Évente félmilliárd dollárt hoz a nemzetgazdaság konyhájára a világszerte keresett magyar vetőmag. Mégsem biztos a jövője, ha az ágazat nem tudja megőrizni a versenyképességét.
Jók vagyunk, de fejlődni kell
Hazánk élen jár a vetőmagexportban, és egyike a világ tíz legjelentősebb vetőmag-előállító országának – jelentette ki a régi-új agrárminiszter a napokban. Nagy István a Magyar Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és kirgiz partnere közötti együttműködési megállapodás aláírásán kijelentette: az élelmiszerbiztonságot megalapozó stratégiai ágazat fontosságát a járvány és háború is világosan megmutatta. Ám a magyar agrárium csak akkor tudja megőrizni és javítani a versenyképességét, ha folyamatosan fejleszti a növénytermesztés számára kiváló alapanyagot biztosító genetikai alapokat is.
500 millió dolláros üzlet
Nagy István szerint a terület fontosságát jól mutatják a számok is: Magyarországon több mint 900 intézmény és vállalkozás foglalkozik vetőmag nemesítéssel és előállítással. Szakembereink évente százezer hektár feletti területen dolgoznak azért, hogy több mint 500 millió dollár értékű minőségi vetőmagot állítsanak elő. A miniszter példaértékűnek nevezte a Magyar Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és a kirgiz Vetőmag Szövetség közötti megállapodást.
További drágulás várható
Mint laptársunk nemrég írt róla, a koronavírus-világjárvány után még komolyabb nehézségek elé néz a vetőmagágazat. Az élelmiszerbiztonság érdekében muszáj megőrizni az ágazat versenyképességét – hangsúlyozta Takács Géza. A VSZ elnöke a szervezet minapi küldöttgyűlésen kifejtette: az elmúlt három évben csökkent az vetőmag-export értéke, az orosz-ukrán válsághelyzet pedig még inkább nehéz helyzet elé állítja az exportorientált ágazatot. Az egyik legértékesebb exportcikkből, a hibridkukorica-vetőmagból például az elmúlt évben 11 milliárd forinttal kevesebbet értékesítettek a külpiacokon. Ez azt jelenti, hogy mintegy 600 ezer hektárnyi kukoricamennyiséggel kevesebbet adtak el, elsősorban a keleti piacokon. Pénzügyi problémák miatt Ukrajnába, adminisztratív nehézségek miatt Oroszországba – már az orosz-ukrán konfliktus előtt is – lényegesen kevesebb kukorica-vetőmagot szállítottak a magyar cégek, a válsághelyzet pedig még inkább megnehezíti a térségbe irányuló exportot. További probléma a gazdák szempontjából, hogy bár eddig a mezőgazdasági átlagnál kisebb mértékben, 10-15 százalékkal drágultak a vetőmagok, de a következő időszakban áremelkedés következik majd be e területen is.
