Műtrágyakrízis sokkolja a termelőket. Hogyan tovább?

Írta: MezőHír-2022/03 lapszám cikke - 2022 március 14.

A klímaváltozás okozta stresszhatások érzékenyen érintik a növénytermesztést. A kiegyenlítetlen csapadékeloszlás és a hőmérséklet növekedése többségében negatívan befolyásolja a termésátlagokat és a jövedelmezőséget, de ha ez még nem lenne elég, műtrágyaár-robbanás is növeli a termelési kockázatokat. A 40. AGROmashEXPO-n a Magyar Talajvédelmi Szövetség „Alternatív lehetőségek a tápanyag-gazdálkodásban, avagy hogyan pótolható a kieső műtrágya?” fóruma is ezt a kérdést járta körbe.

talaj

Mi vár ránk?

Az időjárás melegedése mellett a csapadék eloszlásának hektikussága is jelentősen megerősödik. A következő időszakban olyan kultúrák termesztésébe kell belekezdeni, amelyek folyamatosan zöld felülettel borítják szántóinkat, ami a talajok kiszáradását fékezheti, illetve a hirtelen lehulló csapadékot is jobban meg tudja tartani, nem engedi elfolyni a talajfelszínen, egyúttal megvédi a talajt az eróziótól. A másik lehetőség a fajtaválaszték átalakítása olyan irányba, ami a rövidebb tenyészidejű kultúráknak is elegendő vegetációs időt biztosít. Az őszi vetések egyre szárazabb körülmények közé kerülnek, amik rontják a csírázási és a kezdeti fejlődési lehetőségeket. A csapadék eloszlásának hektikussága miatt a betakarítás időpontját is egyre nehezebb meghatározni. Ezekkel a kihívásokkal szemben a rendelkezésre álló csapadékot jobban hasznosító fajták kellenek, az alapvetően más környezetben kialakítottak használata helyett hazai nemesítésű, az itthoni adottságokhoz jobban alkalmazkodó fajtákra van szükség.

A felmelegedés csökkentheti a hozamokat is, ezért célszerű nagyobb értékű szántóföldi kultúrákat termeszteni, ezáltal a kisebb hozammal is legalább változatlan, de jobb esetben magasabb árbevételt lehet elérni. Fontos, hogy az öntözéssel érintett területek talaja is stabil szerkezetű legyen, különben az öntözővíz sem tud hasznosulni. A talajművelést csak az adott műveletre optimális nedvességállapotban végezzük, ehhez pedig rendszeresen ellenőrizzük a talajállapotot. A menetszámcsökkentés, a forgatás kerülése és a talaj minél kisebb taposása a talajélet, a szerves anyag megőrzése és a szerkezet megóvása miatt javaslandó technológiák. A táblát minél hosszabb ideig fedje növény, alkalmazzunk takarónövényeket, vagy hagyjunk szármaradványt a talaj takarására. Nehéz univerzális receptet mondani, mert mások a talajok, a mikroklimatikus viszonyok, az egyes gazdaságok adottságai. Ezért célszerű megismerni a talajt, használni a talajvizsgálati módszereket, javítani a feltárt talajhibákat.

Ha eső lesz is, de hogyan pótolható a kieső műtrágya?

„Az elmúlt időszakban megnövekedett műtrágyaárak, valamint nehézkes beszerezhetőség mellett alternatív lehetőségeket keresnek a termelők. De a változás nem most kezdődött” – vázolta fel a helyzetet Petőházi Tamás, a GOSZ elnöke. Hazánkban az elmúlt években megváltozott a műtrágya-felhasználás. Az évi 1,6-1,8 millió tonna műtrágya felvásárlása a négy negyedévben egyenlő arányban oszlott el, ami az elmúlt két évben az első negyedévre koncentrálódott (35–45%). Ehhez még hozzájött a németországi energiapolitika, akiknek nincs atomerőművük, a szénerőműveiket bezárják, egyedül a földgáz maradt mint tartalék energiaforrás. Ráadásul Kutina gyára egy földrengés következtében leállt több hónapra, valamint december elején az Azomures Marosvásárhely melletti műtrágyagyára is beszüntette működését. További zavart okoz a piacon az ukrán műtrágyagyárak Oroszországból származó földgázellátottsága. Mindenki próbálja a lakossági igényeket kielégíteni és az ipari felhasználókat korlátozni. Összegezve: van egy nagyon komoly földgázhiány az ipari felhasználók részéről, illetve aki teheti, nem gyárt ilyen drága földgázból műtrágyát. „A küszöbön álló Green Deal egyik elvárása: a műtrágya-felhasználás20%-kal való csökkentése. Bár még nem látható az sem, hogy mihez képest fogják mérni ezeket a csökkentéseket, hisz jelenleg „maguktól” csökkennek a számok, de az tény, hogy valamilyen formában fel kell készülni arra, hogy amennyiben a műtrágyázási lehetőség akár az óriási árak, akár a jogszabályi korlátozások miatt beszűkül, akkor legyen más eszköz, amihez nyúlhatunk” – vázolt egyfajta jövőképet Jordán László, a Nébih igazgatója.

konferencia
A műtrágyakrízisre nem elég egy megoldás, teljes szemléletváltásra lesz szükség– foglalták össze a kerekasztal-beszélgetés résztvevői

A talaj termékenységét, ideértve a tápanyag-szolgáltató képességét, pillangós virágú növényeket is tartalmazó vetésforgóval, zöldtrágyanövények termesztésével, növényi vagy állati eredetű szerves anyagok lehetőleg komposztált formában történő visszajuttatásával kell biztosítani. A szerves trágya valóban ideális lenne a tápanyag-utánpótlásra, de az állatállomány csökkenése miatt egyre kevesebb áll rendelkezésre, ahogy erre Allacherné Szépkuthy Katalin, az ÖMKI vezető szaktanácsadója utalt. A legújabb technológiai megoldásoknak köszönhetően a különböző pelletált, granulált szerves trágyák iránti kereslet viszont ugrásszeren megnövekedett az elmúlt években. Ezenkívül használhatók különböző más granulált, pelletált, fermentált szerves trágyák, amelyek sokszor egyéb – az ökorendelet szerint használható – anyagokkal történő kiegészítés után nitrogén-, foszfor- vagy káliumhangsúlyosak, esetleg más elemekkel, kalciummal, magnéziummal, kénnel kiegészítettek. Jelenleg az ökológiai termelők a legnagyobb felvevői az ilyen kereskedelmi termékeknek, de azt tapasztaltuk, hogy a nitrogénműtrágya-árak elszabadulása után a nem ökológiai termelők is ezekhez a tápanyagforrásokhoz fordultak – állapította meg a szakértő. A talajbaktériumok kapcsán még kétkedőknek szóltak Dr. Juhos Katalinnak, a MATE adjunktusának szavai, miszerint a természetes ökoszisztémák a talajok tartaléktápanyag-készleteit messzemenőkig ki tudták használni a talajban élő élőlények komplex táplálékláncának közreműködésével. Ezt az eredeti talajbiológiai aktivitást ugyan a baktériumkészítményekkel önmagában nem tudjuk visszaépíteni, de adott esetben számottevően növelhetjük velük a műtrágyák hasznosulását, illetve csökkenthetjük a műtrágyaigényeket.

A Nébih és a Magyar Talajvédelmi Szövetség közös kisparcellás vizsgálataiból azonban a hatékonyságon túl az is egyértelműen látszik, hogy az egyszer kijuttatott baktériumkészítménytől nem várható, hogy azonnal 10–12%-kal több termést fogunk az alkalmazásuk után betakarítani. Megfelelő technológiával lehet mérhető és jobb eredményt elérni mind mennyiségben, mind minőségben. Ami vitathatatlan, hogy a mikrobiológiai készítmények előtt óriási jövő áll, ha ezeket tudjuk megfelelően, okszerűen alkalmazni, akkor ki lehet használni a talajbaktériumokban rejlő lehetőségeket. Vajda Péter, az Agrova Kft. ügyvezetője éppen ezért arra hívta fel a termelők figyelmét, hogy nyitottnak kell lenni az alternatív lehetőségekre, amelyek a műtrágyát nem váltják ki, de megoldást jelenthetnek. A jelenlegi magas inputanyagárak mellett nem tudhatni, hogy ősszel milyen terményárak lesznek, megtérül-e a befektetett pénz. A növénytermesztésben el kell végezni a finomhangolásokat, amikbe a mikrobiológiai készítmények (baktériumok, gombák), talaj- és növénykondicionálók is beleférnek.

A műtrágyakrízissel azóta is foglalkoztunk, itt is olvashat a témáról.

Sándor Ildikó