bemutatni. Alapvetően tíz olyan gyógy- és fűszernövényt szeretnék ismertetni, amely nagy segítséget jelent a tradicionális biotermesztésben.

Eleink a gyógynövények hatását elsősorban tapasztalati úton, sokéves megismerés során szerezték meg, majd ezt követően tudatosan is ismertté vált hatásuk alapozta meg a gyógynövények szerepét, nemcsak a humán, hanem a növényegészségre gyakorolt hatásuk miatt.

A gyógynövények hatása a „szelíd” növényvédelemben

Egyes gyógy- és fűszernövényeknek igen erős növényvédelmi hatást tulajdonítanak, a gyógynövények alkalmazásuk során ápolják, valamint megvédik az egész növényi szervezetet a károsítóktól, ugyanakkor arra is képesek, hogy helyreállítsák a szimbiotikus kapcsolatokat. Ezzel pedig fenntartják a filoszféra-rizoszféra helyes ökológiai balanszát. Mi is az a filoszféra és a rizoszféra? A levélen, valamint a gyökérzet közvetlen közelében élő hasznos mikrobák összesége, amiket sajnos a modern mezőgazdasággal nagymértékben kiirtottunk. Ezért szinte alig van megfelelő hasznos növénymikrobiom a termesztett növényeken. Ez egy óriási veszély, mert a növény csakis úgy egészséges, ha ezek a például a fotoszintézist segítő baktériumok stb. nem károsodnak. Ezt a folyamatot állítják helyre bizonyos gyógynövények!

Vérehulló fecskefű
1. kép. Vérehulló fecskefű (Chelidonium majus)

A gyógynövények kivonatának használatával a levelek külső epidermisze megerősödik, valamint az asszimiláció és a stressztűrő képesség is fokozódik. A gyógynövények hatóanyagai javítják a reproduktív folyamatokat, ebben az esetben a termés kötése fokozódik, így érhető el a többlethozam. Emellett fokozzák a termés mennyiségét, minőségét, összeségében javul az egészséges növény terméspotenciálja.

Milyen hatásokra képesek egyes gyógynövények?

Az indiai orgona a rovarriasztó hatásért felel, ezek mellett a filoszszférának pozitív tápelem- és ásványianyag-összetételt is biztosít. Az egyik legfontosabb hatóanyaga az azadirachtin, amely a kártevőre nézve táplálkozásgátló hatású. Ugyanakkor találhatók még benne limonoidok, gliceridek, különféle polifenolok, valamint nimbolidot, triterpéneket és béta-szitoszterint tartalmaz. A filoszszféra életközösségét is képes helyreállítani, így segíti a különféle külső sebek gyógyulását, valamint az új hajtások regenerációját, és gátolja a beteg részek terjedését. Az állatgyógyászatban is használják. A növény fontos szerepet kap az elsivatagosodás elleni védelemben, fája kedvezően befolyásolja a talajok termékenységét.

A nagy csalán, ásványi anyagának köszönhetően, javítja a növény önvédekező képességét, valamint a levéltetvek, üvegházi molytetvek és atkák gyérítésében is nagy szolgálatot tesz, ezeken kívül quercetrin- és egyéb flavonoid származékainak köszönhetően növeli a növény egészségét. A csalánban – a teljesség igénye nélkül – a következő anyagok találhatóak: vitaminok, kumarin, hangyasav, klorofill, ásványi sók, szerves savak, glukonin, ecetsav, cseranyagok, betain (növekedést serkentő hatóanyag), acetofenon, galluszsav stb. A vérehulló fecskefű évelő gyom-, de egyben gyógynövény is. Alapvetően izokinolinvázas alkaloidok találhatók benne. A fő alkaloid hatóanyagok mellett jelen vannak egyéb bioaktív anyagok, makro- és mikroelemek is. Elsősorban a károsítókat képest elriasztani, toxikus hatásának köszönhetően.

A mezei zsurlót kötőszövetek, polipok és vérzések kezelésére használják a humán gyógyászatban. A növényvédelemben erősíti a növény védekező képességét a külső tényezőkkel szemben. A gombás betegségek (főleg lisztharmat, peronoszpóra, botrytis) a kártevők közül pedig a levéltetvek és más rovarok riasztására alkalmas. Mivel viszonylag magas, 10% körüli a szilíciumtartalma, ezért erősíti a levél epidermiszét és a növényi sejtek külső rétegét. Gombaellenes hatású a növénybetegségekre nézve.Hatásmechanizmusa a növény ellenálló képességének javításán alapszik. Vizsgálatok szerint venturiás varasodással és lisztharmattal fertőzött alma, valamint a dérgombával fertőzött őszibarack kórokozói ellen hatékony.

A fekete nadálytő javítja a növekedést, valamint kedvező hatással van bizonyos baktériumos és gombás fertőzésekkel szemben. Hatóanyagai rendkívül összetett alkaloidok, hiszidin, kobalt (nitrogén megkötését végzik), kávésavszármazékok, szilícium, szaponinok stb. A gilisztaűző varádics baktériumos, valamint gombás (varasodás, lisztharmat) betegségek ellen hatékony, továbbá jó rovarriasztó a legkülönfélébb kártevőkkel, köztük hangyákkal szemben. Hatóanyagai illóolajok, tanacetin, keserűanyagok, borkősav stb.

A fehér üröm hatóanyaga a cink, fehérjék, glikobrassicin, mustárolaj-glikozid, sóskasav, myrocyn, szinalbin stb., és a növényvédelemben elsősorban a lepkefélék, káposztalegyek, sárgarépalégy ellen hatékony. A tormát a magyarok kurkumájaként is emlegetik, ugyanis sokrétű módon támogatja az emberi szervezetet. Tartalmaz szinigrineket, amelyeknek antioxidáns hatásai vannak, sőt erősítik az immunrendszer működését és a fehérvérsejtek termelődését. Több hatóanyaga okán szerepet játszik a növények védelmi rendszerében, valamint erős fungicid- és baktericidhatású.

A torma, hatóanyagainál fogva, jó hatású állománykezelés esetében csonthéjas gyümölcsök moníliás fertőzésével szemben. Ha a torma leveleit leforrázzuk és kevergetve áztatjuk 15 percig, ezt a levet négyszeresére hígítva használhatjuk a betegségek ellen. A fokhagyma hatóanyaga az allicin, az acetaldehid, az alanin, alnin, arginin, borostyánkősav, hisztidin, kénes illóolajok, rutin mint flavonoid, továbbá koffeinsavat, szalicilsavat, trigonellint stb. tartalmaz. Fertőtleníti a növényt, valamint a baktériumos és gombás betegségek ellen kedvező hatású. A hangyákat jól riasztja, szilvánál az ormányosbogarakat gyéríti, levéltetvek ellen jó, a gyümölcstermesztésben a gombabetegségeket fékezi, illetve a szamócaatka fertőzését csökkenti. A chilipaprika kapszaicintartalmánál fogva segít kordában tartani a hernyókat, atkákat, levéltetveket, és a poloska ellen is van hatása.

Mezei zsurló
2 kép. Mezei zsurló (Equisetum arvense)

A kutatásról

A kutatást paprika- és paradicsomnövényeken végeztem, hajtatásban 100-100 növényt raktam be kísérlet alá növényfajonként. A kezelt kapta az ismertetett gyógynövények ázatát, a kezeletlen pedig a kontroll volt, ami semmilyen kezelést nem kapott. A növények tápanyagellátását fermentált szerves agyagokkal elégítettem ki. Az öntözés csepegtető rendszeren keresztül végeztem. Az általam figyelt károsítók: paprikánál a nyugati virágtripsz, levéltetvek, molytetvek, gyapottok-bagolylepke, takácsatkák, poloskák, lisztharmat, passzalóra, szklerotínia, botrytis. A paradicsomnál az alábbi károsítókat találtam: nyugati virágtripsz, levéltetvek, molytetvek, gyapottok-bagolylepke, takácsatkák, poloskák, phytophthora, alternária, lisztharmat, botrytis. Ugyanakkor az egyéb növényekre gyakorolt hatásokat is kísértem. Összesen 10 alkalommal vettem fel a fertőzött leveleket. A gyógynövények ázatából összesen 8 alkalommal kezeltem a növényeket.

Gilisztaűző varádics
3. kép. Gilisztaűző varádics (Tanacetum vulgare)

Az eredmények ismertetése és szakmai vélemények

A gyógynövények ázatával való kezelések növényvédelmi szempontból igen hatékonynak bizonyultak. A kezelések hatékonyan befolyásolták a hajtatott paprika (nyugati virágtripszek, levéltetvek, üvegházi molytetvek, gyapottok-bagolylepkék, takácsatkák) kártevőegyüttesét. Véleményem szerint jelentősen csökkent a károsítások gyakorisága. Feltételezhetően ez a jó repellens hatással hozható összefüggésbe. Az említett kártevők esetében a két kezelés (kezelt-kontroll) között jelentős különbséget tapasztaltam. A poloskák kivételével szinte az összes kártevőtől képes voltam megszabadítani a vizsgált növényállományt. A poloskák esetében is volt érezhető hatás, ami nem mellőzhető, de ezek nem voltak olyan jelentősek a vizsgálataim során. A gyógynövények ázatával való kezelés a hajtatott paprika kórokozóival (paprikalisztharmat, passzalóra, szklerotínia, botrytis) szemben igen hatékonynak bizonyultak.

Fekete nadálytő
4. kép. Fekete nadálytő (Symphytum officinale)

Az összes betegség számottevő különbséget mutatott a kontrollhoz képest. A legerélyesebb gombaellenes hatást a paprika passzalórás betegségénél tapasztaltam, ugyanakkor szinte az összes általam vizsgált kórokozóval szemben óriási pozitív eltéréseket tapasztaltam a két kezelés között. A kezelt paprikák hozama 14%-kal emelkedett a kontrollhoz képest, valamint az értékesíthető termés minősége is javult, továbbá a kezelések hatásaként finomabb bogyók fejlődtek, és az eltarthatóság is növekedett. A növények jól növekedtek, a talaj magas nátriumtartalma miatti korai vénülés nem következett be. Mindvégig jó növénykondíciót figyeltem meg a kezelt növények esetében.

A paradicsom kártevőivel (nyugati virágtripszek, levéltetvek, üvegházi molytetvek, gyapottok-bagolylepkék, takácsatkák) szemben is jelentős hatást nyújtottak a gyógynövények ázatai. Minden vizsgált betegségre nézve elmondható, hogy a kezelések között nagymértékű különbségek voltak. A poloskáknál azonban nem volt olyan nagy eltérés, de még ez a hatás is elegendőnek bizonyult ahhoz, hogy a növények ne szenvedjenek el komoly termésveszteséget. A terméskárosítás nem volt így sem számottevő. A hajtatott paradicsom kórokozóival (phytophthora, alternária, lisztharmat, botrytis) szemben a kezelések nagy különbséget mutattak. Ez igen komoly hatékonyságotjelent hajtatásban, ahol a szinte állandó párás környezetben a kórokozók hamar képesek megfertőzni a növényt. Paradicsomnál 15%-kal több hozamot mértem a kontrollhoz képest, a fürtökön lévő virágok jól kötöttek, a növények egyenletesen fejlődtek, valamint a tárolhatóság is javult.

Fehér üröm
5. kép. Fehér üröm (Artemisia absinthium)

Az ismertetett gyógynövények ázatával való kezelés igen jól szerepelt a kutatásomban, mindkét növénynél erős gátlást adott a patogén kórokozókkal, illetve a kártevőkkel szemben, és a hozam is növekedett. Ezeknek a gyógynövényeknek az alkalmazása már igen kedvezően befolyásolja a növények egészségügyi állapotát, ugyanakkor a poloskák ellen érdemes külön védekeznünk. A kapott jó eredmények valószínűsíthetően elődlegesen azzal hozhatók összefüggésbe, hogy a gyógynövények hatóanyagai kedvezően befolyásolták a növények egészségét, másodlagosan pedig azzal, hogy a tíz ismertetett gyógynövény a növények felületén élő hasznos mikrobaközösséget táplálta. Ez igazán jelentős, mert jól tudjuk, hogy a növények levélfelületén olyan élő szervezetek is helyet kapnak, amik segítik a növény önvédelmét külső behatásoktól. Sokéves tapasztalataim szerint az általam bemutatott gyógynövények kivonatából való kezelések csakis akkor lehetnek hatékonyak, ha már jól kialakított biogazdálkodásunk van, vagyis az általam elért igen kedvező eredmények azért születhettek, mert alapvetően vegyszermentes gazdálkodást folytatok. Olyan helyeken, ahol a növényeket mesterségesen, szó szerint „felfújják”, kevésbé hatékony, mert itt nincsenek meg azok a bioorganikus feltételek, mint egy biogazdaságban.

Indiai orgona
6. kép. Indiai orgona (Azadirachta indica)

Konvencionális hajtatásban, ahol a növények többnyire laza szövettel rendelkeznek, valamint a filoszszféra életközösségei elégtelenül működnek, ilyen esetben az említett gyógynövények hatékonysága kevésbé lesz intenzív. Ugyanakkor úgy gondolom, hogy vegyszermentes gazdaságokban a kedvező hatásaik miatt nagy szerepet kaphatnak e gyógynövények. A nagyüzemi növénytermesztésnél azonban csak abban az esetben lehetnek hatékonyak a gyógynövények, ha ún. „szelíd” növényvédelmet alkalmazunk, és nagy hangsúlyt fektetünk a természet biodiverzitásának a fenntartására.

SZERZŐ: NÉMETH TAMÁS NÖVÉNYORVOS-BIOLÓGUS, A PAPRIKA PARADICSOM SPECIALISTÁJA, KUTATÓ, A VEGYSZERMENTES TERMESZTÉS KÉPVISELŐJE